Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

szekularizációja után, 1788-1799 között a templom a kolostorral együtt szénaraktárként szolgált. Az épületet már 1 789-ben Festetics György vásárolta meg a Helytartótanácstól, de a tényleges birtokbavételre csak 1 799. június 26án került sor. 1802-1806 között a templom plébániatemplomként működött. 1 808-ban Festetics György az épületegyüttest átengedte a premontrei rendnek. Az épülethez lásd még a 102. jegyzetet! IROD.: Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. 1-2. Budapest, 1923., 1924.; Bontz József: Keszthely város monográfiája. Keszthely, 1896. 207-226.; Dunst Ferenc: Emlékkönyv a restaurált r. k. templom felszentelése alkalmából. 1896. szeptember 8. Keszthely, 1896.; Csemegi József: Keszthely egykori ferences templomának építéstörténete. Szombathely, 1941.; Koppány Tibor - Péczeli Piroska - Sági Károly: Keszthely. Budapest, 1962. 75-91.; MRT 1. 21/50 (9293); Rómer hgy. K 286/1 6, K 625/1 51 . 241. Zsidi kehelyhez lásd a 40. jegyzetoldalt! 242. A zárókő fényképét közli többek között: Csemegi József: Keszthely egykori ferences templomának építéstörténete. Szombathely, 1941. 21. 243. A mai Szent Miklós temető környékén alakult ki a középkori Keszthely Szent Miklós városrésze, ahol a 15. században - a mai temetőkápolna helyén - épült fel a Szent Miklós kápolna, illetve annak felhasználásával 1713-ban az újabb temetőkápolna. A kápolnát 1775-ben renoválták. 1861-ben, Rómer Flóris ottjártakor még sok gótikus vonást őrzött. 1 909-ben Sztehló Ottó és Schadl János tervei szerint teljesen átépítették. Lebontották a tornyot és a tetőt, csak a falak maradtak. IROD.: Koppány Tibor - Péczely Piroska- Sági Károly: Keszthely. Budapest, 1962. 133-135.; MRT 1. 21/44 (90). 244. A keszthelyi Szent Miklós temető egyik korai sírköve. A Keszthely környéki sírkőszobrászathoz lásd: Eszes László: A keszthelyi kőfaragó műhely emlékei a Balaton vidékén (1 750-1850). Műemlékvédelem, 24. (1980) 2. szám 84-107. 245. Római erődítés, melynek köveit - Rómer szerint - a 14. században a keszthelyi ferences templom építéséhez használták fel. Megmaradt falai és bástyái egészen a legújabb korig álltak, mikoris a fenéki uradalmi ménes, a fenéki major építéséhez használták fel. IROD.: Rómer Flóris: Fenékvár Keszthely mellett. AK 3. (1863) 37-39.; Kuzsinszky 1920 47-74.; MRT 1. 21/33 (81-87); Erdélyi István: A fenékpusztai régészeti kutatások rövid története. Zalai Gyűjtemény, 18. Zalaegerszeg, 1983. 59-68.; Rómer hgy. K 1 78, K 189/2, K 418/54, K 625/151, K 660/44. 246. A római koporsókat a Régészeti Topográfia nem említi. IROD.: MRT 1. 55/4 (172-173). 247. A templom a középkori Vonyarc Szent Mihály tiszteletére szentelt egyházával lehet azonos, melynek első említése 1 335-ből való. IROD.: /VIRT 1. 55/4 (173). 248. Rómeren kívül nincs róla említés. 249. Kisfalud azonos a középkori Faluddal, amelynek nyomait a mai Gyenesdiás nyugati részén, a balatoni országút északi oldalán találták meg a hajdani Szent Erzsébet egyház alig látható nyomaival. IROD.: MRT 7. 13/2 (56); Koppány 1 972 222-223.; Rómer hgy. K 41 7/51. 250. Rómer feljegyezte egy-egy szó területi jelentésváltozásait. így Keszthely környékén a pintérkulcs léket, lyukat jelent. Az elérhető lexikonokban, értelmező szótárban ez a jelentésváltozat nem szerepelt. Megtalálható viszont a csóva szó, mely egyéb jelentései mellett fakéregből vagy nádból készített fáklya értelemben