Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

grisaille alakjával, középen "Menekülés Egyiptomba". IROD.: Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1 955. 205. 379. A Veszprém megyei Levéltár jogelődei közül éppen Pápa város levéltára szenvedte a legsúlyosabb háborús károkat: néhány jegyzőkönyvi kötet kivételével tulajdonképpen az egész levéltári anyag megsemmisült. Addig sem volt sértetlennek mondható, mivel az 1920-as évek elején a városháza padlásán és pincéjében tárolt iratokat az akkori polgármester értéktelennek nyilvánította és eladta. A II. világháborúig megmaradt városi anyagban, a közgyűlési határozatokat rögzítő protokollumok évköre az 1640-1 660-as évekkel kezdődött, ami megerősítené Rómer jegyzetét. Ezután a jegyzőkönyvek sorozata 1 738-tól folytatódott. A levéltár munkatársainak feltételezése szerint inkább az 1 738. évvel kezdődött, s az említett korai kötet egyfajta mindeneskönyv, "bírókönyve" volt inkább. A háborús pusztulás előtt bizonyosan megvoltak tehát Pápa városában a tanácsülési jegyzőkönyvek az 1738-1755. és az 1761-1794. évekből összesen négy kötet, ezután évente egy-egy kötet - az I860, év kivételével - valamint az 1 640-1 660-as ismeretlen jellegű és 17611787 közötti időből még két kurrens kötet. Jelenleg a Veszprém megyei Levéltár Pápa város levéltára részeként 47 darab kötetet őriz a város jegyzőkönyveinek hajdan teljes sorozatából. A legkorábbról egy "Copierbuch" gerincfeliratú, 1761-1781-es évkörű kurrenskötet maradt fenn. A tulajdonképpeni jegyzőkönyvek az 1 794/95. évvel kezdődnek, óriási hiányokkal. Somfai Balázs közlése. IROD.: Molnár István: Pápa megyei város levéltára. Pápa, 1942.; Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. 1. Budapest, 1 970. 531.; Balogh Erika - Dobi Marianna Nagy Domokos Imre - Madarász Lajos - dr. Takáts Endre: Veszprém megyei Levéltár, (kézirat). Budapest, 1 973. V-VIL; Rómer hgy. K 234/9. 380. A falu református temploma egyhajós, patkóíves szentélyű, hajójának északnyugati és délnyugati sarkán egy-egy kicsi, négyszögű, alapjaiban középkori toronnyal. A bélletes nyugati kapu 13. századi. A templomot 1890-ben építették újjá, külsejét 1961-ben, belsejét 1964-ben tatarozták. Ekkor kerültek elő az 1890-ben befalazott románkori részletek. IROD.: Mihályi Ernő: A magyar falu egyházművészete. Pannonhalmi Szemle, 9. (1934) 52.; Koppány 1967 132.; Gerőné Krámer Márta: A kéttornyulaki ref. templom építéstörténete. Műemlékvédelem, 13. (1979) 35-41.; Ilon Gábor: Régészeti adatok a kéttornyulaki középkori templom építéstörténetéhez. Pápai Múzeumi Értesítő, 2. (1989) 1831 93.; Rómer hgy. K 285/8, K 41 3/43. 381. A Garaiak udvarháza a 15. század közepén alakult át várrá. 1441-ben még csak castellum, 1444-ben már castrumként említik a források. 1482-ben, a Garai család kihaltával a birtok a koronára szállt, majd a Zápolya család kapta meg. 1527-től bethlenfalvi Thurzó Elek a birtokos, 1533-tól enyingi Török Bálint. 1554-től a dunántúli főkapitányság székhelye. Többször volt török kézen. Több átépítési terve ismert a 16. századból. A Rákóczi-szabadságharc utáni kiépülése Eszterházy Károly érdeme. IROD.: Gerő László: Pápa. Budapest, 1959. 30-60.; Rómer hgy. K519, K 622/4, K 626/28, K 627/24. 382. Rómer Pápához párhuzamként említi a ta 11 ós i és devecseri várakat. Ta I lós az őskortól lakott település. Legrégebbi birtokosai 1647-től az Eszterházyak és Thurzók. 1 760-ban gróf Eszterházy Ferenc kastélyt épített a községben, mely később árvaházként, majd fegyintézetként működött. 1 785 körül a tulajdonos a