Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

kastélyt átalakította. A 19. század elején az Eszterházyaknak híres juh- és lótenyészetük működött itt. A devecseri várkastélyt Csórón András építtette 1539 előtt. 1790-ben átépítették, majd 1890 körül Voyta Adolf restaurálta. Szintén Eszterházy tulajdon volt. IROD.: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye, (szerk.-.Borovszky Samu). Budapest [1895] 120.; Gerő László: Magyarországi várépítészet. Budapest, 1955. 432., 439., 442., 465.; MRT 3. 14/26 (82); Rómer hgy. K 285/10, K 413/18-19, K 519, K 628/15. 383. Conus: az előlkopoltyús csigák rendjének Conidae családjába tartozó csiganem. A héj kettős kúpalakú, a tekercs alacsony kúp. Főkép a hazai felső mediterránkorú üledékeinkben gyakoriak. Chama: Chama L, a Chamidae családjába tartozó kagylónem. A Chama nembe tartozó ötvennél több élő faj a forróövi tengerekben, többnyire korallzátonyokon honos. 384. [Koller, Josephus}: Cerographia Hungáriáé, seu notitia de insignibus, et sigillis Regni Mariano-Apostolici, compendio data, atque honori dominorum, dominorum AA. LL. et Philosophiae doctorum, cum in Alma Archi-Episcopali Universitäre Societatis Jesu Tyrnaviensi promotore R. P. Joanne Szegedi, e Societate Jesu, AA. LL. et Philosoph. Doctore, ejusdemque Professore Emerito, ac p. t. Seniore, Suprema AA. LL., et Philosophae Laurea ornarentur, Inscripta ab illustrissima rhetorica Tyrnaviensi. Anno M. DCC. XXXIV. Tyrnaviae, Typis Academ. per Leopold Berger. Az említett pecsét leírása a 1 93. oldalon. 385. Verde antico: (olasz) porfir, másrészt a díszítőkőnek használt szerpentinit, illetve ofikalcitot is jelenti. 386. Feltehetőleg Rómer helyi informátora. Nincs róla közelebbi adat. 387. Fajszhoz és Vámoshoz lásd a 350. és 354. jegyzetet! 388. A magyarországi boszorkányperek megyénkénti kiadása folyamatban van. Itt csak néhány, könnyen hozzáférhető kiadványra szeretnénk felhívni a figyelmet. IROD.: Rómer Flóris: Adalék a boszorkányperekhez. Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, 1. (1861) 176-185., 217-236., 322-333.; 2. (1863) 7481., 158-165., 274-276.; 3. (1865) 176-182.; Komáromy Andor: A magyarországi boszorkányperek oklevéltára. Budapest, 1910.; Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek. 1-3. Budapest, 1970., 1 982.; Magyarországi boszorkányperek. Kisebb forráskiadványok gyűjteménye. 1-2. Budapest, 1989.; A magyarországi boszorkányság forrásai. 1. (szerk.: Bessenyei József). Budapest, 1997.; Klaniczay Gábor: A boszorkányüldözés Közép- és Kelet-Európában. (Vázlat egy összehasonlító áttekintéshez). R. Várkonyi Agnes emlékkönyv, (szerk.: Tusor Péter). Budapest, 1998. 399-417.; Rómer hgy. K 505/237, K 598/7, K 645, K 647/15-17. 389. Bucsuszentlászló, az 1 730-as években épült ferences kegytemplom szentélye 12. századi román kápolna, a hajón átalakított, egykor bélletes, félköríves déli kapu. IROD.: Rómer 1876 51.; Rómer Flóris: Archaeologiai levél Zala megyéből. Vasárnapi Újság, 10. (1863) 366.; Békefi 1907 180.; Genthon 1959 48.; Rómer hgy. K 625/172. 390. "Keregetési" dűlőnév nincs a megyében, viszont "Kerengetés" földrajzi név kettő is található Zalaegerszeg közelében. Az egyik Zalaszentlőrinc határában, ahol egy szántót "Kilencedes"-nek vagy "Hercegkerengetési"-nek hívnak. A másik Kemendollár határában található, "Kerengetés szőlőhegy". Terepbejárás még egyik területen sem történt, így nem dönthető el, melyik határban járt Rómer. Dr. Kvassay Judit közlése. IROD.: Zala megye földrajzi nevei.