Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Velladics Márta: Útmutató Rómer Flóris jegyzeteinek kiadásához

- A szövegben gyakran előforduló, egy-egy mássalhangzó, rövidítés fölé húzott vízszintes vonal, mely a betükettőzés, illetve szótagkihagyás jelölésére szolgált, az átiratban elmaradt. A szedés megkönnyítése érdekében a jelet feloldva, a kettős mássalhangzót, illetve a szögletes [] zárójelbe tett kiegészítést alkalmaztuk. - A központozásnál igyekeztünk a Rómer által használt központozást követni. - A magyar szövegrészek esetében nehezen állapítható meg a nagy és kis betűk használata. A bizonytalan esetekben a magyar helyesírás szabályai szerint jártunk el. - A rajzokon használt betűjelek igen, a méretek nem kerültek átírásra. A kötethez készült jegyzetanyag Nem született előzetes koncepció arra, hogy mit és milyen mértékben jegyzeteljünk. Éppen ezért nemcsak a régészeti, művészettörténeti, hanem a botanikai, etnológiai, könyvészeti, nyelvészeti megfigyelésekhez is, vagyis minden, általunk fontosnak vagy érdekesnek vélt megjegyzéshez, megfigyeléshez igyekeztünk jegyzetanyagot biztosítani. Sajnos, néha kudarcot vallottunk. Ezekben az esetekben nem húztuk ki a jegyzetszámot, hanem a jegyzet helyén gömbölyű zárójelbe tett kérdőjellel (?) jeleztük a hiányt. Tettük ezt egyrészt azért, hogy jelezzük korlátainkat, másrészt annak reményében, hogy találunk olyan érdeklődőket és szakembereket, akik tudásukkal, észrevételeikkel segíthetik Rómer Flóris feljegyzéseinek pontosabb megértését. A jegyzetek csak a legszükségesebb információkat tartalmazzák, a legfontosabb irodalom megjelölésével. Inkább tájékoztató mint tudományos jellegűek. Nem tettünk utalást egy-egy településnek a további jegyzetfüzetekben történő előfordulására, hiszen erre készült a Bolla Veronika által összeállított "Rómer Flóris uti jegyzetkönyvei" (Budapest, 1988.; kézirat) című munka. Utalás történt viszont az Országos Műemlékvédelmi Hivatal ún. "Rómer hagyaték"-ában található, s a jegyzetfüzet adataival összefüggésbe hozható minden megjegyzésre és megfigyelésre. A kötetben szereplő mutatók Valter Ilona bevezetője és a jegyzetekhez készült útmutató után rövidítésjegyzék található, majd a kötet érdemi része után személy- és helynévmutató segíti az eligazodást. A személy- és helynévmutatóba csak a Rómer-jegyzetekben előforduló neveket vettük fel, a mutató nem tartalmazza az általunk készített jegyzetanyag személy- és helynévanyagát. Természetes, hogy Rómer Flóris jegyzetelés közben nem mindig írta fel egy-egy személy teljes nevét, főleg ha ismerte is az illetőt. Ha sikerült a nevet beazonosítanunk, akkor a Személynévmutatóban szögletes zárójelben [] szerepel az általunk tett kiegészítés. Ha a személy kilétét nem sikerült megfejtenünk, illetve a család több azonos nevű tagja is ismert, akkor a szögletes zárójelbe tett három pont [...] jelzi az azonosítás és a szükséges kiegészítés hiányát. A Helynévmutató nemcsak a Rómer által megnézett települések nevét, ha-