Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Velladics Márta: Útmutató Rómer Flóris jegyzeteinek kiadásához

lémát jelentett: Rómer megjegyzései nem értelmezhetők rajzai nélkül. Ahhoz, hogy a szöveget is olvashatóvá tegyük, s a rajzokat is megtarthassuk, a faximüe és a szövegátirat együttes megjelentetésére volt szükség. A köteten belül is egymás mellett helyeztük el őket: a bal oldalra került az eredeti jegyzetoldalról készült fénykép, jobb oldalra pedig az oldalról készült átirat. Nemcsak az eredeti szövegnek és az átiratnak az egymás mellé helyezésével, de az átiraton a sorok, szavak irányával, a betűk méretével is igyekeztünk pontosan követni Rómer írását. Ezzel a megoldással az eredeti szöveg és az átírat könnyen összevethetővé vált, s egyben a Rómer által készített rajzok is jól hozzáférhetők lettek. A megoldás hátránya, hogy az általunk írt jegyzetanyag így csak a kötet végén, a különböző mutatók előtt kaphatott helyet. A jegyzetfüzet oldalszámozása folyamatos, a Rómer által használt számozás - erre hivatkozunk az általunk írt jegyzetekben - a jobb oldal jobb felső sarkán látható. Azonban néhány oldal üresen maradt, illetve egy lap hiányzik a füzetből. Ezeket az oldalakat kihagytuk, s szintén a jobb oldalon a lap alján egy mondat figyelmeztet a következő oldal hiányára. A hiányzó oldalak a következők: 25., 65., 67., 76., 77., 79. Mindemellett a kötet lap alján elhelyezett oldalszámozása folyamatos, tehát könnyen ellenőrizhető a jegyzetoldalak folyamatossága. A szöveg preparálásának módja Mivel a jegyzetek elég mostoha körülmények között készültek, s céljuk nem a publikálás, hanem az emlékeztetés volt, szerzőjük sem ügyelt annyira a helyesírás és központozás szabályaira. A pontok és vesszők hiánya, a nagybetűk elhagyása miatt a szöveg esetenként nehezen értelmezhetővé, tagolatlanná vált. Az olvasást tovább nehezítette a néhol balkézzel tett íráskísérlet, az íróeszköz vastagsága, valamint az évek folyamán a szöveg halványodása. A pontos szövegértés, illetve az olvasat bizonytalanságainak jelölése érdekében néhány apró módosításra, valamint általánosan elfogadott jelrendszer kialakítására volt szükség. Az általunk használt írás és egyéb jeleket vagy szögletes [] vagy gömbölyű 0 zárójelbe tettük, egyértelműen elkülönítve azokat a Rómer által használt írásjelektől. A szövegmódosítások, illetve az általunk használt jelek a következők: - Az oldalak eredeti számozását az átiraton minden esetben a jobb felső sarokban helyeztük el. Erre azért volt szükség, mert a sietséggel előkapott füzetbe a szöveg néha fejjel lefelé került, mint például az utolsó huszonnyolc oldalon. Azonban a feje tetejére állított számozás vagy a kötet ideoda forgatása megnehezítené a használatot. - Szögletes zárójelbe [] tettük a szövegkiegészítéseket. A kiegészítés általában egy-egy betű, mely a szövegben ejtett betűkihagyások, esetleg a lap sérülése miatt hiányos szóvégek pótlására szolgált. - Szögletes zárójelben három pont [...] jelzi a szövegből kimaradt, számunkra olvashatatlan részeket. - A gömbölyű zárójelben használt kérdőjel (?) jelzi az olvasat bizonytalanságát. - Függetlenül attól, hogy Rómer Flóris tett-e vagy sem a rövidítések után pontot, az átiratban mindenhol kitettük azt.