Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - VÁRALLYAY RÉKA: Homlokzatalakítás a 20. század elején. A Komor-Jakab-iroda épülettervei

beszédében a következőképpen foglalta össze a Kultúrpalotát illető célkitűzéseit:,/ tervezendő műnek minden ízében magyarnak kel lennie, [...] a magyar történetből és a székely népmondákból merített tárgyú képző- és iparművészeti remekek kincsesházának kell lennie. Az abban elhelyezett intézményeknek a tudós és írástudatlan, a hatalmas és alacsony sorban levő, a gazdag és szegény előtt egyaránt nyitva kell lenniök. Ez intézmények révén kell annak az elválasztó falnak a lerombolására az első csákányütést megtenni, amely a magyar társadalmi osztályokat elkülöníti, s a magyarság megerősödésének alapját képező egységes, demokratikus társadalom szervezését lehetetlenné teszi"''

0 Ime, a magyar ornamenseket alkalmazó korszerű építészet megteremtésének kísérleteitől eljutottunk az egyetemes érvényű, a választófalakat lebontó, a társadalmi problémákra megoldást találó Gesamtkunstwerk-ig. Komor és Jakab, a gödöllői művészekkel közösen, Bernády eszmei vezetése alatt valóban a magyar szecesszió egyik legjelentősebb alkotását hozta létre. A koncertterem, a zeneiskola, a múzeum és a könyvtár összekapcsolásával az erdélyi magyar művelődés egyik legfontosabb intézménye létesült. Az ikonográfiái program a funkcióknak megfelelő művészeti ágak mindegyikének megjelenítésével alakult ki. (29. kép) Az épület díszítésén a gödöllői művésztelep tagjai dolgoztak, feltehetően Körösfői-Kriesch Aladár és Bernády György közösen kidolgozott programja alapján. A Kultúrpalota a magyar kultúra hirdetőjévé kívánt válni, így egyfelől a magyar művészet és tudomány nagyjainak csarnoka, másfelől ősi mítoszok, balladák megjelenítője, az erdélyi aranykor nosztalgiájának éltetője. Mindezzel együtt egyetemes érvényű építészeti, iparművészeti és képzőművészeti értékek hordozója. (30. kép) EPILÓGUS A századforduló építészetének kutatása még ma is sok meglepetést tartogat. Ahhoz, hogy valós értékítéletet alkothassunk egy-egy alkotóról, vagy korszakról, még számtalan alapkutatás kellene elvégeznünk. Komor Marcell és Jakab Dezső építészirodájának munkássága is nagyon sokrétű. Ez akkor is szembetűnő, ha csak a homlokzatok között sétálunk el, anélkül, hogy az épületekbe betekintenénk, vagy Komor Marcell cikkeit, krónikáit olvasnánk. Az építészpáros érdeme, hogy hittek a lechneri formanyelv terjesztésének létjgosultságában és erejében, és ezzel olyan alkotásokat hoztak napvilágra, melyek önkéntelenül is hirdetik a századforduló magyar építészetének erejét és gazdagságát. „Az egyetlen helyes út, a töretlen ragaszkodás a modernség, az anyagszerűség művészi princípiumához. Korunk felfogásából, korunk levegőjéből, életviszonyaiból kell meríteni. [...} Minden egyes művész, aki formákat keres, a saját korának felfogását juttatja kifejezésre. [...] A sok egyéni érzés érvényesítése együttesen fogja megalkotni a kerek, az összefüggő, az egységes stílust, mégha nem is tudnának egymás munkásságáról'.'

2

' JEGYZETEK 1 LECHNER ÖDÖN: A magyar építőstílusról. Az előadást közölte: Magyar Nemzet, 1902. június 29. 2 Az 1834 és 1858 között született írás csak Széchenyi halála után, 1866-ban jelent meg, Török János gondozásában: Töredékek gróf Széchenyi István fenmaradt kézirataiból. II. Közli: Török János. Pest. 1866. Újabb kiadása: SZÉCHENYI ISTVÁN: Buda-pesti por és sár. Sajtó alá rend. az utószót és a jegyzeteket írta Fenyő Ervin. Budapest, 1995. 3 MORAVÁNSZKY ÁKOS: Versengő látomások - Esztétikai újítás és társadalmi program az Osztrák-Magyar Monarchia építészetében 1867-1918. Budapest 1998. 4 A városháza tervezőiről: A városháza felavatásának ünnepére. Szerk. Braun Henrik. Szabadka, 1912-14. 5 BÁLINT ZOLTÁN: AZ ezredéves kiállítás architektúrája. Bécs-Budapest, 1897.41. 6 KOMOR MARCELL: Visszaemlékezés, 1933. Kézirat. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Lexikon-gyűjtemény, Jakab Dezső anyag. 7 K. M. [KOMOR MARCELL]: Jakab Dezső halálára. Vállalkozók Lapja, 1932. augusztus 11.4. 8 LABÁDI LAJOS: Szentes, Petőfi utca 2. - Szálloda és színház. Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 1998.658-661. 9 KOMOR MARCELL ( 6. jegyzetben i. m.) 10 LECHNER ÖDÖN: Önéletrajzi vázlat. A Ház, 4,1911, 9/10. 346.„Azzal első percben tisztában voltam, hogy valamelyes művészi irányzat kiindulása csakis egy monumentális anyagból lehetséges. A különböző vakolattechnikák és tréfák, melyek már akkor, de különösen azóta divatossá lettek, mint szurrogátum talán megbocsáthatók egyes olcsóbb épületeken, de új művészi formák kialakításánál kiindulópontul nem szolgálhatnak. [...] Az anyag körül való tépelődések végre az igaz, helyes útra tereltek. Az, ami azelőtt csak természetes velejáró volt: egy helyes, az életviszonyoknak, szükségleteknek megfelelő alaprajz, az most elsőrendű fontosságúvá, sőt, kiindulási ponttá lett. Az architektúrának önmagából az épületből és az építészetből kell kinőnie. Föl kell konstruálni az épületet úgy, amint azt a jelenkori életviszonyok, a modern szerkezetek szükségszerűen követelik, s formálni kell a fölhasznált anyagokat úgy, amint az anyagok természete azt lehetővé teszi." 11 Az új zsidó templom. Bácskai Hírlap, 1902. szeptember 30.1-3. 12 Demeter Gábor szíves közlése. Községi Műemlékvédelmi Intézet, Szabadka 13 JAKAB DEZSŐ: A templomról. Szombat, 1925. december 8. 28-29. 14 Budapest Főváros Levéltára, Radnóti utca 6. számú bérház tervei. 15 W.: Tervpályázatok, pályázatok. Vállalkozók Lapja, 1904. július 6.11. 16 KOMOR MARCELL ( 6. jegyzetben i. m.) 17 A levelezés a Maros Megyei Levéltár Városi Építésügyi Iratai között található. 18 Marosvásárhely, Maros Megyei Levéltár, Városi Építésügyi Iratok, XVII. 95. 19 Épül a színház. Déva és Vidéke, 1911. február 25. 2-3. 20 BERNÁDY GYÖRGY: A marosvásárhelyi Közművelődési Ház. Magyar Iparművészet, 16.1913.395-398. 21 EZREY [KOMOR MARCELL]: Modern stílus. Vállalkozók Lapja, 1907. augusztus 14. 3-4.