Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - VÁRALLYAY RÉKA: Homlokzatalakítás a 20. század elején. A Komor-Jakab-iroda épülettervei

Jakab Dezső jelentősen kivette részét az Ezredéves Kiállítás épületeinek tervezésében, mint a Földművelésügyi Minisztérium Kiállítási Igazgatóság Műszaki Osztályának vezetője.Tervei szerint épült fel a Jelenkori főcsoport több kiállítási csarnoka, a Braun testvérek pezsgőpavilonja és az Állatkiállítás épületegyüttese.

5 A tervek változatossága és mennyisége (talán csak Alpár Ignác készített többet) jól szemlélteti Jakab Dezső találékonyságát és bámulatos teherbírását. Komor Marcell Lechner irodájának munkatársaként vett részt az ünnepségsorozat keretein belül megnyíló Iparművészeti Múzeum és Iskola belsőépítészeti kialakításában, majd a Földtani Intézet kiviteli terveinek megrajzolásában. Első díjnyertes pályaművét, a szentesi Petőfi Szálló és Vigadó épületét is a Lechner-irodában tervezte. Visszaemlékezései szerint, a munkában - a véletlenül arra járó - Jakab Dezső is segítségére volt.,, 7896 évben részt vettem a szentesi szálloda és vigadó tervpályázatán, miután Lechner Ödön főnököm szabadságolt. [...} A pályaterven dolgoztam akkor, amikor egyszer belép hozzám Jakab Dezső, és érdeklődve nézi a munkámat, majd leveti kabátját, és segít a munkán: gazdasági épületeket, istállót rajzol a program szerint, amit nagy köszönettel vettem, mert már végére járt az idő, közeledett a terminus. Munkájáért nem volt hajlandó semmiféle hálát elfogadni, akkor sem, amikor a díjat tényleg megnyertem, sőt megbízattam a kivitelező munkával'.'

6 A szentesi pályázatról 1897 márciusában döntött a bírálóbizottság, amelynek Lechner Ödön is tagja volt. Miután Komor elnyerte az épület tervezését és kivitelezését, felvetette a közös iroda lehetőségét Jakab Dezsőnek, aki elfogadta az ajánlatot. „Amikor 1896-ban a szentesi Vigadó tervpályázatán sikeresen próbálkoztam meg a tanítás értékesítésével, amikor a megbízás birtokában köteles voltam építészi irodát nyitni, invitálásomra csatlakozott hozzám Jakab Dezső, aki eleinte meg a MÁV magasépítő osztályán Is működött. Összefogtunk a Lechner tanításainak diadalra juttatása érdekében, és a szatmári Vigadó sikertelen pályatervezése után a párisi kiállítás magyar pavilonjának második díját nyertük el magyaros pályatervünkkel. A szegedi zsidótemplom jutalmazott magyaros tervét utóbb Szabadkán meg is valósítottuk. A század elejét joggal nevezhetjük a nemzeti építészeti törekvések hőskorának. Egész sereg fiatal építőművész adott műveiben hangot a magyar érzésnek. Természetesen legelöl a lélekben a legfiatalabb: Lechner Ödön. A Komor és Jakab testvéresülés aránylag rövid időn belül a pályadíjak légióit aratta le. Valamennyit még a háború kitörése előtti tíz évben. Sikeres pályatervezéseik többek között a következők: a fiumei állami iskola, a marosvásárhelyi színház, ugyanott a városháza, a megyeháza, a pozsonyi Vigadó, a nagyváradi Fekete Sas, a Kereskedelmi és Iparkamara, a Budapesti Kerületi Munkásbiztosító, a murányi hegyen Coburg Ferdinánd király számára tervezett palota, a bécsi Kriegsministerium palotája, Palicsfürdő, a szabadkai városháza, a Palace Szálloda. A Döbrentei-téren épült magyaros ízű bérház, a Népopera (utóbb Márkus Gézával közösen) közvetlen megbízás alapján épültek'.'

7 A HOMLOKZATTAGOLÁS VÁLTOZÁSA A KOMOR-JAKAEHRODA ÉPÜLETTERVEIN Azok az építészek, akiket Lechner tanai és formanyelve a kezdetektől megragadott - Bálint Zoltán, Jámbor Lajos, Baumgarten Sándor, Hegedűs Ármin, Fischer Ferenc, Körössy Albert, Sebestyén Artúr, Lajta Béla, Komor Marcell, Jakab Dezső, stb. -, hasonló alkotói utat jártak be a millenniumtól az első világháborúig eltelt alig két évtizedben. Többnyire a Kiegyezés éve körül születtek, így a millennium nemzeti eszméi és Lechner szellemisége különösen nagy hatást gyakoroltak rájuk, mint fiatal, de már nem pályakezdő építészekre. Mint Lechner-követők, maguk is végigjárták Lechner saját építészeti fejlődésének útját. Kezdetben az eklektikába illesztettek egy-két lechneri vonalat, majd a tégla alkalmazása volt rájuk nagy hatással. A monokróm, geometrizáló homlokzatalakítást a fantázia szabad szárnyalásától színes, kerámiával, üvegmozaikkal díszes felületalakítás, majd a letisztultabb megoldások követték. A következőkben a Komor-Jakab-életmű egy-egy kiemelkedő alkotásán keresztül mutatom be a homlokzatok kialakításának módozatait. VAKOLAT ÉS STUKKÓ (1896-1899) A szentesi Petőfi Szálló és Vigadó (1896-1899), bár a pályaterv java egyedül Komor Marcell munkája, a közös iroda első művének tekinthető. (1. kép) A saroktelken álló, nemes arányú épület mind tömegében, mind részleteiben magán viseli Lechner Ödön hatását. Az épület Kossuth utcai főhomlokzatán hangsúlyosan kiemelkedik a színház (vigadó) bejárati traktusa, a kecskeméti városházáéhoz hasonló oromzatokkal, magas tetővel. Az ablakok és ajtók formáján és osztásán az Iparművészeti Múzeum nyílászáróinak hatása érződik. Az épület homlokzatának meghatározó tagoló elemei: az ablakok közötti pilaszterek, a lábazati kváderek és a sarki armírozás azonban vakolatból készült. A díszítőmotívumok - bár magyaros ornamensek, hímzésre emlékeztető szívmotívumok, bimbók - vakolt stukkódíszek. (2. kép) Hangsúlyosabb a magyaros jellege a stilizált népi motívumokkal gazdagon díszített torony- és orombádogozásoknak. A leírások szerint a külső homlokzatok falfelületeit világos ultramarinkék színnel, míg tagozatait