Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - LÁNGI JÓZSEF: Homlokzatkutatások és helyreállítások restaurátori tapasztalatai, különös tekintettel 16-18. századi emlékekre

lódó keretező festésnél találtunk hasonló motívumokat. 76 Dávid Ferenc soproni kutatásai során a legtöbb belvárosi ház homlokzatán, a 16-17. századi homlokzatdíszítés ki­sebb-nagyobb töredéke került elő. 27 Végezetül a késő középkori geometrikus motívumok­ból álló dekorációk közül kettőt kell kiemelnünk, amely nagyarányú pusztulása, illetve teljes rekonstrukcióban történő megújítása ellenére is reprezentálja a 16-17. századi homlokzatdíszítéseket. Közülük a vajdahunyadi [Hunedoara] vár 15. század közepére datált építkezései során készült rombuszmustrás, részben sgraffito techni­kával készült, dekorációja érdemel kiemelt figyelmet. A hímes-, és a kaputornyon fennmaradt töredékek alap­ján ma is visszaidézhető, hogy milyen látványos lehe­tett egykor az épület külső megjelenése. A 19. század második felében végzett helyreállítások során készült felvételeken jól látható, hogy a bástya rombuszmintás díszítése, egy kockákból, álló térbeli hálót alkotott, mint a már említett Tárnok utca 5. esetében. A teljes felületet borító mustrát hatalmas kulcslyuk alakú lőréseket imitáló motívumokkal és egy perspektivikusan szerkesztett zárt­erkéllyel is gazdagították. 28 Itt nem festésről és nem is a klasszikus értelemben vett sgraffitóról van szó, hanem a várpalotai várban már ismertetett technikával dolgoztak a mesterek. A nedvesen több színnel megfestett vakolat­ba bekarcolták a mustrát majd egyes elemeket szabályos ritmusban visszakapartak. Itt a nyers vakolat durva felü­lete és a besimított festett felület, illetve a karcolt elemek rendkívül izgalmas fénytörést hoztak létre. Vajdahunyad esetében meg kell emlékeznünk az úgynevezett Mátyás­loggia falképeiről, amelyek az udvar felé nyitott tér hossz­irányú falait díszítették. Nem tartozik szervesen a hom­lokzathoz, de mivel eredetileg nyitott teret dekoráltak, mégis külső felületen jelent meg. A gazdag architektúra és ornamentális festés mellett figurális ábrázolások és va­dászjelenetek is láthatók itt, de a leginkább meghatározó eleme a feliratszalagokkal kiegészített címerek sora. 29 A másik jelentős emlék, amely átvezet a reneszánsz hom­lokzatdíszítések korába a zólyomi [Zvolenj vár 16-17. századi átépítései során készült. A Thurzó család birtoká­ba került várat hengeres saroktornyokkal és reneszánsz pártázattál gazdagítottak, melyet a hosszirányú falakon kváderes festés díszített. Saroktornyain és egyes ablakai körül megjelennek a vajdahunyadihoz hasonlatos rom­buszmustrák, de itt már nem állnak össze térbeli formáci­ókká. 30 Utolsóként említjük a kőszegi vár nyugati palotá­jának, a várpalotai és vajdahunyadihoz hasonló készítés technikájú, változatos, a 15-16. század fordulójára kelte­zett reneszánsz ablakait keretező mustráit. (14. kép) Tö­redékessége miatt a teljes felületdíszítés rendszerét már nem rekonstruálták, mégis jelentős adalékkal szolgálhat e kor motívumkincsének rendkívüli változatosságának érzékeltetéséhez. 31 Itt jegyezzük meg, hogy a reneszánsz építkezések­nél sem ment ki a divatból az egyszerű kváderes hom­lokzatképzés, melyre az egyik leglátványosabb példa a simontornyai vár Buzlay Mózes megbízásából, 1509-ben végzett átépítésekor készült a keleti homlokzaton. 32 Egykori gazdag emlékanyagra utal a középkori temp­lomok homlokzatain található fülkéket és kaputimpa­nonokat díszítő freskómaradványok sokasága. Itt csak néhány példát sorolunk fel, hogy illusztrálhassuk ennek az emlékanyagnak sokszínűségét és nagy mennyiségét. Demsus [DensusJ ortodox templomának, bizánci kul­túrkörből érkező mesterek által festett, kiváló állapotban fennmaradt freskóihoz viszonyítva. (15. kép) Petőszínye [Svinicaj református templomának fülkéiben már csak ko­pott maradványokat tárhatták fel a szlovák restaurátorok. (16. kép) Mindkét emlék arra utal, hogy egykor jelentős, kü­lönösen tisztelt - tehát jobban védendő - szenteknek már az építkezés során fülkéket alakítottak ki. Hasonló szem­pontok, illetve a Krisztus, és Szűz Mária megkülönbözte­tett tisztelete miatt, gyakran festették meg őket a román kori kapuk timpanonjában. Ilyen jellegű ábrázolások közül a legtöbb a közelmúlt kutatásai során került felszínre. Vé­leményünk szerint több hasonló, sérült ábrázolás pusz­tulhatott el azokban a helyreállításokban, ahol a kőfarag­ványok színezését még nem vizsgálták, csak a nyers kőig tisztították a felületet. Már Huszka József megörökítette Gelence [Ghelinta] római katolikus templomának déli aj­taja feletti angyalok által kísért Madonna-ábrázolást, de a közelmúltban befejeződött helyreállításnál kiderült, hogy nyugati kapujának timpanonjában is maradtak töredékek a feliratokkal is gazdagított figurális freskóból. 33 A süvétei [Sivetice] rotunda román kori kapuja fölé csak 14. század­ban festették a Fájdalmas Krisztust és Szűz Máriát ábrázoló képet. 34 (17. kép) Hasonló jelenséggel találkozhatunk Sop­ronban is a volt ferences templom északi kapuja felett, ahol a torony építése után egy évszázaddal festették meg a Köpenyes Máriát ábrázoló képet. 35 Az őraljaboldogfalvai [Síntámaia-Orlea] református templom déli kapuja timpa­nonjában fennmaradt freskótöredékek is egy Vir Dolorum­ábrázolást sejtetnek. (18-19. kép) Kisebb szondák alapján megállapítható volt az is, hogy Abaújvár, illetve Kernend [Chimindia] református templomának nyugati, illetve déli kapuját is figurális freskók díszítették. 36 Mindkét helyen jó állapotú a kép, és teljes feltárásuk, restaurálásuk után bő­vebb információval szolgálhatnak. Nagytoronya [Triha] református templomának román kori déli kapuja timpa­nonjában a két világháború között találtak egy Szűz Mária­ábrázolást, melyet akkor még nem a legszerencsésebb módon állítottak helyre. Magyarszecsőd katolikus temp-

Next

/
Oldalképek
Tartalom