Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - LÁNGI JÓZSEF: Homlokzatkutatások és helyreállítások restaurátori tapasztalatai, különös tekintettel 16-18. századi emlékekre

ban vörös színű, negyedkör ívvel lezárt és kékes sávokkal beszegett tükrös homlokzatképzésű volt ebben a korban a templom. Mikháza [Câlugâreni] ferences templomának homlokzatain a kutatás alulról lóhere motívummal kiegészített futókutyát, illetve rusztikázott, és festett szemöldökökkel tagolt ablakkeretezéseket tárt fel,

68 nyugati falán hosszú felirat is tartozott hozzá. A futókutyás mustra ilyetén kiegészítése több székelyföldi templomnál ismert. Keletkezésük kora ott viszont egyértelműen a 18. századra keltezhető.

69 Gazdag 17. századi homlokzatfestést kapott a középkori freskói miatt korábban említett petőszinyei református templom, mikor a gyülekezet felekezetváltás után megerősödött és átalakíttatta egyházát. Itt nemcsak párkány alatt, hanem a szentély ablakai körül is futókutyás mustrát festettek.

70 (57. kép) Tornyán is rekonstruálták a templom homlokzatdíszítésével egyidős, fehér alapra festett, vörös rácsmustrás sarokarmírozásokat. A sarkok díszítésének megint nagyon változatos formáit ismerjük. A bolyai [Buia] reneszánsz várkastély középkori templomból átépített kápolnájának homlokzatait három korszak kváderfestése díszíti. Az első, még a 16. századra keltezhető periódusában a nyers vakolatba karcolt fehér szegélyű vörös kvádereit a 17. században fekete és sötétokker színű, pozitív, illetve negatív félkörökkel zárt és vonalazás közé foglalt fekete mustrás armírozással festették át. Ekkor hajójának kerek ablakai körül sugaras motívumok készültek. A nyugati falra pedig a sátánt lesújtó Szent Mihály-alak és három kartusba foglalt felirattábla került.

71 (58-59. kép) A legegyszerűbb kváderfestések egyikét a balogunyomi római katolikus templom homlokzatán állítottuk helyre.

72 Szabálytalan méretű fekete kvádereit eredetileg a nyers vakolatba karcolták, majd kifestették akárcsak a lábazatot és a párkány alatti sávot. (60. kép) Majd ezt követően egy keskeny vörös színű „szalaggal" körbeszegték az egész felületet. Ablakai körül is ugyanígy jártak el. Itt is, mint azoknál a templomhomlokzatoknál, ahol a 17. században felújítást végeztek, még a középkori ablakokat övezte ez a kifestés.

73 Visszatérve a párkány alatti frízekhez itt is a legváltozatosabb motívumkinccsel találkozhatunk. Sonkád református templomának szentélyén negyedkör ívekkel lesarkított hatalmas négyzetek maradtakfenn (61. kép), Berekeresztúr [Bára] református temploma hajójának északi falán maradt meg hosszú szakaszon a vörös színnel festett reneszánsz ornamentális fríz, melyet Kiss Lóránt restaurált 2001-ben.

74 (62. kép) A lónyai református templom homlokzatfestései sajnos áldozatul estek az 1996-ban végzett vakolatleverésnek, de a minden apró vakolatmaradványt feltáró kutatás során a megmaradt töredékekből rekonstruálható volt az északi fal frízének egy részlete. Itt lelógó konzolos fedélszékhez kapcsolódó festést tártunk fel, ahol a falra fektetetett konzolgerendák közti negyedelt négyzetes mező kapott ornamentális festést.

75 Nemcsak ezt a felületet díszítette ornamentális festés, hanem az ablakok környezetét is, amely hasonló lehetett a marokpapi református temploméhoz. (63. kép) Sajnos a vakolatleverés miatt ez olyan mértékig károsodott, hogy helyreállításához nem maradt támpont. Rendszerének, ornamentikájának és színvilágának képzeletbeli visszaidézéséhez a belső tér nagy felületen feltárt reneszánsz festése segíthet, amely egyidős a homlokzatfestéssel. Nagyon gazdag ornamentális fríze, ablakkeretezései és bélletfestései lehettek a kőszegdoroszlói római katolikus templomnak, de sajnos ennek is ma már csak roncsolt töredékei emlékeztetnek erre a periódusra. Itt a 17. században még a sarkokat gazdag kvádrfestés díszítette, de ezt ma márcsak„másolatban" láthatjuk.

76 (64-65. kép) Egykor gazdag ornamentális festés díszítette a túrricsei református templom ablakainak környezetét is, de mivel a felújítások idején az 1980-as évekig több alkalommal vakolatleverésre került sor, így ma már csak festésének roncsolt töredékeit sikerült megtalálnunk. Feketével és szürkével színezett stilizált virágornamentika zárta a szemöldököket." (66. kép) Itt is a nyíláskeretek környezetében a belső tér festésével egyidős mustrákat találtunk. Nem zárható ki, az sem, hogy esetleg a hajó nyugati ablaka körül nemcsak festés, hanem plasztikus mustra is készült akárcsak a belső térben.

78 (67. kép) Megemlíthetjük még a nardai római katolikus templomot, ahol több periódusú kifestés töredékei kerültek napvilágra, melyek közül a legnagyobb összefüggő felületen fennmarad 17. századi réteget mutattuk be. Ennek különlegessége, hogy fülkéi körül farkasfogas mustrát, egyenes záródású középkori ablakai körül kettős vonalazást és pöttyözést találtunk."

1 A marosillyei [Ilia] reneszánsz várkastély maradványának - közismert nevén a Veres-bástya - egykor nyitott folyosójának falán, illetve északkeleti sarkán maradt némi töredék a 16. századi festésből. Az egykori homlokzaton már csak nyomai látszanak a feketetükrös kereteléseknek és a vörös vonalazással övezett felületeknek, de az egykori folyosóra vezető nagyméretű nyílás keretezése elvben rekonstruálható.

80 (68-69. kép) Végezetül meg kell emlékeznünk e kor figurális ábrázolásairól is. A legváltozatosabb formában és helyeken találkozhatunk velük. Jelentős hányaduk védett árkádos folyosókat díszített. Legnevezetesebbek közé talán a nagybicsei várkastély magyar királyokat ábrázoló, - sajnos több ízben is átfestett - falképei tartoznak, de szerényebb keretek között is készültek hasonló fontosságú emlékek. Erdélyben, a sajnálatos módon lebontott, egykor vadászjelenetekkel gazdagon festett tornácú csíkrákosi Cserei-kúriát az 1660-as években kezdték építeni és 1672-1674 között készült el mestergerendájának, illetve szélvitorlájának