Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - LÁNGI JÓZSEF: Homlokzatkutatások és helyreállítások restaurátori tapasztalatai, különös tekintettel 16-18. századi emlékekre

évszáma alapján. Nagy felületet borító, ugyanerre az időszakra datálható falképeiről viszont ma már csak Vámszer Géza rajzai alapján alkothatunk képet.

8

' Hatalmas növényi mustrákkal keretezett képmezőin szarvas-, és medvevadászatot ábrázolt a festő. Óriási mustrái és a képek viszonya hasonló lehetett, mint a közelmúltban feltárt altorjai [Turia de Jos] Apor-kúria termeiben talált falképeké. Viselettörténeti szempontból is fontosak a képek, illetve egy íjat feszítő csontváz ikonográfiái értelmezése további kutatásra vár. Különösen azért, mert egy székelyföldi templomban készült Huszka József-féle akvarellen is megjelenik ez az alak. A keresdi [Cris] Bethlen-kastély folyosóján az 1990es években megindult helyreállíts során olaszkoszorúba foglalt emblematikus ábrázolásokat tártak fel. Mindegyik ábrázoláshoz feliratszalag is tartozott. A lőcsei [Levoca] városházának ablakok közti falmezőit az erények egészalakos képeivel díszítették. Templomhomlokzatokon is fellelhetők e korszak falfestményei. Közülük csak kettőt emelünk ki, Csíkkozmás [Cozmeni] római katolikus templomának déli kapuja fölé festették az egyiket. Itt a 18. században emelt déli előcsarnok padlásterében találtunk rá a Napba öltözött asszony életnagyságú, secco technikával festett képére. (70. kép) Dozmat román kori templomának 17. századi felújítása során a megfeszített Krisztus, megközelítőleg életnagyságú képét festették meg. A hajó déli falán Witzl Antallal végeztük el a feltárást, de más ábrázolás nyomát már nem sikerült megfigyelnünk.

81 1 8. SZÁZADI HOMLOKZATDÍSZÍTÉSEK Végezetül néhány barokk kastély és városi palota restaurátori kutatása eredményeként megvalósult helyreállítást mutatnánk be, ahol a 19-20. századi leegyszerűsítő átalakítások ellenére feltárhatók voltak a barokk homlokzatképzés, színezés eredeti elemei, amely alapján rekonstruálhatóvá, restauráihatóvá vált a 18. századi állapot. Nem egy esetben a teljes felületet borító ornamentális és figurális ábrázolásokkal, vagy azok nyomaival találkoztunk. így a sokszor tévesen értelmezett„barokk sárga" helyett fehérre meszelt, vagy anyagában faszénőrleménnyel szürkére színezett alapsíkokat és fehérre meszelt plasztikus elemeket találtunk. Ritkán fordul elő, hogy ha élénk színezés kerül felszínre, mivel nagy mennyiségben fény-, és lugálló pigmenteket beszerezni és meszes festékben az időjárást álló módon lekötni, sem technika, sem anyagi szempontból nem volt könnyű feladat. A templomok homlokzatain még hosszú ideig élt a középkortól a reneszánszon keresztül hagyományozódó geometrikus elemekből álló díszítés. Ilyen például az egregyi vagy a tapolca-diszeli római katolikus templom déli homlokzata, ahol még a templom barokk átépítése előtt festették az előkarcolt motívumokat.

83 (71. kép) ízzel szinte teljesen megegyezik a kőszegi Gyöngyös utca földszintes polgárházának 18. századi homlokzatfestése, ahol csak fekete színt alkalmaztak.

84 Nagygeresd római katolikus templomának 18. században épített tornyát gazdag architektúra-festés díszítette, de a helyreállítást megelőző kutatás során már csak a kötőképességét vesztett kavicsos vakolatroncsokat találtuk meg. (72. kép) Az érintésre pergő, nagy táblákban leváló, több helyen vastag cementvakolattal átsimított eredetit a legnagyobb jó szándékkal sem lehetet megtartani. Színezésnek is csak alig sejlő nyomait regisztrálhattuk, de szerencsére a bekarcolt szerkesztővonalak alapján pontos felmérés készülhetett. Egyetlen elemről nem tudtunk elegendő információt gyűjteni, mégpedig a harangablakok alatt felfestett nagybetűs szövegekről. Csupán néhány betű maradt meg, így annak rekonstrukciója nem készülhetett el, ellenben az architektúra-festést az új vakolaton visszaállításra került.

85 Szentélyén a már fentebb említett futókutyás réteg felett fehér meszelésen ugyanebben a periódusban készült betűtöredékek utaltak arra, hogy nemcsak a tornyot díszítették szövegek. Hasonló feliratokról emlékeznek meg a levéltári források két erdélyi templom tornyán. Egyik a csíkdelnei, másik pedig a csíkszentmihályi tornyot díszítette egykor.

86 Ennél a feliratos emlékcsoportnál érdemes említést tenni a nyugati falakra festett vagy sgrafitto technikával készített - sok esetben kronosztichonos - renovációs vagy építési feliratokról. Ilyent tártunk fel a Dozmati katolikus templom nyugati kapuja felett, melyet egy kartus övezett, vagy az egervári volt ferences templom homlokzatán is ismerünk egy hosszú feliratszalagot. A 17. században is készítettek már ilyeneket, mert például a megyaszói református templom utólagosan épített tornyában is találtunk egyet, amelyet gazdag keretezés övezett, de ebbe a csoportba sorolhatjuk a sajókazai református templom déli kapuja felett feltárt és restaurált feliratot is. Barokk kastélyok és városi paloták homlokzatkutatása az utóbbi időben szerencsére már többnyire restaurátor bevonásával történik, így gyakran kerül felszínre az épület eredeti színezése, felületképzése. Középkori épületmaradványok felhasználásával a 18. század közepén építtette Padányi Bíró Márton a veszprémi Nagypréposti palotát. Az építészeti helyreállítás során szerencsés módon vizsgálhattuk az eredeti színezést és az idők során megváltoztatott - jelentősen leegyszerűsített - architektúrát.

87 Kiderült, hogy a zölddel és több rétegű sárga réteggel átfestett homlokzat alapsíkjai eredetileg nem simítottak, hanem höbörcsösek és anyagában faszénnel színezettek voltak. Eredetileg vékony, füles szalagkeretek övezték az ablakokat, csak a 19. századi ablakcserék idején helyettesítet-