Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - NÉMETH KATALIN: Öltöny, farmer vagy jogging. Gondolatok a kortárs épületek homlokzatairól

Adolf Loos lelkesen írta 1909-ben: „Templomaink már nincsenek kékre, pirosra, zöldre és fehérre festve mint a Parthenon. Megtanultuk értékelni a csupasz kő szépségét. [...] az öltözik modern módon, aki a legkisebb feltűnést kelti'.'

5 vagy „Hozd felszínre az anyagok természetét, engedd, hogy természetük beépüljön elgondolásaidba

1

. Tépd le a fáról a furnért, hagyd szabadon és pácold bel Hozd ki a vakolat természetes textúráját és úgy védd! Engedd érvényesülni terveidben a fa, a vakolat, a tégla vagy a kő természetét; valamennyi természetközeli és gyönyörű" - idézi Wright 1908-ban írt gondolatait Simon Mariann.

6 Kő (51-53. kép) A csupasz kőfalak nagy hatással vannak korunk építészeire, és ez most független attól a tudástól, hogy nagy valószínűséggel építéskori állapotukban vakoltak lehettek. (54-57. kép) Vannak épületek, ahol az építész a követ úgy használja dekorációként, mintha valaki hétköznapi ruhaként tigrisbőrt tekerne magára. Az alulról kővel burkolt boltozatot imitáló szerkezet elveszti eredeti jelentését. (58-59. kép) Néhány igényesebb kortárs példa. (60-68. kép) FA Azok közé a legősibb építőanyagok közé tartozik, amelyet ma is gyakran és a legváltozatosabb formában használunk. Homlokzati felületképzésként a külső réteg általában vékony burkolat, vagy ha az épület teherhordásra is alkalmas pallókból készül, akkor szükség van egy külön, belső héjra is. Néhány kép következik, neves, főleg svájci építészek által tervezett épületekről, amelyek homlokzatain a fa sokféle alkalmazására láthatunk példát. (89-105. kép) TÉGLA A tégláról, mint anyagról évezredek óta hasonlóképpen gondolkodunk. A valódi téglaburkolatnak, megvan az a ritka nagy előnye, hogy még rosszul, formai hibákkal használva is elfogadhatóan öltöztet, a nyerstégla homlokzattal készülő házakat ma is minőséget képviselő alkotásoknak tartjuk. (105-130. kép) BETON A 20. század eleje óta talán legnagyobb hatással a beton alkalmazása volt az építészetre, és ez a hatás napjainkban is meghatározó. A látszó betonfelületek ma is hatalmas vonzerőt jelentenek a kortárs építészek számára, bár sajnos nálunk a japán ill. a svájci építészettől eltérően, sokszor elérhetetlennek tűnő vágyálmot. (131-140. kép) FESTETT, VAKOLT HOMLOKZATOK (141-146. kép) Rudolf Olgiati az építész édesapja előírta a 100 éves ház múzeummá és kultúrcentrummá való átalakításánál a kőlapokkal fedett tetőt és a fehér színt. Nappal a levert vakolatú, kijavított és lemeszelt vastag falazat az üresnek tűnő nyílásokkal olyan, mint egy kifehéredett koponya, téli szürkületben pedig a belülről áradó meleg fénynyel töklámpásra emlékeztet. (147. kép) A hagyományos anyaghasználat, természetes felületek mellett sok más megközelítés is létezik. (148-149. kép) Mint Christian Sumi megállapítja: „Az anyaggyártási technológiában, különösen a nanotechnológiában, jelenleg óriási innovációs eredmények vannak. Új anyagok és kevert termékek bukkannak föl az építési piacon: elektrochrom üvegek, melyek »maguktol árnyékolódnak^, öntisztuló anyagfelületek, új textíliák [...] génmanipulált fából készült összekötőlemez, műanyag formába ragasztott kőburkolat, betonkeverék hamuval, régi üveg vagy farészecske mint adalék és hasonló termékek. Ezek bomlasztják a tradicionális anyagok piacát, megjelenésük ^szemantikai bizonytalansághoz^ vezet, amit az építész vagy fájlal vagy kihasznál. Az újabb és régi technológiák egyre jobban keverednek, low-tech és high-tech többé nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak'.'

7 FÉM, FÉM ÉS ÜVEG Moravánszky Ákos egy előadásában szintén a legújabb törekvésekről ír és a sztárépítészekről elmélkedik, akiknek a neve védjegy - őket neveztem ebben az előadásban korunk építészeti divatbemutatója nagy divatdiktátorainak, hiszen egy Jean Nouvel épülettel bírni, olyan mintha a legmenőbb párizsi divatházakból öltöznénk... (150-169. kép) „Marcel Duchamp volt az első, aki rájött, hogy a modem művészet világában minden a gesztuson múlik, nem pedig a formán vagy tartalmon. [...] Az építészeti tervezés mint »tudomanyos« módszer annál kevésbé hangzik meggyőzően, minél inkább megrendül a tudomány objektivitásába vetett hit. [...] A kutatás objektivitására hivatkozás puszta álcázás: a legtöbb »szupermodern« építész-kutatónak a diagram eszté-