Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - NÉMETH KATALIN: Öltöny, farmer vagy jogging. Gondolatok a kortárs épületek homlokzatairól

tikájára, nem pedig racionalitására van szüksége. A diagram elégíti ki a legjobban azt a szépségideált, amely a hullámzó vonalakban, a csavarodó térfelületekben, a Moebius-szalagokban és Klem-palackokban mai, idő- és gyorsulás-centrikus világképünk érzéki megjelenését látja'.'

6 (7 70- 7 75. kép) Ezeket a házakat már csak számítógéppel lehet megtervezni, az anyaghasználatnál pedig a formához hasonlóan egyértelműen az újszerűség a legnagyobb erény. Mint azt William J. Mitchell írja „Bár a globalizáció még mindig az elektronikus eszközök és hasonló, viszonylag kisméretű és nagyértékű termékek előállításában érvényesül leginkább, egyre nagyobb mértékben befolyásolja az épületek alkotásának módját is. [...]- Robert Venturi - »Édes és savanyü« című harcias kiáltványában azt írta, hogy »a pixelek villódzása a tessera ( szavazásra, azonosításra használt cserépdarabka a rómaiaknál, mozaik) villódzásához hasonlítható, és a LED (fénykibocsátó dióda) napjaink mozaikkockájává válhat [...] legyen inkább az építészet a felületeiről elektronikus képeket sugárzó ikonografikus ábrázolás, semmint absztrakt forma, melynek felületén a fény csak nappal tükröződ ik.« [...] Maga Venturi visszatér a védelmet nyújtó falfelületekre képeket alkotó óegyiptomi, korai keresztény, bizánci és barokk hagyományhoz, és lándzsát tör a dinamikus, elektronikus díszítésű »elektronikus doboz« mellett. Harvard Memorial Hall-jánál például egy dinamikus LED-frízt tervezett, az amerikai követség Brandenburgi kapuhoz kapcsolódó épületének pályázati tervében pedig az egyik homlokzatot LED-táblából képzelte el."

9 (170-183. kép) Befejezésül nézzünk meg pár képet két sok szakmai vitát kiváltott épület homlokzati részleteiről. (184-186. kép) Nem felületes, divatos ötletről, vagy a konzervatív műemlékvédők bosszantásáról van szó, hanem egy sokkal mélyebb problémáról. Ez az üzenet arról szól, hogy elfelejtettük, hogy a művészetnek vannak törvényszerűségei, és az önkényes idézetek, utalások, átfordítások csak a mondanivaló zavarosságát növelik, és a megváltozott környezetben helyét már hiába is kereső épület régi öltönye helyett valami szokatlan jelmezt szeretne választani. A háborús romokból újjáépített Frauenkirche úgy öltözött újra barokk ruhába, hogy a gondos szabó minden régi, és az újjáépítést hitelesíteni hivatott ruhafoszlányt belefoglalt az új köntösbe. (187-189. kép) Napjaink építészete akarva nem akarva szorosan kötődik az elmúlt korokéhoz, mert minden még álló épület, függetlenül születésének idejétől, kortársunk, és mint ilyen, észrevétlenül vagy tudatosan alakítja környezetünkről alkotott képünket, közös életterünket. Ennek tudatában többet kellene adnunk magunkra. JEGYZETEK 1 FÜLEP LAJOS: Célszerűség és művészet az építészetben. [1944] - FÜLEP LAJOS: Művészet és világnézet. Cikkek, tanulmányok 1920-1970. Vál, szerk. Tímár Árpád. Budapest, 1976. 348-349. 2 Uo., 351., 353, 354 3 CZECH, HFRMANN:„Less"vagy„more"? Átmenetek. Az építészet helyzetéről. Szerk. Lévay-Kanyó Judit, Simon Mariann. Budapest, 2002. 54. 4 KOOOLHAAS, REM: A jelleg nélküli város. [1995] A mérhető és a mérhetetlen. Építészeti írások a huszadik századból. Szerk. Kerékgyártó Béla. 2. kiad. Budapest, 2004. 393. 5 Loos, ADOLF: Építészet. [1909] A mérhető és a mérhetetlen. Építészeti írások a huszadik századból. Szerk. Kerékgyártó Béla. 2. kiad. Budapest, 2004. 20., 24. 6 SIMON MARIANN: Variációk a téglára. Hely és jelentés. Tanulmányok az építészetről és a városról. Szerk. Kerékgyártó Béla. Budapest, 2002. 118. 7 SUMI, CRISTIAN: Forma és mesterség. Átmenetek. Az építészethelyzetéről. Szerk. Lévay-Kanyó Judit, Simon Mariann. Budapest, 2002. 196-197. 8 MORAVÁNSZKY ÁKOS: Szépség, globalizáció és az építészet ellenállóképessége. Átmenetek. Az építészet helyzetéről. Szerk. Lévay-Kanyó Judit, Simon Mariann. Budapest, 2002.120., 126., 127. 9 MITCHELL, WILLIAM J.: Antitektonika: A virtualitás költőisége. [1998] A mérhető és a mérhetetlen. Építészeti írások a huszadik századból. Szerk. Kerékgyártó Béla. 2. kiad. Budapest, 2004. 375., 376., 377.