Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - LÁNGI JÓZSEF: Homlokzatkutatások és helyreállítások restaurátori tapasztalatai, különös tekintettel 16-18. századi emlékekre

ték ezeket széles vakolatlapokkal. Gazdag architektúráját tükör simára glettelték és fehérre meszelték. így a kétféle struktúra éles kontrasztot adott. Alapsíkjait sem egységesen kezelték, míg a földszinti ablaktengelyeknél mészkőzúzalékból álló spriccelést alkalmaztak, addig az emeleten besimított, de kötés előtt visszakapart, felérdesített felületet képeztek. Végül a két párkány közti keskeny mezőt csak faszenes mésszel festették. Ablakszemöldökeit egyedileg, a helyszínen mintázott szárnyas puttófejekkel díszítették. Ezek szárnyát kékre, arcukat rózsásra, hajukat, pedig a legkülönbözőbb színűre festették, sőt szemük színe sem volt egyforma. (73. kép) Ablakkötényeinek ornamentális stukkóinak hátterében arany pettyeket rakta valódi laparanyból, míg kapu feletti vakolatból mintázott feliratszalagján a vörös és fekete betűs szöveg olvasható. Bíró Márton püspök másik nagyjelentőségű művén a sümegi püspöki kastély homlokzatain is ugyanezt a színezést és felületképzést rendelte meg. Itt is szürke színű höbörcsös alapsíkok és besimított fehér architektúra, illetve gazdag stukkódísz készült. (74. kép) Vörössel és feketével festett kronosztichonos feliratszalag itt is megjelent az erkély feletti címer környezetében. (75. kép) Ugyanezen színvilágú és készítés technikájú homlokzatképzést ismerjük a veszprémi Dubniczay-ház, a váci nagypréposti palota (76. kép) és a pesti volt dominikánus, később angolkisaszszonyok templomának homlokzatain is.

88 Ilyen, csak a társadalmi helyzetnek megfelelően szerényebben díszített homlokzata lehetett a söjtöri Deák-kúriának is. Mivel az 1970-es években teljesen leverték az eredeti vakolatokat, csak apró nyomait találtuk meg a kutatás során, így itt rekonstrukcióban valósult meg a helyreállítás, melyhez régi ábrázolás is segítségünkre volt.

89 Barokk épületek esetében nem ritka az a megoldás, hogy csak egyszerűen fehérre meszelték a falfelületeket. Mind az alapsík, mind pedig a kiemelkedő tagozatok egyszínűek. Ennekjelentősemlékea veszprémi püspöki palota, de ilyen volt például a lovasberényi Cziráky-kastély nyugati szárnya, mely egy kisméretű, nyitott árkádíves folyosójú épület a 18. század közepéről, vagy a velencei Meszlényikastély, ahol szintén ugyanezt a megoldást alkalmazták, annyi különbséggel, hogy fehér színű höbörcsös vakolatot is használtak egyes felületeken.

90 Legutóbb a simított vakolat fehér meszelésének szép példáját a székesfehérvári Hiemer-Font-ház helyreállítását megelőző kutatáskor találtuk meg.

9

' Itt a gazdagon tagolt és stukkókkal díszített homlokzaton a 20. század elején végzett nagyarányú vakolatcserék ellenére találtunk annyi eredeti vakolatot, hogy teljes biztonsággal megállapíthassuk, hogy a teljes felületet fehér festés fedte. Nem volt ez alól kivétel a fülkében álló Szent Sebestyén-szobor sem. A mellette álló Font-háznál viszont csak az alapsíkok voltak fehérek, stukkóit viszont sötétszürkére színezték, míg a lizénákat világosabb, meleg szürkére festették. Mivel főpárkányon és az övpárkány alatti felületen nem találtunk eredeti vakolatokat, így csupán a stukkók színezésének rekonstrukciója mellett döntött a szakmai konzultáció. Végezetül a legegyszerűbb színezés mellett meg kell emlékeznünk azokról a barokk épületekről, ahol gazdag ornamentika-, és architektúra-festés mellett figurális ábrázolások díszítették a falakat. Sümegen a már említett Koppány Tibor-féle helyreállítás során a püspöki kastély nyugati szárnyának rizalitján rokokó ornamentikával díszített falfestést találtak, amelyből egy kb. 1 m

2 felületet restauráltak. Sajnos ez mára szinte nyomtalanul elpusztult.

92 Talán nem járunk messze az igazságtól, ha a feltételezzük, hogy ez a dekoráció egyszerre készült a rizalit földszintjének nyitott árkádjai alatt feltárt falképekkel. Itt csorgó kutat, baluszteres korlátot, kertábrázolást és a boltozaton rokokó ornamentikát tártunk fel. Innen csigalépcső vezetett a felette lévő három boltszakaszos térbe, ahol ugyanolyan technikájú és rendszerű rokokó ornamentális festés került elő

93 Véleményünk szerint ez a két egymás feletti tér lehetett a Sala terrena, melynek homlokzatait is a funkciónak megfelelően falképekkel díszíthették egykor. A 19. századi átépítés során sajnos a rizalit emeleti részét elbontva az említett tér felett erkély alakítottak ki, így ekkor a barokk homlokzatfestés nagyrészt megsemmisült, pedig a hazai emlékanyagban egyedülállónak számítana ez a kétszintes, közvetlenül a szabadba nyíló hűtőző helyiség. Hasonló gazdagságú díszítése lehetett a kölesd-felsőhidvégpusztai Hiemer-kastélynak is.

94 Eredetileg nyitott árkádíves folyosóját al secco technikájú, ornamentikával és architektúrával gazdagon keretezett figurális ábrázolások díszítették. Monochrom - rózsaszín alapon a lila szín árnyalataival festett - képein zsánerjeleneteket ábrázolhattak egykor, de később ezeket lemeszelték (77. kép), akárcsak az ívek bélletéből a homlokzatra kiforduló dekorációt. Folyosójának árkádívei felett plasztikus vonalazások és középütt kisméretű ovális tondók láthatók. Ezekben feltételezhetően figurális ábrázolások kaptak helyet. íöbbet sajnos nem tudunk rola, mivel a tervezett helyreállítás megszakadt, és ma már a falkoronánál is túlnövő bozót övezi az elhagyott épületegyüttest. Teljes egészében festett homlokzat Rozsnyón [Roznava] a Fő tér sarkán álló épület emeleti falsíkjain ismert. Annak ellenére, hogy később teljesen átalakították, leegyszerűsítették a homlokzati architektúrát, alatta feltárható volt a rokokó kartusba foglalt Patrona Hungáriáé és a Krisztust a szamáriai asszonnyal ábrázoló kép. További töredékek pedig arról árulkodnak, hogy a még legalább egy hasonló módon keretezett figurális ábrázolás díszítette egykor a homlokzatot. Különleges emlékcsoportot ké-