Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára

1564-ben Lázár János városlődi kapitány öccse porkoláb volt a várban.

162 1 565-ben Alsóbedegei Dul Ambrus volt a várnagy,

163 1 571 -ben pedig Noszlopy Gergely.

164 1 582-ben az akkor folyó perben Choron Jánost nemes Boczary Antal, későbbTöreky János somlói várnagyok képviselték.

165 Somlyó a török hódoltság határától távol levő, magánföldesúri várként a század második felében sem került a végvárak közé, őrség azonban továbbra is volt benne, melyet a többi magánvárhoz hasonlóan a mindenkori várnagyok fősége alatt birtokosai tartották.

166 Ennek az őrségnek a létszámáról és összetételéről adat eddig nem ismert, a töröktől távolabb eső magánvárak őrségeire azonban jó példa a Somlyótól nem messze fekvő, a gersei Pethő család birtokában levő Rezi és Tátika vára erre vonatkozó több adata. 1561-ben Nádasdy Tamás nádorhoz intézett levelében azt írta kiterjedt családja nevében gersei Pethő János, hogy királyi parancsra közös akarattal váraik közül Tátikában tizenhat, Reziben tizenkettő, Kernenden és Keszthelyen hat-hat darabontot tartanak.'

07 Miután ilyen létszámú őrség az esetleges ostromtól a várakat nem védhette meg, ezért írta Pethő a nádornak, hogy sem elegendő létszámra, sem a szükséges fegyverzetre nincs több pénzük. A két örökös apjuk halála után azonnal perre ment egymással, mert Kaboldot és Kőszeget Choron Anna férje, Balassa István erőszakkal foglalta el,

168 Devecsert és Somlyót pedig Choron Margit, akkor már Nádasdy Kristóf özvegye.

169 A birtokok felosztása 1585-ben császári parancsra Istvánffy Miklós nádori helytartó előtt történt, s abban először egyenlő arányban osztották fel valamennyi birtokot, a következő évben azonban Kőszeget Choron Margit egyedül kapta meg a királytól, természetesen zálogként.

170 Egy évtizeddel később, 1596-ban, II. Rudolf rendeletére, néhai Choron János leányait hivatalosan szólította fel Hetyey Bálint nádori ítélőmester, hogy a magyar törvényeknek megfelelően, miután a család férfiágon kihalt, a kezükben levő birtokokat, Devecser, Somlyó, Ugod várait és Jánosháza kastélyát a kötelező leánynegyed kivételével adják át a kincstárnak.'^ Ezzel indult meg az a fiscális per, amelyet a hasonlókkal együtt indított a bécsi udvar a magyar arisztokrácia vagyona ellen és amely végül a Bocskai felkelésbe torkollott. Az 1613-ig húzódó ügy iratait végül Esterházy Miklós nádor foglaltatta össze 1626ban.

172 Eszerint a Choron örökösök, akiket Choron Margit Nádasdy Kristóftól született nagyobbik fia, ifjabb Nádasdy Tamás képviselt, a per elején bemutatták ugyan II. Rudolf királynak azt az oklevelét, amellyel jóváhagyta Choron János végrendeletét, amely szerint minden vagyonának két leánya az örököse, sőt az a továbbiakban is leányágon öröklődik, a kincstár továbbra is követelte az örökséget. Egy 1602-ben készült kimutatás szerint Nádasdy Kristóf özvegyének, Choron Margitnak és fiai,Tamásnak és Lászlónak az apai örökségű Egervár és a zálogjogon bírt Kőszeg kivételével minden további birtoka, Devecser, Kabold, Somlyó és Ugod néhai Choron János öröksége, amelyből nekik csak a köteles leánynegyed jár.

173 A családja részéről a birtokokat kezelő ifjabb Nádasdy Tamás, valószínűleg a per végkifejletétől félve, 1603-ban devecseri, somlyói és ugodi birtokrészét zálogba adta Megyery Imrének és felesége, Viczay Magdolnának.

174 A következő évben a protestáns stájer rendektől kért ajánlólevelet a szász választóhoz arra az esetre, ha el kellene hagynia hazáját. Ebben azt írta, hogy minden birtoka teljesen elpusztult, s váraiban, Devecserben, Egerváron, Jánosházán, Somlyón és Ugodon csak a falak állnak.

175 Ilyen előzmények után Nádasdy Tamás az 1605-ben kirobbant Bocskai-féle felkelés oldalára állt. Ellene újabb kifogásként merült fel, hogy a magyar törvények ellenére unokatestvérét, gersei Pethő Zsuzsannát vette feleségül. A kettős vád alapján Mátyás főherceg 1605-ben elrendelte a rebellis Nádasdy javainak elfoglalását, a háborús helyzetben azonban a Magyar Kamarának nem volt lehetősége a rendelkezés végrehajtására.

176 Az 1606-ban megkötött bécsi béke értelmében Nádasdy és vele a Choron örökösök kegyelmet kaptak, váraikat és kastélyaikat azok uradalmaival együtt továbbra is zavartalanul birtokolhatták. 1608-ban az özvegy Choron Margit és két gyermeke, az ifjabb Nádasdy Tamás és Nádasdy Orsolya, akkor már gersei Pethő Gáspár özvegye, Kőszeg és tartozékaiban, 1609-ben pedig a Choron örökség rájuk eső részén osztoztak meg. Somlyó várát Nádasdy Orsolya kapta, Devecser Nádasdy Tamásé lett, Ugod anyjuké. A jánosházi kastélyt, a somlyóvári birtokoknak a késői középkortól tényleges uradalmi központját annak falvaival együtt részben felosztották, részben pedig közösben hagyták.

177 Az utóbbi osztozkodás során a várhoz tartozó falvak felsorolása az akkor már évtizedek óta tartó török pusztítás nyomait viseli.Több hiányzik, mert valószínűleg véglegesen elnéptelenedett, több olyan szerepel azonban, amely korábban nem tartozott Somlyóhoz. A felsorolásban Veszprém megyében még mindig megtalálható Doba és Nagyberzseny, Kisberseny azonban hiányzik, mert az közben elpusztult.'" 78 A vasiak közül Pereszteg néven már csak egy falu szerepel, mellette Hosszúfalu és Szentódorfalva azonos a két előző Pereszteggel, ezenkívül Gecseny, Jánosháza, Keresztúr, Szergény és Varsány a középkoriak közül. Hiányzik Gálosháza, Karakó, Szentpéterháza és Taskánd, felsorolták viszont Hetye, Kemenesmagasi, Kissomlyó, Szalajk és Vérkő vasi, valamint Kamond, Kispirit, Nagygyimót, Nyárád veszprémi falvakat. Az utóbbiak részben az akkorra már megszűnt vásárhelyi apácakolostor és a szintén Choron-