Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára

örökös Ugod várának birtokai közül kerülteka Jánosházáról kezelt somlyói birtokok közé. A vár birtokainak még egy latin nyelvű 17. századi fel­sorolása maradt fenn, ez azonban évszám nélküli és való­színűleg a század középső évtizedeiből származik. Benne az előzően is felsorolt négy Veszprém megyei birtok, Doba, Nagyberzseny, Csői falvak és a korábbi Kisberzsennyel azonosítható Berzseny puszta szerepel, a Vas megyeiek közül pedig „Costellum et oppidum Janoshaza" mellett Ság, Pereszteg, Varsány, Keresztúr, Hosszúfalu, Szentódorfalva, Gecseny, Taskánd falvak és Tövisesháza, Szalajk, Péterfalva, Martonfalva puszták. Felsorolták benne a vásárhelyi kolos­tor kegyúri jogán, annak a Choron-örökösök kezén levő öt faluját, Vásárhelyt, Lovast, Cserest, Iszkázt és Kisszőllőst. Az összeírás utolsó soraként valamennyi az elpusztult (dirutum) Somlyó várához tartozik.' 79 Az utolsó megjegy­zés azért figyelemreméltó, mert Nádasdy ifjabb Tamásnak a már idézett, 1604-ben írott és arról szóló levele, amely szerint várai és kastélyai puszták és azoknak csak a falai állnak, feltételezhetőnek látszik, hogy Somlyón a 16. szá­zad végére, vagy a 17. század elejére valóban csak a falak álltak, újjáépítésére pedig talán csak a század közepe után került sor. A két osztozással indult meg a Choron vagyon felap­rózódása. Annak fele már 1585 óta Choron Anna része lett, akinek első férje, Balassa István után két leányának férjével az lllésházy és a Koháry család lépett be az örö­kösök közé. Choron Anna második férjével, Liszthy Ist­vánnal pedig annak fiai és leányágon a Lippay család, Nádasdy Orsolya első férje után pedig a gersei Pethő, a másodikkal, Czobor Mártonnal a Czobor család is örökös lett. A következő generációban, a 17. század elején került be leányágon az örökösi körbe a telekesi Török, a Rátky, a Viczay és a század második felében a Chernél, valamint az ipolykéri Kéry család. A század végén már huszonnégy örökösi ág birtokolt minden egyes uradalomban, közöt­te Somlyóéban is. A kiterjedt rokonság nevében a közü­lük közösen választott ügyintéző kezelte valamennyit, az 1600-as évek elején Nádasdy ifjabb Tamás, a század középső évtizedeiben Lippay Gáspár, a végén pedig Kéry Ferenc. 180 Az 1650-es évek elején a várat, illetve inkább annak birtokait az 1558-ban eladó ifjabb Erdődy Péter déduno­kája, I. György a király elé vitt perrel kísérelte meg visz­szaszerezni, azzal a váddal, hogy azt a magyar törvények megsértésével vette meg Choron János. III. Ferdinánd ki­rály 1651-ben kelt ítéletlevele azonban a Choron örökösök javára döntött, miután azok 1547-től felmutatott okleve­lekkel igazolták jogos tulajdonosi voltukat. 18 ' A birtokos családok mindegyike távol élt a vártól és az akkor már Somlyó-jánosházinak nevezett uradalomtól,' 82 ezért az 1660-as években részeiket sorra zálogba adták Zichy Istvánnak, a kor nagy birtokszerzőjének. 1667-től a század végéig az ő és Pál fia kezében volt először Kéry Ferenc, később a Lippayak, majd a Balassa örökösök, a Rátky, a telekesi Török, a Viczay és az lllésházy részek is. 183 Tőlük hosszas pereskedés után két részletben, 1696-ban és 1699-ben a zálogba adó Kéry Ferenc fia, Kéry János gróf váltotta ki. Ezzel a vár és uradalmának mintegy há­romnegyede került az ő birtokába. 184 Csak a Chernél és a Viczay család része maradt azok kezén, azt azután 1701­ben Kéry János és neje, Erdődy Margit vette zálogba tő­lük. 185 A 18. század elejére ilyen módon az egész Somlyó­jánosházi uradalom a Kéry család kezére került, részben tulajdonként, részben zálogjogon. A várat egyébként ezt megelőzően előbb a részbirtokosok közösen, a század vé­gétől egyedül a Kéryek tartották fenn és fizették őrségét, várnagyát. 186 1667-ben, amikor Zichy István zálogba vette Kéry Ferenc birtokrészét, az arról szóló, Pozsonyban kelt szerződés felsorolta a várhoz tartozó falvakat is. Ezek akkor Jánosháza, Doba, Hetye, Hosszúfalu, Kissomlyó Pereszteg, Ság, Szentódorfalva és Szergény voltak. A vár majdnem eseménytelen 1 7. századi életét a kö­vetkező évszázad elején, 1705-ben Bottyán János gene­rális hadjárata szakította meg, amikor a Dunántúlt elfog­lalva Somlyó is a kezére került. Ott szentgyörgyi Horváth Zsigmond tartományi főhadbiztos központi élelmiszer raktárát létesített. 187 Az intézkedést Eszterházy Antal generális 1707-ben azzal kifogásolta, hogy Somlyónak sem vize, sem malma nincs, alkalmatlan tehát a tárház feladatára. 188 A Dunántúl középső részeinek váraihoz ha­sonlóan Somlyó is a sümegi vár parancsnoksága alá volt rendelve. Csekély számú őrsége mellett egy pattantyús és egy kisebb ágyú volt a felszerelése. 189 A Rákóczi sza­badságharc ideje ettől eltekintve Somlyó történetében nem volt jelentős, Heister generális 1709. évi hadjára­tával, amellyel megszállta a Dunántúl területét, szerepe teljesen megszűnt. Az ERDŐDY CSALÁD ÚJABB BIRTOKLÁSA (1721-20. SZÁ­ZAD KÖZEPE) Jóval később, 1721-ben, amikor már csak a Kéry és a Chernél család alkotta birtokosközösség megbízásából először írták össze a „Somló Vári Dominium' '-ot, a vár még mindig közös tulajdonban volt. 190 Ennek az évnek a nya­rán azonban a Viczay rész felét megvette Meskó Ádám, aki még abban az évben tovább adta azt Erdődy Lászlónak és neje, lllésházy Anna Máriának. 191 lllésházy Anna apja, Mik­lós gróf ugyanakkor vette meg a Viczay rész másik felét, majd a Kéry és a Chernél részt is, és az egészet átadta leá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom