Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára

örökös Ugod várának birtokai közül kerülteka Jánosházáról kezelt somlyói birtokok közé. A vár birtokainak még egy latin nyelvű 17. századi felsorolása maradt fenn, ez azonban évszám nélküli és valószínűleg a század középső évtizedeiből származik. Benne az előzően is felsorolt négy Veszprém megyei birtok, Doba, Nagyberzseny, Csői falvak és a korábbi Kisberzsennyel azonosítható Berzseny puszta szerepel, a Vas megyeiek közül pedig „Costellum et oppidum Janoshaza" mellett Ság, Pereszteg, Varsány, Keresztúr, Hosszúfalu, Szentódorfalva, Gecseny, Taskánd falvak és Tövisesháza, Szalajk, Péterfalva, Martonfalva puszták. Felsorolták benne a vásárhelyi kolostor kegyúri jogán, annak a Choron-örökösök kezén levő öt faluját, Vásárhelyt, Lovast, Cserest, Iszkázt és Kisszőllőst. Az összeírás utolsó soraként valamennyi az elpusztult (dirutum) Somlyó várához tartozik.'

79 Az utolsó megjegyzés azért figyelemreméltó, mert Nádasdy ifjabb Tamásnak a már idézett, 1604-ben írott és arról szóló levele, amely szerint várai és kastélyai puszták és azoknak csak a falai állnak, feltételezhetőnek látszik, hogy Somlyón a 16. század végére, vagy a 17. század elejére valóban csak a falak álltak, újjáépítésére pedig talán csak a század közepe után került sor. A két osztozással indult meg a Choron vagyon felaprózódása. Annak fele már 1585 óta Choron Anna része lett, akinek első férje, Balassa István után két leányának férjével az lllésházy és a Koháry család lépett be az örökösök közé. Choron Anna második férjével, Liszthy Istvánnal pedig annak fiai és leányágon a Lippay család, Nádasdy Orsolya első férje után pedig a gersei Pethő, a másodikkal, Czobor Mártonnal a Czobor család is örökös lett. A következő generációban, a 17. század elején került be leányágon az örökösi körbe a telekesi Török, a Rátky, a Viczay és a század második felében a Chernél, valamint az ipolykéri Kéry család. A század végén már huszonnégy örökösi ág birtokolt minden egyes uradalomban, közötte Somlyóéban is. A kiterjedt rokonság nevében a közülük közösen választott ügyintéző kezelte valamennyit, az 1600-as évek elején Nádasdy ifjabb Tamás, a század középső évtizedeiben Lippay Gáspár, a végén pedig Kéry Ferenc.

180 Az 1650-es évek elején a várat, illetve inkább annak birtokait az 1558-ban eladó ifjabb Erdődy Péter dédunokája, I. György a király elé vitt perrel kísérelte meg viszszaszerezni, azzal a váddal, hogy azt a magyar törvények megsértésével vette meg Choron János. III. Ferdinánd király 1651-ben kelt ítéletlevele azonban a Choron örökösök javára döntött, miután azok 1547-től felmutatott oklevelekkel igazolták jogos tulajdonosi voltukat.

18

' A birtokos családok mindegyike távol élt a vártól és az akkor már Somlyó-jánosházinak nevezett uradalomtól,'

82 ezért az 1660-as években részeiket sorra zálogba adták Zichy Istvánnak, a kor nagy birtokszerzőjének. 1667-től a század végéig az ő és Pál fia kezében volt először Kéry Ferenc, később a Lippayak, majd a Balassa örökösök, a Rátky, a telekesi Török, a Viczay és az lllésházy részek is.

183 Tőlük hosszas pereskedés után két részletben, 1696-ban és 1699-ben a zálogba adó Kéry Ferenc fia, Kéry János gróf váltotta ki. Ezzel a vár és uradalmának mintegy háromnegyede került az ő birtokába.

184 Csak a Chernél és a Viczay család része maradt azok kezén, azt azután 1701ben Kéry János és neje, Erdődy Margit vette zálogba tőlük.

185 A 18. század elejére ilyen módon az egész Somlyójánosházi uradalom a Kéry család kezére került, részben tulajdonként, részben zálogjogon. A várat egyébként ezt megelőzően előbb a részbirtokosok közösen, a század végétől egyedül a Kéryek tartották fenn és fizették őrségét, várnagyát.

186 1667-ben, amikor Zichy István zálogba vette Kéry Ferenc birtokrészét, az arról szóló, Pozsonyban kelt szerződés felsorolta a várhoz tartozó falvakat is. Ezek akkor Jánosháza, Doba, Hetye, Hosszúfalu, Kissomlyó Pereszteg, Ság, Szentódorfalva és Szergény voltak. A vár majdnem eseménytelen 1 7. századi életét a következő évszázad elején, 1705-ben Bottyán János generális hadjárata szakította meg, amikor a Dunántúlt elfoglalva Somlyó is a kezére került. Ott szentgyörgyi Horváth Zsigmond tartományi főhadbiztos központi élelmiszer raktárát létesített.

187 Az intézkedést Eszterházy Antal generális 1707-ben azzal kifogásolta, hogy Somlyónak sem vize, sem malma nincs, alkalmatlan tehát a tárház feladatára.

188 A Dunántúl középső részeinek váraihoz hasonlóan Somlyó is a sümegi vár parancsnoksága alá volt rendelve. Csekély számú őrsége mellett egy pattantyús és egy kisebb ágyú volt a felszerelése.

189 A Rákóczi szabadságharc ideje ettől eltekintve Somlyó történetében nem volt jelentős, Heister generális 1709. évi hadjáratával, amellyel megszállta a Dunántúl területét, szerepe teljesen megszűnt. Az ERDŐDY CSALÁD ÚJABB BIRTOKLÁSA (1721-20. SZÁZAD KÖZEPE) Jóval később, 1721-ben, amikor már csak a Kéry és a Chernél család alkotta birtokosközösség megbízásából először írták össze a „Somló Vári Dominium'

'-ot, a vár még mindig közös tulajdonban volt.

190 Ennek az évnek a nyarán azonban a Viczay rész felét megvette Meskó Ádám, aki még abban az évben tovább adta azt Erdődy Lászlónak és neje, lllésházy Anna Máriának.

191 lllésházy Anna apja, Miklós gróf ugyanakkor vette meg a Viczay rész másik felét, majd a Kéry és a Chernél részt is, és az egészet átadta leá-