Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

JANKÓ FERENC: A történelmi külvárosok épített öröksége – településmorfológiai megközelítésben

4. táblázat. Városok, városrészek néhány lakásstatisztikai mutatója, %, 2001 Város, városrész Nem lakott Egy-szobás 4-x szobás Félkomfortos és rosszabb Fürdő nélküli 100 lakásra 100 szobára Város, városrész lakások aránya, % jutó lakó Kőszeg 6,7 12,1 14,9 7,4 3,8 296,8 117,0 Történelmi városrész 9,2 18,3 9,7 10,7 5,7 273,8 119,7 Belváros 12,9 18,5 10,0 7,4 4,1 289,5 123,7 Német hóstád 8,9 19,4 12,4 11,8 6,1 301,6 129,6 Magyar hóstád 7,4 17,4 7,9 11,7 6,2 248,2 110,9 Pápa 4,4 12,2 15,9 12,4 5,1 281,3 110,9 Belváros 8,4 25,6 7,8 18,1 7,8 271,0 125,6 Északi belváros 6,8 23,2 5,6 11,6 3,4 224,7 107,2 Nyugati belváros 12,4 28,7 10,3 23,5 1.1,9 295,2 137,2 Déli belváros 6,3 26,0 8,9 23,0 10,8 323,4 142,6 Alsóváros 9,8 26,2 10,3 19,9 11,6 257,7 115,1 Sopron 8,8 12,6 13,9 8,4 3,9 277,5 110,2 Történelmi várorész 12,0 23,0 6,8 12,8 7,0 240,8 113,1 Belváros 15,5 27,7 4,2 9,7 3,1 242,8 119,9 Nyugati külváros 13,9 20,2 13,2 14,7 9,0 289,5 123,4 Déli külváros 10,0 17,0 5,3 9,2 4,9 219,5 103,1 Keleti külváros 10,4 28,9 8,5 22,8 15,8 247,0 115,9 Északi külváros 10,8 35,7 6,2 20,4 11,7 233,9 117,9 Veszprém 3,6 9,7 23,8 4,7 2,4 276,9 101,7 Történelmi városrész 8,5 13,0 14,6 8,7 4,4 258,6 103,8 Belváros (Vár-Belváros) 30,0 15,3 28,6 24,5 7,1 500,0 1 /b,ö Jeruzsálem-hegy 8,1 8,3 20,3 8,9 4,7 272,9 98,9 Temető-hegy-Tizenháromváros 6,9 J,5 20,1 13,4 8,8 290,1 107,7 Csapószer-Úrkút 6,5 9,7 31,3 14,2 7,6 300,7 100,7 Buhim-vögy-Giricses-domb 10,8 15,7 25,3 14,5 3,6 313,3 112,1 Cserhát 16,2 1,2 1,8 1,1 187,2 90,7 Forrás: KSH, Népszámlálás meg egyértelműen kedvezőtlenül. Hozzá kell ugyanakkor tenni, hogy a dzsentrit!kációhoz, a technokrata fiatal, gyermektelen népesség beköltözéséhez természetesen sok minden más is kell a megfelelő lakáskínálaton túl. A történelmi városrészek zsúfoltsága korántsem egyveretű, inkább jellemző az átlagos (Veszprém, Sopron) vagy kismértékben átlag feletti laksűrűség (Kőszeg belvárosa, német hóstád, Pápa: nyugati és déli belváros), s itt is figyelembe kell venni a kollégiumok torzító hatását.Tehát ma nem a belső városrészek a legzsúfoltabbak, s ebben jelentős szerepet játszotta ka rendszerváltozás utáni funkcionális változások, amelyek során számos lakás áthasznosításra került, irodák, rendelők, üzletek nyíltak. A nem lakott lakások adata erre is utalhat, főként a gazdag kereskedelmi szerepkörrel rendelkező városrészekben (Sopron belvárosa, Kőszeg [?]), másutt viszont éppen a lakókörnyezet eróziójára mutathat rá (Pápa, nyugati belváros, soproni külvárosok, Veszprém: Buhim-völgy, stb.). A helyben élő lakosság lehetőségei és az épületállomány korszerkezete is befolyásolja a házak állapotát, e mutatók is jelezhetik a társadalmi miliőt, jóllehet az épületek homlokzata, - amelyet a felmérésemnél figyelembe vettem - nincs mindig párhuzamban az épületbelső állapotával, gondoljunk csak a műemlék városokban gyakran alkalmazott sortatarozásokra, ierepen gyűjtött adataimat az 5. táblázat részletezi az eddigi formában. A kőszegi belvárosban több ugyan a felújított épület, azonban összességében rosszabb képet mutat, mint a külvárosok. Pápán a megújulás üteme nem a - tulajdoni alapon a közszféra által jobban kontrollált - északi belvárosban a legnagyobb, azonban összességében itt a legjobb állapotú az épületállomány, a többi városrész kontrasztosabb képet mutat. Sopronban a közszféra által nagy részben tulajdonolt belvárosi és várkerületi épületállomány egyértelműen jobb állapotban van a külvárosokkal szemben, a többi várossal is összevetve csak a veszprémi