Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

JANKÓ FERENC: A történelmi külvárosok épített öröksége – településmorfológiai megközelítésben

5. táblázat, városrészek épületállománya az épületek állapota szerint Város, felmérés éve Újszerű Jó Enyhén sérült Közepesen sérült Erősen sérült Romos Jó és újszerű Sérült Kőszeg, 2004 % Belváros 31,8 29,5 27,9 10,1 0,8 0,0 61,2 38,8 Német hóstád 26,0 40,0 8,1 2,8 0,7 66,0 34,4 Magyar hóstád 21,2 44,3 22,4 10,2 1,2 0,8 65,5 34,5 Pápa, 2004 Északi belváros 23,7 40,2 26,8 6,2 2,1 10 • Nyugati belváros 15,3 37,8 30,1 12,2 1,0 3,6 53,1 46,9 Déli belváros 35,4 25,3 24,1 12,7 1,9 60,8 39,2 Alsóváros 23,7 41,6 21,4 9,9 1,5 1,9 65,3 34,7 Sopron, 2000 Belváros 38,0 40,7 18,0 2,0 1,3 0,0 78,7 21,3 Nyugati külváros 22,2 44,4 23,7 6,6 1,0 2,0 66,7 33,3 Déli külváros 22,5 39,0 27,8 7,5 1,6 61,5 38,5 Keleti külváros 27,0 34,0 22,4 11,6 2,9 2,1 61,0 ',C Északi külváros 30,7 25,0 29,5 9,7 1,7 3,4 55,7 44,3 Veszprém, 2005 Belváros (Vár-Belváros) 55,6 33,3 4,8 4,8 1,6 0,0 88,9 11,1 Jeruzsálem-hegy 27,6 39,2 22,1 5,5 2,0 3,5 66,8 33,2 Temető-hegy-Tizenháromváros 23,4 44,9 25,9 3,8 1,3 0,6 68,4 31,6 Csapószer-Úrkút 27,9 38,9 22,1 6,1 1,4 3,6 66,8 33,2 Buhim-vögy-Giricses-domb -:. ; 20,5 4,3 3,1 3,7 68,3 31,7 Cserhát 12,8 74,5 12,8 0,0 0,0 0,0 87,2 12,8 Forrás: saját felmérés adatai Várnegyed és a győri Káptalandomb előzi meg, bár Veszprémben a már ismertetett jelenségek miatt a külvárosok is jó állapotnak örvendenek: épületállományukban kétharmad-egyharmad a jó és újszerű, illetve a sérült épületek aránya. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a veszprémi Buhimvölgy-Giricses-domb esetében a 6%-ot, Jeruzsálem-hegy és Csapószer-Úrkút esetében pedig az 5%-ot is eléri az erősen sérült és a romos házak aránya. Másutt hasonló értékeket csak Sopronban az északi (5,1%), a keleti (5%), Pápán a nyugati belváros (4,6%) ér el. Ez szintén lakókörnyezeti, társadalmi konfliktusra utal. Dolgozatomban a történelmi külvárosok építészeti örökségének sajátosságaira igyekeztem rámutatni. A történelmi külvárosok morfológiájukban többé-kevésbé még ma is tükrözik egykori funkcionális-gazdasági szerepkörüket, az agrártermelésre berendezkedett lakosság hajdani életterét, a falusias-mezővárosias külsőt. A városfejlődés során ezek a külvárosi részek nem alakultak át, nem tűntek el teljesen. A történelmi város koncepciója tehát részletezést, kibontást igényel. Társadalmi és gazdasági értelemben is jól elkülöníthetők még a történelmi külvárosok, bár mindez természetesen már gyökeresen eltér a korábbi viszonyoktól. Paradox módon azonban ma még úgy tűnik, hogy az alacsony státuszú lakosság jelent biztosítékot a külvárosok megmaradására. A sokszor zárványként megmaradt falusias részek védelmet érdemelnek, mert szerepet játszhatnak a lakosság helyi identitásának erősítésében vagy a turizmus kínálatának fejlesztésében. Ezeketa lehetőségeket némely városunkban már fel is ismerték (Pécs, Győr, Sopron), a történelmi külvárosokkal kapcsolatban kezd tehát megváltozni a több évtizedes, lebontásban, szanálásban való gondolkodás. JEGYZETEK 1 Mosón társadalmi, morfológiai és funkcionális tekintetben tulajdonképpen Magyaróvár külvárosának tekinthető. 2 GERÖ LÁSZLÖ - SEDLMAYR JÁNOS: Pápa. Budapest, 1959.81-89. 3 A morfológiai és a társadalmi elemzésekhez helyenként némileg eltérő módon határoltam le az egyes városrészeket. Ennek oka az, hogy míg városképileg-morfológiailag számos esetben nem az utcák, hanem az utcák között húzódó telekvonalak jelentenek határvonalat, addig a legutóbbi népszámlálás legkisebb adatinterpretációs egysége a kizárólag utcák, közterületek által határolt háztömb volt - nekem is ezek szerint álltak rendelkezésre az adatok. Lehetőségem lett volna a morfológiai elemzéshez is háztömb-határok szerint aggregálni saját adataimat, azonban némi megfontolás után amel-