Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

MURÁDIN JENŐ: A kőfaragástól a szobrászatig. Klősz József (1843-1922)

7. kép. Kolozsvár, Házsongárdi temető, E. Kovács Gyula síremléke, 1901 (Szerző felvétele) sére, az elhunyt színésznő profilban megörökített portréjának megmintázását és próbaöntését Klősz Józsefre bízva. A síremlék-bizottság (mely minden ilyen esetben a szervezés összehangolására alakult) 1882 áprilisában fogadta el Pákei tervét és Klősz bemutatott gipszmintáját. A plasztikai kivitelezésre 1000 forint honoráriumért Klősz József kapott megbízást. Olyan általános tetszést aratott az elképzelés, hogy a bizottság - mint a Kolozsvári Közlöny beszámolt róla - „inkább várni határozta el magát, csakhogy e terv valósuljon."

26 Közben a színésznő hamvait a temetőnek egy központi, exponáltabb helyére vitték át, ahol az emlékmű jobban érvényesült. A síkból erőteljesen kiemelkedő, dúsan omló hajjal megmintázott domborműves portrét cserfakoszorú keretezi, a felirat alatt színészmaszkokkal. A portrét a felirattal együtt egy neoreneszánsz ízlésű keret fogja körül, végül az egész beépül egy ion oszlopokkal támasztott, timpanonos építménybe, ahogyan Pákei más síremlékeinél is látjuk. A kőfaragó munkát (bácsitoroki kőből) Nagy János és Reimann Károly végezték. Velük Klősz más síremlékeknél is rendszeresen együtt dolgozott. Kéler Ilona síremlékét 1883. október 28-án avatták föl. A Házsongárdi temető fő útvonalainak kereszteződésénél a ll/C. parcellában áll. (6. kép) Hasonlóképpen a nagy múltú kolozsvári színjátszás történetéhez kapcsolódik E. Kovács Gyula (1839-1899) márvány síremlékének fölállítása. A neves drámai színész, sok éven át a kolozsváriak ünnepelt művésze, a segesvári Petőfi-ünnepségen szavalat közben lett rosszul és halt meg agyvérzésben. Sírja kiemelt helyen, a Házsongárdi temető halottas kápolnája közelében áll. A színész profilban ábrázolt karakteres képmását Klősz József tervezése szerint faragták carrarai márványba. Az ovális alakú dombormű a Budapestről rendelt hármas tagolású fekete szienit oszlop felső részét díszíti. Leleplezéséről 1901. november 1 -én, halottak napján, a budapesti Vasárnapi Újság is fényképes tudósításban számolt be.

27 (7. kép) A Házsongárd gyarapodó szoboremlékei között ugyanilyen figyelmet keltett Salamon János (1825-1899) domborműves sírkövének elkészülte. Legendás alakról van szó, Kolozsvár híres cigányprímásáról, akit Bem tábornok annyira kedvelt, s aki a nevezetes görgényszentimrei vadászatokon Rudolf trónörökösnek is játszott. Az erdélyi hadjárat idején, mint följegyezték, Bem különösen azt a mazurkaütemes kesergőt szerette hallgatni, tábori zenésze, Salamon János előadásában - Búsul a lengyel / Hona állapotján... -, melynek szövegét lefordították neki. A Sa8. kép. Kolozsvár, Házsongárdi temető, Salamon János síremléke, 1900 (Szerző felvétele)