Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

MURÁDIN JENŐ: A kőfaragástól a szobrászatig. Klősz József (1843-1922)

9. kép. Kolozsvár, Házsongárdi temető, gróf Bethlen Gergely síremléke, 1903 (Szerző felvétele) lamon-síremlék elkészítésére Nagy Gábor, módos vendéglőtulajdonos tett javaslatot. A megbízást fölvállaló Klősz József előbb agyagba mintázta meg a portrét, majd márványba faragta és gipsz változatban is elkészítette. A sírkő tervét Pákei Lajos készítette, a kőfaragó munkát Reimann Károly vállalta föl. Bár Klősz már 1900 nyarán elkészült a domborművei, a síremlék fölavatására a nehézkesen gyűlt adományok miatt csak 1903-ban került sor. Közben az Új Idők, Herczeg Ferenc lapja még az előkészületek idején közölte a Dunky fivérek fényképfelvételét Klősz domborművéről. A képen attribútumokkal, babérágak közé fogott hegedűvel és vonóval jelenik meg a híres cigányprímás portréja.

28 (8. kép) A forradalom és szabadságharc régen elmúlt korát idézte föl gróf Bethlen Gergely kései sírkőállítása. Az erdélyi arisztokrata, Bethlen Gergely példamutató bátorsággal küzdött Bem oldalán a vízaknai és piski csatában, majd az emigrációban, már tábornokként Garibaldi seregében. Miután 1867-ben amnesztiában részesült, hazatért Kolozsvárra, de váratlanul még abban az évben meghalt. Ideiglenesen Schütz János kriptájában temették el. A város évtizedek múltán, 1903-ban - tisztelete és megbecsülése jeléül -, hamvait díszsírhelyen helyezte végső nyugalomra. Ide készült a svéd gránit obeliszk, rajta a Klősz József faragta fehér márvány portréval, a fedőkövön a Bethlencímerrel.

29 (9. kép) A Házsongárdi temetőben Klősz vésője alól kikerült síremlékeknek ez még korántsem a teljes sora. Különösen szépek a Layda (10. kép) és a Schindler családok egészalakos szobordíszes emlékművei, és bőven lehetnek (vidéken is) azonosítatlan munkái. 1906-ból Megyeri Kálmán síremléke a legszebb, amely stílusváltásának is hangsúlyos bizonyítéka. Egyházművészeti megrendeléseiről is tudunk. Zalatnán, a római katolikus egyház megbízásából készített nagyméretű (2 m magas) Nepomuki Szent János-szobrot, melyet a templom mellé állítottak föl.

30 Kolozsváron, a lorga utcában, ahol utoljára lakott, egy ház falára a Lourdes-i Szűz szobrát faragta ki. Érdemleges munkásságát említik a szakoktatásban; kolozsvári ipariskolákban kőfaragást és mintázást tanított. 1912-ben pályakezdésének 50. jubileumát ünnepelte csendes visszavonultságban.

31 10. kép. Kolozsvár, Házsongárdi temető, a Layda család síremléke, 20. század eleje (Szerző felvétele)