Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SZERDAHELYI MÁRK: Andreas Schroth (1791-1865) szobrász

11. kép. Rudnay Sándor hercegprímás képe. Olaj, vászon, 145 x 96 cm, jelezve jobbra lent:„Andreas Schroth 1829". (Esztergom, Prímási palota, Mundrák Attila felvétele) zokat aztán Pesten a korszak híres rézmetszője Lehnhardt Sámuel

111 metszette és így kerültek kiadásra. Az általunk ismert első munkáját nyilván ebben, vagy az ezt megelőző évben készítette, mivel az Uránia 1829-es számában szerepel. A rajz Attilát ábrázolja Róma kapui előtt, háttérben az antik Rómát idéző motívumokkal (10,6 x 8,7 cm). Guzmics Izidor Leo és Etele című költeményének illusztrációjaként azt a pillanatot ábrázolja, amikor Leó pápa a ,,Mincziusz"(Mincio) partján rábírja Attilát arra, hogy térjen vissza Pannóniába. Schorth forgathatta a Nádasdy-féle Mausoleumot, mivel Attila figurájának előképe itt található. Néhány évvel később, az 1831-ben az Urániába újabb rajza jelent meg metszet formájában."

2 A belső címlapon a híres nyelvtudós és irodalmár Révai Miklós portréja látható, melyet eredetileg a pannonhalmi bencés történetíró, a díszítőfestészetet is oktató Szeder Fábián (1787-1875) festett.

113 A képeknél maradva fontos megemlékezi Schroth festői munkásságáról, melyből jelenleg csak két szignált képét ismerjük, valamint további kettőt tudunk feltételesen nevéhez kötni. Kétségtelenül a legnagyszerűbb alkotása az a jobb alsó sarokban névvel és dátummal ellátott (Andreas Schroth 1829.) nagyméretű (145 x 96 cm), jelenleg az esztergomi érseki palota lépcsőházát díszítő olajkép, amely a Rudnay hercegprímást ábrázoló legjobb és legismertebb festmény, számos későbbi portréjának alapja. (11. kép) A kardinálist áldó kézmozdulattal, érseki pásztorbottal a balkezében, háttérben az elhúzott függöny mögül előtűnő épülő esztergomi bazilikával ábrázolja, mely ezáltal fontos kordokumentum is. A mű kvalitásai festőhöz mérten is igen jók, s a szobrainál megfigyelt aprólékos munkamódszer az ecsetkezelésén is megmutatkozik: festésmódja anyagszerű, színkezelése, megfigyelve a meleg-hideg színek egyensúlyát, élénk és életteli. Nem túl gyakori ekkoriban, hogy valaki szobrász létére ilyen magabiztosan és ügyesen bánjék az ecsettel és a színekkel. (Hasonló esetről tudunk még Pannonhalmán, ahol Klieber az Engel-féle könyvtár mennyezetére festett freskót.) Feltételezhetjük, hogy ez irányú tudását kamatoztatva élete során több festményt készíthetett, mint amennyiről tudomásunk van. Másik szignált műve (bal alsó sarokban And. Schroth MDCCCXXXII) már gyengébb kvalitású, de a perspektíva tökéletes ismeretéről és alkalmazásáról tanúskodik. (12. kép) Értékessé igazán az teszi, hogy a bazilika 1832. évi állapotát mutatja, amikor már kb. egy éve állt az építkezés. Mivel kevés ábrázolás ismert ez időszakról, így festménye, a fenti 1829-es képével egyetemben, igen fontos képi dokumentum (a baloldalt, felül található írás későbbi). Ezt a festményét egyébként öt évvel később, az 1837. évi akadémiai kiállításon szerepeltette.

114 A Keresztény Múzeum őrzi a másik Rudnayról készült 12. kép. Az épülő esztergomi bazilika. Olaj vászon, 50 x 71 cm jelezve balra lent:„Andr. Schroth MDCCCXXXII". (Esztergom, Keresztény Múzeum, Mudrák Attila felvétele)