Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

4. 1924-1926. Budapest, 1927. 194-195. - további irodalom: GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 146., 225.: No 317-318., 272. kép; GARAS, KLÁRA: Franz Anton Maulbertsch. Leben und Werk. Salzburg, 1974.107., 256, 72. kép; GARAS, KLÁRA: Deutsche und österreichische Zeichnungen des 18. Jahrhunderts. Budapest, 1980. No 45. és kép. 47 KAPOSSY JÁNOS: A szombathelyi székesegyház és mennyezetképei. Budapest, 1922.34. 48 GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 153. 49 Eger, Heves Megyei Levéltár, XII-3/e/295. (ÉGL Rationes Nr. 399.) 50 Uo. 51 GARAS 1955. (9. jegyzetben i. m.) 94. 52 Uo. 53 Uo. 54 Erre Haris Andrea hívta fel a figyelmemet. 55 VOIT 1969. (14. jegyzetben i. m .) 222. SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 128.; GARAS 1955. (9. jegyzetben i. m.) 92.; GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 154.; GARAS, KLÁRA: Franz Anton Maulbertsch in Ungarn. Franz Anton Maulbertsch und sein Kreis in Ungarn. Hrsg. von Eduard Hindelang. Sigmarinen, 1984. 60.; LENGYEL 1993. (7. jegyzetben i. m.) 16. 56 Eger, Heves Megyei Levéltár, X M - 3 /f/7 (Fasc. Q. 16/a 2.) - SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 262. 57 Eger, Heves Megyei Levéltár, XII-3/e/295. (ÉGL Rationes Nr. 399.) 58 DÁVID FERENC: Maulbertsch győri architektúrafestőjének terve és a székesegyház megújításának ikonográfiája. Művészettörténeti Értesítő, 48, 1999, 1/4.116. 59 Eszterházy a Líceum főhomlokzatának kialakításánál Fellner Jakabnak is előírta a fonatdíszes„antikok"használatát. SZMRECSÁNYI 1926. (16. jegyzetben i. m.) 31-32.; Heves megye műemlékei II. (32. jegyzetben i. m.) 462. A szerződés oldalfalak díszítésére vonatkozó szövege: „2tens Auf den Eine Anticc Wase mitVestonnen. Dann: 3tens Die Lesene Pfailler mit unter den Gesimbs schön angebrachte trag Steiner. 4tens Und zwischen der mitt einer Goit Rosen, und zirlanten gehänge. 5tens Dan in denen Fensteren Oben und unten ebenfahls eine Rosa Füllungen und einige Antic Lauber. 6tens auch das Orgl hör auf diese Arth zu verziren." Eger, Heves Megyei Levéltár, XII-3/Í/7 (Fasc. Q. 16/a 2.) - SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 262. 60 Hálásan köszönöm Szilárdfy Zoltán r. k. áldozópap, művészettörténész hasznos tanácsait és az egyes alakok azonosításához nyújtott segítségét. 61 SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 257-258. Eger, Heves Megyei Levéltár, XII-3/f/7. (Fasc. Q. 16/a 2.) 62 SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 262-263. 63 Wien, Albertina, Inv. Nr. 27. 396. - KAPOSSY JÁNOS: Maubertsch egy egri vázlata. Henszlmann-Lapok, No 7.1928/1929.; GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 154. és 229. 64 GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 154.: Versammlung der Allerheiligen. Az Allerheiligenbíldek kialakulásának történetének részletes áttekintését adja: JERNYEI KISS JÁNOS: Civitas Dei - Civitas Terrena. Maulbertsch freskóműve a váci székesegyház liturgikus terében. Doktori (PhD) értekezés. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művészettörténeti Doktori Iskola. Budapest, 2006. 39-56. Korábban egy részlete megjelent: JERNYEI KISS JÁNOS: História és simulacrum. Maulbertsch váci kupolafreskójának ikonográfiái és ikonikus struktúrája. Ikonológia és műértelmezés, 10. 2004.193-206. 65 JERNYEI 2006. (64. jegyzetben i. m.) 57. 66 Uo., 50. A felmagasztalt Emberfia ikonográfiái formulát elemezve Jernyei felhívja a figyelmet, hogy az orans-Krisztus típusába tartozó középkori eredetű ábrázolás, melyben Krisztus egyszerre áldozat és közbenjáró, Maulbertsch oeuvre-jében még a bécsi Augustinerkirche (1786) elpusztult főoltárképén jelenik meg. 67 KAPOSSY 1928/1929. (63. jegyzetben i. m.) 68 A egyes alakok attribútumaik szerinti azonosításának forrása: Lexikon der christliche Ikonographie. Begr. von Engelbert Kirschbaum. Hrsg. von Wolfgang Braunfels. VIII. Freiburg, 1976. Register der Attribute: 14*-21*. és DÁVIDNÉ BAJOR ÁGOTA: Szentek jelképtára. Attribútumok, ruházatokjelenetek. Budapest, 2004. Ahol a pontos azonosításhoz, illetve leíráshoz ezektől eltérő irodalomra volt szükség ott a lábjegyzetben jelöltük. 69 SZILÁRDFY ZOLTÁN: Sajátos típusok a magyar szentek barokk kori ikonográfiájában. Magyar szentek tisztelete és ereklyéi. Szerk. Cséfalvay Pál, Kontsek Ildikó. Esztergom, 2000. 67. JÁVOR, ANNA: Kracker und Maulbertsch und ihre Nachfolger in Erlau. Franz Anton Maulbertsch und sein Kreis in Ungarn. Hrsg. von Eduard Hindelang. Sigmaringen, 1984.113. 70 SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 129.; SZABÓ ERZSÉBET: Adatok Gr. Esterházy Károly egri püspök építési tevékenységéhez (1784-1795). Művészettörténeti Értesítő, 7,1958,2/3.204. Életrajzi adatok: VOIT 1969. (14. jegyzetben i. m.) 343. A mai oltárkép Hesz János Mihály (17681833) egri származású festő festette 1813-ban. Von 1969 (14. jegyzetben i. m.) - mesterek adatbázisa: 339-340. Munkásságáról részletesebben. PROKOPP GYULA: Adatok Hesz János Mihály (1768-1833?) festészetéhez. Művészettörténeti Értesítő, 30,1981,1.200-205. 71 SZILÁRDFY 2000. (69. jegyzetben i. m.) 67-68. 72 Szentek élete. Szerk. Diós István. Budapest, 1984.860. 73 Uo., 796. 74 Szilárdfy Zoltán szíves közlése. 75 Szilárdfy Zoltán szíves közlése. A korábban írt dokumentációban szembeszállva Szilárdfy Zoltán véleményével a bíboros alakjában Borromei Szent Károlyt véltem felfedezni. A fiatalon, 46 évesen elhunyt bíborost azonban, szinte kizárt, hogy fehér szakállú aggastyánként ábrázolta volna Maulbertsch. 76 Szilárdfy Zoltán szíves szóbeli közlése: Assisi Szent Ferenc obszerváns ferences, az Egerben kiterjedt kultusszal rendelkező Szent Antal, pedig minorita öltözékben. 77 Lengyel László szíves szóbeli közlése. 78 KÖSTER, G.: Quirinus von Siscia. Lexikon der christliche lkonographie\l\\\. (68. jegyzetben i. m.) 242-243. 79 A jelen tanulmány előtt készített dokumentációban az ábrázolt személyt Szent Adalberttel azonosítottam, ugyanis a mellette álló, dalmatikát viselő Szent István protomártír volt Szent István király névadója, s a szent királyt a keresztség szentsége által az egyház tagjai közé Szent Adalbert Prága érseke vette fel. Az érvelést Szilárdfy Zoltán szóbeli közlésében nem fogadta el. Szerinte Szent Gellért látható Szent Márton és a protomártír között. Szent Gellért ikonográfiájához: SZILÁRDFY ZOLTÁN: Szent Gellért barokk ikonográfiája metszetek tükrében. [1996] - SZILÁRDFY ZOLTÁN: Ikonográfia-Kultusztörténet. Képes tanulmányok. Budapest, 2003. 246-247, 249. Véleményét végül azért fogadtam el, mert a freskón ábrázolt főpap nem visel érseki palliumot. 80 VOIT 1969. (14. jegyzetben i. m.) 223. 81 JÁVOR 1999. (10. jegyzetben i. m.) 168. 82 BITSKEY ISTVÁN: „Püspökünk, példánk és tükörünk volt..." Eszterházy Károly életpályája és egyénisége. Eszterházy Károly emlékkönyv. Szerk. Kovács Béla. Eger, 1999. 17. Szilárdfy Zoltán szerint szakállas bíboros képében Szent Jeromost ábrázolta a művész, s így teljes a négy nyugati egyházatya csoportja. A kérdés megnyugtató eldöntése további kutatásokat igényel. 83 SUGÁR 1984. (5. jegyzetben i. m.) 19-27. 84 Uo, 23-24. A kanonizációs törekvések 1790-es években történt újraélesztésének lehetett a líceumi kápolna mennyezetképén lefestett Buldus kép egyik első emléke. 85 Voit Pál szerint a püspök azért vetette jegyzőkönyvbe a lefestést, mert „Eszterházy már jó előre bizonyos megjegyzések vagy támadások ellen akart védőfegyvert szerezni." VOIT 1969. (14. jegyzetben i. m.) 223. Jávor Anna a politikai óvatosságot II. József halála után már túlzónak gondolja, s annál sokkal prózaibb okot lát a meglehetősen ritka gesztus mögött: „Számító szerénység helyett inkább magas életkora vethetett véget az Eszterházy-portrék sorozatának, legalábbis »in vivo«. Maulbertsch reagálását az intézkedésre elképzelni sem tudjuk". JÁVOR 1999. (10. jegyzetben i. m.) 168. 86 Szilárdfy Zoltán szíves szóbeli közlése. 87 „Supra feriam pilam ad latus Evangelis, seu sinistram, pingi possent eodem affectu Professores, et Studiosi facultatis Judicae in veste Ungarica eodem affectu S. Joannem vénérantes." Eszterházy Károly: Idea pro pictura Plafon Sacelli S. Joannis Evangélistáé in novo aedifico Studiorum Episcopalium Agriensium. Kézirat. Eger, Heves Megyei Levéltár, XII-3/f/7 (Fasc. Q. 16/a 2.). 88 GALAVICS GÉZA: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest, 1986. 73-76.; GALAVICS GÉZA: Ősök, hősök, szent királyok.Történelmünk és a barokk képzőművészet. Történelem-Kép.