Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

Szemelvények múlt és művészet kapcsolatából Magyarországon. Szerk. Mikó Árpád, Sinkó Katalin. Budapest, 2000. 66-67. 89 GALAVICS GÉZA: Program és műalkotás a XVIII. század végén. Egy festmény születése és fogadtatása. Budapest, 1971. 20-24; 52-55.; GALAVICS 2000. (88. jegyzetben i. m.) 69-72. 90 LÖFFLER ERZSÉBET: Ad maiorem Dei glóriám. Eszterházy Károly művészetpártoló tevékenysége. Eszterházy Károly emlékkönyv. Szerk. Kovács Béla. Eger, 1999. 200-201. 91 BITSKEY 1999. (82. jegyzetben i. m.) 16. 92 Uo„ 19. 93 TÖRÖK JÓZSEF - LEGEZA LASZLÖ: A magyar egyház évezrede. Budapest, 2000. 131-132. 94 FÜLÖP ÉVA: Művészeti tevékenység és művészetpártolás az Esterházy családban. Limes, 13, 2000, 4. 61-65. 95 Szmrecsányi 1926. (16. jegyzetben i. m.) 5-6. 96 BITSKEY 1999. (82. jegyzetben i. m.) 8. 97 Uo, 8-9. 98 Uo„ 11-16. 99 Eszterházyt „igen sok esetben a mű társszerzőjének kell tekintenünk."Voit 1969. (14. jegyzetben i. m.) 236. Egy másik, visszafogottabb értelmezés szerint Eszterházy:„nem csupán megrendelő, de a művészek, a mesterek által elkészített tervek igényes és éles szemű kritikusa is volt."SUGÁR 1984. (5. jegyzetben i. m.) 436. 100 WINKLER GÁBOR: Gróf Eszterházy Károly építkezései Pápától Egerig. Emlékkönyv galántai és fraknói gróf Eszterházy Károly egri püspök, Pápa város földesura, mecénása és építtetője halálának 200. évfordulója tiszteletére. Pápa, 2000.53-61. 101 Sugár István kutatásai szerint Eszterházy tizenhét templomot építtetett a püspöki bevételeiből. Kegyúrként a pápai plébániatemplom mellett tíz templom épült költségein, hejcei kastélyában kápolnát alakítatott ki, továbbá legalább hét helyen bővíttetett, új itatott meg templomokat. Az itt felsorolt építkezéseken kívül nagyszámú templom felszereléséhez járult hozzá valamint kettős funkciójában legalább 16 plébániát is építetett. 1771 és 1797 között ezen munkálatokra egyházmegyéjében 206.300 ft-ot költött. SUGÁR 1984. (5. jegyzetben i. m.) 434-435. 102 LENGYEL 1993. (7. jegyzetben i. m.) 14. 103 Uo., 15. 104 VOIT 1967. (8. jegyzetben i. m.) 168-169. 105 SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 125. 106 GARAS 1955. (9. jegyzetben i. m.) 99. 107 LENGYEL 1993. (7. jegyzetben i. m) 15-16. Kazinczy óta Maulbertsch művét is sokszor Kracker és Zach könyvtárbeli freskójához hasonlítják: GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 191.: 328. jegyzet. 108 PIGLER 1922. (13. jegyzetben i. m.) 3-4., 22-23., 46. 109 Uo., 46. 110 GARAS 1955. (9. jegyzetben i. m.) 87-88. 111 Uo., 91. 112 Kazinczyt idézi GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 271. 113 VOIT 1967. (8. jegyzetben i. m.) 166. 114 GARAS KLÁRA: Művész és megrendelő, közönség és kritika. Változásoka 18. század második felének művészeti életében. Budapest, 1987. 3-41. 115 GARAS 1955. (9. jegyzetben i. m.) 83. 116 GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 84-86. 117 KNAB, ECKHART: Über Maulbertsch und Gran (Maulbertsch és Gran). Bulletin du Museé hongrois des Beaux-Arts, AS. 1975.43-61., 143-149. 118 MATSCHE, FRANZ: Franz Anton Maulbertsch und Daniel Gran. Zur Grage des Klassizismus im österreichischen Spätbarock. Herbst des Barock. Hrsg. von August Tacke. München-Berlin, 1998. 203-215. Trogerre vonatkozó utalás még: PIGLER 1922. (13. jegyzetben i. m.) 33.; GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 106.; DÁVID 1999. (58. jegyzetben i. m.) 115., 118. Maulbertsch két fő festői korszakát Garas Klára a lírai és epikus irodalomelméleti kategóriáinak bevezetésével jellemezte. GARAS i. m. 1960.83-84. A két kategória bővebb elemzése: JERNYEI KISS, JÁNOS: Lyrische Erzählung beo Maulbertsch. Eine Phrase zur malerischen Autonomie. Acta Históriáé Artium, 44. 2003. 315-328. 119 PIGLER 1922. (13. jegyzetben i. m.) 33. 120ZÁDOR ANNA: A felvilágosodás kori művészet kutatásának kérdése. Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Zádor Anna, Szabolcsi Hedvig. Budapest, 1978. 7. 121 GOROVÉ LÁSZLÓ: Eger városának történetei. Eger, 1876. 247-248. 122 SZMRECSÁNYI 1937. (3. jegyzetben i. m.) 128.; GARAS 1955. (9. jegyzetben i. m.) 92.; GARAS 1960. (24. jegyzetben i. m.) 154.; GARAS 1984. (55. jegyzetben i. m.) 60.; LENGYEL 1993. (7. jegyzetben i. m.) 16.; GALAVICS GÉZA: Válsághelyzetek és képzőművészeti válaszok a 17-18. századi Magyarországon. Sub Minerváé Nationis Praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Budapest, 1989. 54. 123 GARAS 1960. (24. jegyzetben ui. m.) 154. 124 Voit 1969. (14. jegyzetben i. m.) 222. 125 Uo., 223. 126 LUDÁNYI GABRIELLA: Gróf Eszterházy Károly és a líceumi freskók programja. Eszterházy Károly emlékezete. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis, NS, 21. Eger, 1993. 67-69.; LÖFFLER 1999. (90. jegyzetben i. m.) 203-204.; BITSKEY ISTVÁN: Pietas, ars, scientia. (Eszterházy Károly egri püspök mecénási elvei és gyakorlata). Limes, 13, 2000,4. 83. 127 LÖFFLER 1999. (90. jegyzetben i. m.) 204. 128 BITSKEY2000. (126. jegyzetben i. m.) 83. 129 A Trentói zsinat határozatai közül a következők hozhatók kapcsolatba a kultusszal és a művészeti alkotásokkal:„A szent Zsinat utasítja az összes püspököket [...] a szent zsinat határozatai szerint elsőrendűen oktassák ki a híveket a szentek közbenjárását, segítségül hívását, az ereklyék tiszteletét és a szentképek törvényes szokását illetően, és tanítsák meg őket arra, hogy Krisztussal együtt uralkodó szentek felajánlják az Istennek imádságaikat az emberekért és hogy jó és hasznos dolog esdekelve segítségül hívni őket, és imáikhoz, támogatásukhoz és segítségükhöz folyamodni, hogy eszközöljék ki Istentől jótéteményeit Fia, a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki a mi egyedüli Megváltónk és Üdvözítőnk. [...] Krisztus, az Istenszülő Szűz és más szentek képmásait birtokolnunk kell, és meg is kell őriznünk, különösképpen a templomokban. És ezeket illő tiszteletben és tiszteletadásban kell részesítenünk, [...] azért mert az irántuk tanúsított tisztelet azokat az előképeket illeti, akiket ábrázolnak. [...] Azt pedig gondosan tanítsátok a püspököknek, hogy a megváltásunk misztériumainak történeti elbeszélése, amelyet a festmények vagy más ábrázolások kifejeznek, műveli és erősíti a népet a hitigazságok észbe juttatásával és a rájuk való folyamatos emlékeztetéssel. Másrészt pedig azt is tanítsátok, hogy minden szentkép bőséges gyümölcsöt terem, nemcsak mivel figyelmezteti a népet a jótéteményekre és ajándékokra, amelyekkel Krisztus elhalmozta, hanem azért is, mert Istennek a szentek által művelt csodáit és az ő üdvös példájukat a hívők szeme elé tárja, hogy azokért Istennek hálát adjanak, a szentek példája szerint rendezzék el életüket és erkölcseiket, és felbuzduljanak az Isten imádására és szeretetére, és a jámborság ápolására. [...] semmi olyan képmást ne állítsanak fel, amely hamis tanítást ábrázol, és alkalmat ad az egyszerű embereknek a veszélyes tévedésre. [.. Jsenkinek sem szabad, semmilyen helyen ... semmi szokatlan képmást elhelyezni vagy elhelyezéséről gondoskodni, hacsak a püspök előzetesen jóvá nem hagyta. Ugyancsak semmilyen új csodát nem kell elfogadni, sem új ereklyéket befogadni, csak ha [...] a püspök jóváhagyja." DS 1821-1825. Határozatoka szentek segítségül hívásáról, tiszteletéről és ereklyéiről, és a szentképekről, 1563. december 3. FILA BÉLA - JUG LÁSZLÓ: Az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásai. Kisterenye-Budapest, 1997. 372-373. 130 KRAUS, GEORG: Isten egyetemes üdvözítő akarata. A katolikus dogmatika lexikona. Szerk. Wolfgang Beinert. Budapest, 2004.273. 131 Uo. 132 Mt 25,45. 1 33 Mt 4,17; 4, 23; 9, 35; Mk 1,15; Lk 4,43; 8,1 .TARJÁNYI BÉLA: Jézus Örömhíre. Az Ősegyház tanítása. Budapest, 1999. 23-26.; FINKENZELLER, JOSEF: Isten országa. A katolikus dogmatika lexikona. Szerk. Wolfgang Beinert. Budapest, 2004.281-283. 134 FINKENZELLER 2004. (133. jegyzetben i. m.) 283. 135 WIEDENHOFER, SIEGFRIED: Ekkleziológia. A dogmatika kézikönyve. Szerk. Theodor Schneider. Budapest, 2002. 128. 136 GANOCZY, ALEXANDRE: Angyalok. A katolikus dogmatika lexikona. Szerk. Wolfgang Beinert. Budapest, 2004.41 -43. 137 JERNYEI 2006. (64. jegyzetben i. m.) 121. A Jernyei által szisztematikusan felépített, a képfolyamatokra koncentráló hermeneutikai értelmezésre - annak jelentőségét és fontosságát elismerve - jelen dolgozatban nem vállalkozhattam.