Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

aláírták az egri Líceum kápolnájának kifestésére vonatkozó szerződést.

3 A hosszan elhúzódó előkészítő procedúra közel tizenegy évvel korábban, 1781. október 28-án kezdődött, amikor gróf Eszterházy Károly először vetette papírra elképzeléseit a mennyezetképről.

4 Már gróf Barkóczy Ferenc egri püspök (1745-1761 ) az 1750-es évek végén kezdeményezte az egri Püspöki Iskola felállítását. Az épület gyakorlati kivitelezése végül utódára, Eszterházy Károlyra maradt. Eszterházy az eredetileg filozófiai és teológiai tanulmányok befogadására egyemeletesre tervezett iskolaépületet terveit a jogi kurzusok elhelyezése miatt kétemeletesre bővíttette. 1763 októberében Bécsben bemutatta az „Universitas" Josef Gerl készítette terveit Mária Teréziának. Egyetemalapítási terveit a királynőnek azzal indokolta, hogy a Dunától keletre eső területeknek is szükségük van felsőoktatási intézményre. A püspök és az egyetem szerencsétlenségére elődje, Barkóczy, mint esztergomi érsek felelt az országos oktatásügyért. A prímással ugyanis, Eszterházy kapcsolata több, főleg személyes okból, korántsem volt felhőtlen. Barkóczy a döntésben, annak ellenére, hogy az iskola alapítás gondolata tőle származott, elégtételt látott korábbi sérelmeire, s az uralkodónőnek nem javasolta az egyetem alapítását Egerben. A püspök a kudarc ellenére nem adta fel álma megvalósítását, sőt 1774-ben az öt évvel korábban alapított orvosi iskola megszüntetése után, mely az ország első orvosi kara lehetett volna, tovább harcolt az oktatási intézményért. Az időközben Fellner Jakab változtatásaival felépült nagyszerű épületet (1782), azonban Universitas helyett Líceumnak keresztelte.

5 A Líceum kétemeletes, megközelítőleg négyzet alaprajzú, zártudvaros épület, melynek négy oldalát, négy hatalmas középrizalit tagolja. A rizalitokban az épület reprezentatívterei, minta könyvtár, dísz-vagy vizsgaterem, kápolna illetve a csillagvizsgáló kaptak helyet. A nagyméretű termek kifestésé Eszterházy Károly püspök elgondolását és előre kidolgozott programjait követve, az ő ellenőrzése alatt 1778 és 1793 között készültek el. A könyvtárterem kifestésével udvari festőjét a bécsi származású Johann Lukas Krackert és annak vejét, az Egerbe Brünnből érkező Joseph Zach-ot bízta meg. Eszterházy programja szerint a freskó témája aTrentói zsinat (1545-1563).

6 A könyvtár freskójának befejezése után nem sokkal mindkét „udvari" festője hirtelen halála - Johann Lucas Kracker 1779-ben, Zach pedig 1780-ban hunyt el - megakadályozta, hogy Eszterházy velük készíttesse el a líceum következő reprezentatív termei, a dísz- vagy vizsgaterem illetve a kápolna mennyezetképeit.

7 Szorult helyzetében Eszterházy a bécsi csillagvizsgáló intézet selmeci születésű igazgatójához, Hell Miksához fordult segítségül, aki egy Franz Sigrist nevű festőt ajánlott a püspöknek.

8 Eszterházy Károly szemei előtt a bécsi egyetem mennyezetképei lebegtek, amikor 1780 júliusában szerződtette az akkor Bécsben tevékenykedő Franz Sigrist-et a líceum dísztermének kifestésére.'

J A mennyezetkép programja is megegyezett a bécsiével. Sigristnek az egyetem négy fakultását, a jogit, a bölcsészetit, az orvosit és a teológiait kellett megfestenie, reális formában jelképek használata nélkül. Mégis„hiába"alkotta meg Egerben Sigrist élete főművét, a megbízó kívánságára végrehajtott javításokkal együtt sem nyerte el annyira tetszését, hogy a kápolna mennyezetképét is rábízza. így a Bécsből „importált" művészek közül, a kápolna freskójának elkészítésével csak Maulbertsch lehetett Eszterházy „viszszatérő" festője.

10 Eszterházy 1780 tavaszán Hell Miksához írt említett levelében egy rövid kitétel is található Maulbertsch személyére vonatkozóan:„Hálás volnék, ha ajánlana nekem olyan festőket, akiket biztonságosan alkalmazhatnék az említett munkálatok elvégzésére, Maulpertschen kívül'.'

u A festőnek, ugyanis a püspök egy másik, nagyobb feladatot szánt: a pápai plébániatemplom mennyezetképeit. Eszterházy Károly negyed század hosszú ismeretsége és megbízói kapcsolata Maulbertsch-csel 1768-ban kezdődött. A püspök ekkor Bécsben Fellner Jakabon keresztül kérte meg a művészt, hogy készítsen vázlatokat a régi egri székesegyház szentélyének kifestéséhez. A művet nem készíthette el Maulbertsch, mert Eszterházy végül új székesegyház építése mellett döntött.

12 A püspök 1780 nyarán újra felvette Maulbertsch-csel a kapcsolatot, családi birtokainak központján, Pápán a Szent István vértanú tiszteletére 1774-től Fellner Jakab tervei szerint épülő plébániatemplom kifestésével akarta megbízni az akkor már rendkívül elfoglalt mestert.

13 „Eszterházynak a pápai uradalmi titkár számára 1780. augusztus 2-án adott utasítása szerint, a titkárnak augusztus 5-én Bécsbe kell utaznia s visszafelé Győrben keresse meg a most ott dolgozó Maulbertsch festőt, s tudja meg tőle, van-e kedve a pápai templom kifestéséhez [...], mikor kezdené el a munkát, igenlő válasz esetén aug. 8-ra küldje Pápára további megbeszélés céljából."^ A Kracker számára készített program (1779) alapján Maulbertsch vázlatai 1781. március 11én érkeztek meg Egerbe.

15 A templomot, az oratóriumot, a sekrestyét és a kápolnát díszítő freskók elkészítésére 1781. május 31-én kötötték meg a szerződést Egerben.

16 Maulbertsch segédei a látszat-architektúra és a dekoráció kivitelezésében August Rummel és Johann Maidinger voltak.

17 Az 1782 nyarán elkezdett munkálatokkal 1783 szeptemberében készült el.'

8 Időközben Eszterházy elkészítette a líceumi kápolna kifestésének programját. Az igen korán, 1781-ben keletkezett írás szerint a püspök a Jelenések könyve 4., 6.. és 14.