Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói
fejezete alapján Szent János apostol látomásaiba foglalva jeleníttette volna meg a szentek különböző csoportjait. 19 Egy 1784. március 7-én kelt levelében a püspök Maulbertsch-et újra Egerbe hívta a líceumi kápolna menynyezetképeinek pontosabb megbeszélésére. 20 Ekkoriban a rendkívül elfoglalt Maulbertsch Kalocsán tartózkodott. 21 Úgy tűnik báró Patasich Ádám kalocsai érsek marasztaló szava és az érseki palotában éppen készülő művek befejezése erősebb érv volt Eszterházy invitálásánál, ugyanis 1784. március 19-én Kalocsán kelt válaszában a mester udvariasan időt kért - legkevesebb öt hetet a munka befejezésére. A kalocsai freskók bejezése után, írja, nem fogja elmulasztani az egri látogatást. 22 Négy hónappal később Bécsből írt levelével már a ritka és égi látványt nyújtó mű vázlatait küldi, sőt árajánlatot is tesz a freskók elkészítésére (3500 f.). 23 Maulbertsch egyik egri látogatását Kazinczy Ferenc 1789. október 22-én a következőképpen jegyezte le: „Moulpertsch ki az oskolai templom festésére hivatott vala le Bétsből összve tsapta kezeit midőn a Bibliotheca ajtaján belépett s meg-vallotta hogy ő ennyit nem tud." 24 A levelezés azonban 1784 után évekre megszakad. A munka elhúzódásának igazi okát nem a művész, hanem a megrendelő oldalán kell keresnünk, akit művészeti törekvéseit háttérbe szorítva a politikai események más, számára fontosabb frontokra sodortak. 1784. október 17-19-ei uralkodói látogatás után, II. József rendeletben semmisítette meg, Eszterházy korábban már igencsak megnyirbált nagy ívű ambícióit az egyetemnek indult Líceummal kapcsolatban. Ajogi és bölcsészeti kurzusok megszüntetésével megpecsételődött az iskola sorsa, csak alsó és elemi iskolaként működhetett. 25 Eszterházynak nemcsak saját elképzelései és céljai érdekében, - mint az 1785-ben megszüntetett főispáni tisztsége - kellett szembeszállni az uralkodó akaratával, hanem országos ügyekben is. Ez a küzdelem pedig felőrölte erőit s Líceummal kapcsolatos terveit is háttérbe szorította. Szmrecsányi így ír erről a nehéz időszakról: „Eszterházy alkotási kedvét megbénította az a súlyos küzdelem, melyet főpaptársaival együtt li. József az egyházat s a magyar alkotmányt felforgató rendeletei ellen teljes önfeláldozással folytatni volt kénytelen. [...] József felforgató rendeleteivel szemben a magyar főpapság fejtette ki a legnagyobb és legkitartóbb ellentállást, melynek szellemi vezére Esterházy volt'.' 26 A küzdelem nem volt eredménytelen: a felfüggesztett jogi és bölcsészeti kurzusokat 1790-től újra folytathatták. 27 II. József halála után, a politikai helyzet konszolidálódását követően, Eszterházy 1790-ben újra elindítja a félbe maradt líceumi kápolna munkálatait. Elsőként elkészítteti a kápolna oltárának modelljét. 28 Majd, a jelenleg ismert források alapján, 1791 tavaszán újra felveszi a kapcsolatot Maulbertsch-csel. Eddig ismeretlen március 11-én íródott levelében, melynek másolata az 1791-es protokollumban maradt fenn, Eszterházy megemlíti a régen megérkezett vázlatokat, s további időt kér azok felhasználásának eldöntéséhez. Ahhoz, hogy megítélje, jók-e a vázlatok Egerbe kell utaznia, írja a püspök. 29 A főpásztor ugyanis minden évben hosszabb időt töltött Pápán uradalmi központjában, s valószínűsíthető, hogy levele is ott íródott. 30 Válaszában a mester érdeklődik, hogy Eszterházy a vázlatokat elfogadta-e, mert a tavasz közeledtével időszerű lenne a munkálatok megkezdése. 31 A kápolna kialakításának elhúzódó munkálatai miatt, 32 Eszterházy más munka elvállalására biztatja a művészt. 33 A püspök csak egy évvel később 1792.(!) 34 augusztus 7-i levelében hívja meg Egerbe a freskók elkészítésére Maulbertsch-et. A mester 1792. augusztus 16-i válaszában közli, indul Egerbe, hogy a kért időre - 1792. szeptember 9-10. - meg is érkezzen. 35 A 3300 forintról szóló szerződést pedig, amint már fent szerepelt, szeptember 25-én írják alá. A kontraktusban a megfestendő program mellett szerepel a kifizetések menete is. Az aláírást követően 300 forintot adnak a mesternek, a maradék összeget pedig folyamatosan, illetve a munka elkészülte után fizetik. A szerződésen Maulbertsch aláírásával egy 1792. december (?) 19-ei 300 ft, egy 1793. február 16-ai 400 ft és egy 1793. április 6-ai 600 ft értékű átvétel szerepel. 36 Ezek alapján már bizonyossággal megállapítható, hogy Maulbertsch 1792 őszét, telét és 1793 tavaszát is Egerben töltötte. 37 A szerződésre rávezetett kifizetések között Maubertsch mellett szerepel egy tanítványának, Martin Michl-nek neve is. A szerződés mellékletében olvashatjuk, hogy Maulbertsch 1793. április 6-ai egri keletezéssel meghatalmazza Martin Michl-t, hogy a fennmaradó összeget felvegye. Michl önálló munkája közben április 18-án 200 ft-ot, május 4-én szintén 200-ftoz, majd június 13-án 300 ft vesz fel. 38 Végül 1100 forintot, a teljes munka értékének egyharmad részét kapja, 1793. június 27-én. 39 Maulbertsch egri tartózkodása alatt 1792ben Huszár Ferenccel 40 együtt elkészítette a felsőtárkányi templom Szent Magdolna-képének vázlatát. 41 Szintén Egerben festett egy oltárképet a gyöngyöspüspöki templom számára. 42 A szerződést Eszterházy nevében aláíró Farkas János püspöki Bauschreiber, 1792 novemberében a következőket jegyzi be az egri püspöki építési naplóba: „Maulpertsch Piktor follytában akarván dolggozni a Lyceumi kápolnában, mind addig míg el nem végzi, mind a maga, mind pedig festékjei melegítésére egy kis vaskemencét kíván". 43 1794. február 16-án pedig újabb érdekes adalékot ír be a püspöki építési felügyelő az építési naplóba:,, / /. § Hogy Maulpertsch pictor a líceumi kápolnának a mennyezetére Excellenciádnak képét kifestette maga fejétül, az igaz, de én azt véle kitöröltettem és nincsen is ott többé, az ide rekesztett megvizsgálásunkbúi s
