Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SMOHAY ANDRÁS: Az egri líceum Maulbertsch freskói

AZ EGRI LÍCEUM MAULBERTSCH FRESKÓI SMOHAY ANDRÁS Magyar Műemlékvédelem, XIV. 2007 © KÖH Műemlékvédelmi Tudományos Intézet Budapest BEVEZETÉS Rendhagyó módon az egri líceum kápolnájának freskóit először kézzel fogható közelségből, a művész perspektívájából pillanthattam meg.

1 (1. kép) Az épp letisztított falképet meglátva életre szóló élményben volt részem - úgy éreztem a mennyországba érkeztem.

2 A kék égbolton körös-körül repkedő puttók és angyalok, bibliai alakok, szentek, Szűz Mária és maga a Szentháromság fogadott. Az itt kapott és szavakkal nehezen kifejezhető élmény örökre belém ivódott. Dolgozatom egyik célja a mű árnyaltabb értelmezése újabb források ismertetésével, mind Eszterházy mecénási tevékenységében, mind Maulbertsch életművében, illetve az ikonográfia és ikonológia tekintetében. A másik sarokpont a fent leírtakból következik; megkísérelem bizonyítani, hogy azon a borongós őszi reggelen szerzett életre szóló élményem nem a fantáziám terméke és nem csak egyéni szubjektív benyomás, hanem Franz Anton Maulbertsch császári és királyi kamarai és akadémiai festő valamint segédjei, többek között architektúra-festője Martin Michl alkotásának valódi célja, gróf Eszterházy Károly püspök szándéka és útmutatása szerint. KELETKEZÉSTÖRTÉNET 1792. szeptember 25-én Egerben végre pont került egy művészeti vállalkozás hosszan elhúzódó előkészítő procedúrájánakvégére; Anton Maulbertsch császári és királyi udvari festő, illetve gróf Eszterházy Károly egri püspök nevében Farkas János püspöki építési felügyelő (Bauschreiber) 1. kép. Eger, líceumi kápolna. Franz Anton Maulbertsch mennyezetképe a restaurálás után, az állványról fényképezve (Lakata Pál felvétele)