Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

Törley család „házi" építésze, ő tervezte, pl. a budafoki Törley-kastélyt és mauzóleumot, illetve két nyaralót Balatonföldváron. 34 SZAPLONCZAY 1914. (9. jegyzetben i. m.) 21-29.; A Somogy 1894. július 1 -ei és 1894. szeptember 2-ai számai; A Somogy 1894. július 8-ai száma A balatonparti fürdők címmel színes és részletes beszámolókat közöl Füredről, Almádiról, Keszthelyről, megemlíti, hogy Siófokon szaporodnak a villák, Bogláron épül Körmendy földbirtokos nyaralótelepe, Lellén és Berényben felsorolja a villatulajdonosokat. CHOLNOKY JENŐ: A Balaton parti fürdők és üdülőhelyek. Vasárnapi Újság, 1900. szeptember 3. 578-579. cikkében általában méltatja a déli part (Siófok, Földvár, Fonyód, Boglár) villaépítkezéseit. REÖTHY 1986. (5. jegyzetben i. m.) 35 Schilhan József (1839-1919). 1871-től gróf Széchenyi Dénes somogyvári uradalmának kertésze, a kastélykertet 1874-ben angolparkká alakította. 1871-től dolgozott a Széchenyiek kőröshegyi birtokához tartozó Földvárpuszta árnyékos ligetté varázsolásán, ahol 1894-ben gróf Széchenyi Imre megalapította a balatonföldvári fürdőtelepet. Kaposvár fásításában, parkosításában is részt vett, 1900tól ő a város főkertésze. Ld. LÉVAI JÓZSEF GYÖRGY: A gróf kertésze. Erdők, vizek, emlékek. Vö. Kaposvári történetek. II. Kaposvár, 1997. 75-79. A cikk ismeretét Alföldy Gábornak köszönöm. REÖTHY 1986. (5. jegyzetben i. m.) 37-48. 36 Somogy, 1898. június 5. 37 Gróf Zichy Béla, 250 ezer forinttal járult hozzá a vonal kiépítéséhez, ezért került a lengyeltóti állomás 3 km távolságra a községtől, inkább szolgálva az uradalom érdekeit. ERDÓSI 1985. (5. jegyzetben i. m.) 257-268. 38 Somogy, 1898. jún. 19. 39 Az 1880-as helységnévtár adatai szerint Fonyódnak 481 lakosa volt. 40 Szaplonczai dr. Szaplonczay Manó (1856-1916), 1883-1890 között a marcali járás tiszti főorvosa, 1891-től Somogy vármegye tiszti főorvosa. Villája a Bartók Béla utca 24. szám alatt található, az 1990es évekig leszármazottai tulajdonában volt. Fonyód-Bálatelepen, a villasor mögötti erdőben van eltemetve. A Szaplonczay sétányon 1934-ben avatták fel emlékoszlopát. 41 Gróf Zichy Béla 1851. augusztus 8-án született Lengyeltótiban és 1928-ban hunyt el Budapesten. Apja Zichi és Vásonkeői id. gróf Zichy Nepomuk János (1820-1911), anyja Kray Irma (1830-1913). A Zichy család 1860 előtt vált Fonyód nyugati oldalának birtokosává, mikor az Inkey család elcserélte fonyódi és lengyeltóti birtokait Zichy NepomukJános alsóbogáti birtokával. VARGA ISTVÁN: A gróf Zichy család és Fonyód. Kézirat. 2004. 42 Somogy, 1894. február 11. 43 FEKETE 1929. (9. jegyzetben i. m.) 70. 44 Szerződés gróf Zichy Béla - villatulajdonosok. 1894. május 24. 1894. június 8. Közölve: Fonyód-Fürdőtelep, 2,2004,2.12-14. Megjegyzendő, hogy Zichy Béla a telep alapításakor fonyódi birtokának gazdaságilag hasznavehetetlen részét értékesítette, és a szomszédos gazdaságában termelt zöldségféléknek, tejtermékeknek nyáron állandó fogyasztói kört biztosított. Ugyanakkor száz évre biztosította erdejét, sétahelyül, a nyaralók számára. 45 Összehasonlításként: a pesti Sugárút telkeinek parcellázásakor az 1870-es években, a Váci körút sarkán 500 forint volt négyszögölenként, a Városliget közelében nem érte el a 30 forintot. A mellékutcákban már 20 forintos egységáron lehetett villatelekhez jutni. GABOR 2002. (4. jegyzetben i. m.) 8. 46 A telektulajdonosok között volt dr. Szigethy-Gyula János, kaposvári kórházigazgató, dr. Vaszary János, kaposvári ügyvéd, dr. szakácsi Csorba Ferenc budapesti ügyvéd, később államtitkár, Csorba Ede, a Somogy Vármegyei Takarékpénztár igazgatója, dr. Náray-Szabó Sándor orvos, később államtitkár, id. Folly József, királyi főtanácsos, Kaposvár polgármestere, Darnay Béla, kaposvári vaskereskedő. Néhány telek már a vásárlást követő egy-két évben gazdát cserélt és a telekvásárlás időpontja természetszerűen nem adhat mindig támpontot az építkezés idejére. 47 Dr. Koronghi Lippich Elek (1862-1924) művészeti író, később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti ügyosztályának vezetője. 48 Inkey család - Bélatelep. Szerződés a Balatonról. Közölve: FonyódFürdőtelep, 2, 2004, 2. 14. 49 Alapszabály a fonyódi nyaraló és fürdőtelep tulajdonosai számára. 1894. június hó 24. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, fonyódbélatelepi Fürdőegyesület iratai, 1. doboz, X. 233. fond (1-7.). 50 Néhány fürdőegyesület alapítási éve: 1894: Fonyód-Bélatelep; 1899: Balatonberény és Révfülöp; 1900: Hévíz (két egyesület), 1902: Balatonmáriafürdő; 1904 Balatonboglár és Balatonlelle; 1906: Fonyód Községi Fürdőegyesület; 1908: Balatonszemes (Falu Szemes); 1909: Alsóőrs; 1910: Balatonszárszó; 1913: Zamárdi és Fonyód Sándortelep; 1914: Siófok. A fürdőegyesületek elnökei mind tagjai voltak az 1904-ben alakult és 1944-ig működő Balatoni Szövetségnek, a Balaton-kultusz továbbfejlesztésén munkálkodó, leghatékonyabb civil szerveződésnek. 1939-ben a négy fonyódi fürdőegyesületnek 437 tagja volt. Az egyesületek tagjai csaknem 50 %-ban értelmiségi, főleg villatulajdonos volt. A háború utolsó éveiben a belföldi vendégek száma megcsappant, külföldi pedig egy sem akadt, ekkora az egyesületek szerepe jórészt formálissá vált. A háború utáni években a fürdőkultúra szétesett, a fürdőegyesületek is felbomlottak, illetve megszüntetésre kerültek. SCHILDMAYER FERENC: A Balatoni Szövetség története, www.balatontipp.hu 51 KÓSA 1999. (6. jegyzetben i. m.) 49. 52 „9. Istálló építésére a helynek kijelölését a szomszédok meghallgatásával az igazgatóság eszközli, melynek határozata a közgyűléshez fellebbezhető, az végérvényesen dönt. Baromfit szabadon tartani senkinek sem szabad. Szarvasmarhát, disznót egyáltalán nem szabad tartani. 11. Nyílt gödör rendszerű és különálló árnyékszéket csinálni nem szabad, ezek mind burkolt süllyesztő gödörrel látandók el és úgy használandók, hogy abból semmiféle bűz ki ne áramolhassék, szükséghez képest fertőtlenítendő és kiürítendő." 53 Balatoni Intéző Bizottság. Balatoni telekfelosztási, építési szabályrendeletek és azok magyarázata. Balatoni Könyvtár. Budapest, 1935. Az 1929. évi 16. tc. és a 2820/1931. évi valamint a 7590/1933. évi ME rendeletek alapján a BIB lett a tó partja melletti gyógy- és üdülőhelyek ügyeinek egységes irányítója. 54 BARTHOLY 1983. (2. jegyzetben i. m.) 31. 55 Ld. a 32. jegyzetet. 56 Somogy, 1896. április 5. Lencz Sándor számos kaposvári középület és lakóház tervezője és kivitelezője volt pl. Kossuth téri új plébánia épület. ZADOR MIHÁLY: Kaposvár. Budapest, 1964.181. 57 BŐSZE SÁNDOR: Somogy a Millenium fényeiben és árnyaiban. Somogy Megye Múltjából, 27. Kaposvár, 1996. 59. 58 Somogy, 1896. június 14. 59 Ld. a 34. jegyzetet. A Fonyódra vonatkozó visszaemlékezések ugyan Schümann - Balatoni Kurír, 1943. július 29., vagy Schilhan Jánost - FEKETE 1929. (9. jegyzetben i. m.) 71. említenek, azonban több adat egyezése miatt valószínűsíthető, hogy Schilhan Józsefről van szó. 60 Somogy, 1894. május 20.; LEVAI 1997. (35. jegyzetben i. m.) 79. 61 MARGITTAY RIKÁRD: Hogyan történt Fonyód-Bélatelep megalapítása? Szaplonczay László visszaemlékezése. Balatoni Kurír, 1943. július 29. 62 ANDRÁSSY 1985. (5. jegyzetben i. m.) 298. 63 FEKETE 1929. (9. jegyzetben i. m.) 70. 64 Somogy, 1897. március 28. és 1898. június 5. 65 Fonyód nyaraló telep. Budapest, Károlyi Ny., 1900. Méretarány: 1:15.000, 26 x 18 cm. Rajz és Autogr. Stohanzl Ede. Tervezte: Lóczy Lajos. Nyomtatta: Károlyi György. Ld. BOLEMAN 1900. (9. jegyzetben i. m.) - melléklet; Fonyódi villatelep. A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest, 1902. - melléklet. Méretarány: 1:30.000. 66 SZAPLONCZAY MANÓ: Balaton-Fonyódról. Somogyvármegye, 1905. június 21. 67 A lakhatási engedélyt ebben az évben adták ki a szállodára. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, Lengyeltóti főszolgabírói hivatal mutatója. 1905.2800. szám. Ma a felismerhetetlenségig átépítve, pusztuló állapotban. 68 Fittler Kamill (1853-1910), építész, építészeti és művészeti szakíró. A zürichi műegyetemen szerezte meg építész oklevelét 1874-ben, utána tanulmányait Bécsben és Párizsban folytatta. 1885-1887 között Czigler Győző irodájában dolgozott, 1888-1896 között az Iparművészeti Múzeum őre. 1897-től haláláig a Magyar Iparművészet c. folyóirat szerkesztője volt. A nekrológok: Fittler Kamill. Művészet, 9. 1910. 349.; Fittler Kamill (1853-1910). [Alpár Ignác megemlékezése és Gróh István gyászbeszéde]. Magyar Iparművészet, 13. 1910. 218219.; ALPÁR IGNÁC: t Fittler Kamill. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1910. július 3.289. - kihangsúlyozzák, hogy elsősorban