Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

elméleti szakember és számos szakmai szervezet tagja volt. Alpár Ignác megfogalmazásában: „Nem tervezett és nem épített sem la­kóházat, sem palotát, sem templomot és mégis egyik legnagyobb építészünket veszettük el benne." A villa a Bartók Béla utca 76. szám alatt áll. Fittler 1898-ban vette a telket, de még az 1902-es térkép sem jelöl épületet a telken. A nyaraló valószínűleg pár éven belül megépülhetett, örökösei 1920-ban adták el. A részben fazsindellyel burkolt villa eredeti állapotát őrzi. Fittler, Bélatelepre feltehetően Koronghi Lippich Elek művészeti író révén került, aki a 11. számú te­lekre (ma Bartók Béla utca 42.) építtette villáját, később öröklés révén Huszka Jenő operett szerző családjáé lett. 69 Magyar Pályázatok, 1, 1903, 12. 17-27. II. díjat nyert Szilágyi János (Budapest), Kopeczek György (Budapest), Stróbl Miksa és Fischer és Scheer alternatív terveit nem díjazták. 70 Fischer József (1874-1942), építész. 1893-ban végezte a felső építőipariskolát, 1897-ben kapott építőmesteri oklevelet Budapes­ten. 1897-1901 között Párizsban az École des Beaux Arts-on tanult. 1901 és 1905 között dolgozott együtt Scheer Izidorral, nyaralók, bér­házak, gyárak tervezésén. 71 LÓCZY 1978. (5. jegyzetben i. m.) 331. 72 KÓSA 1999. (6. jegyzetben i. m.) 129. 73 ANDRÁSSY 1985. (5. jegyzetben i. m.) 322. 74 KARDOS - SIMALYA 1907. (9. jegyzetben i. m.) 75 Bőszt 1989. (5. jegyzetben i. m.) 227. 76 KÓSA 1999. (6. jegyzetben i. m.) 222-223. 77 Ma Bartók Béla utca 38. A telket ifj. Folly József kaposvári orvos vette 1894-ben. Villáját 1910-ben 14.500 koronáért eladta. Dr. Gerlóczy Zsigmond 1923-tól volt a tulajdonosa. 78 Ma Bartók Béla utca 46/48. A 12 szobás villát Tevely Béla kaposvári ügyvéd építtette 1899-ben, 1917-ben 50.000 korona vételár ellené­ben került a Törley család tulajdonába. 79 Ma Bartók Béla utca 32. A telket dr. Csorba Ferenc vette 1894-ben. A Lóczy-féle 1900-as térkép már házat jelöl a telken. A villa tulajdo­nosa 1907-től haláláig Ripka Ferenc (1871-1944), 1925 és 1932 kö­zött Budapest főpolgármestere, 1927-től felsőházi tag. 80 Nagyjaink a Balaton mellett: Dr. Ripka Ferenc. Balatoni Kurír, 1937. augusztus 4.; ANDRASSY 1985. (5. jegyzetben i. m.) 325. 81 Ld. pl. Kada Alajos és a Vigogne Fonó RT. közötti, határozott időre (1948-1953) szóló bérleti szerződést, a ma, a Bartók Béla utca 46/48. szám alatt álló Márffy-villára. E szerint bérlő bérleti díjat nem fizet, de a tulajdonos kötelezi magát, hogy eladás esetén bérlőnek elő­vásárlási jogot biztosít. Budapest, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, SzKL 9. fond 298. csomó. 82 Ma Bartók Béla utca 60/62. A 19 szobás villa 1896-ban épült és 1925­ben került Verebély Tibor budapesti sebészprofesszor tulajdonába. 83 Ma Bartók Béla utca 46/48. 1897-ben építtette verseghi Márffy Emil (1847-1920) bárdibükki földbirtokos. 1920 után a villa Kada Alajos festőművész tulajdonába került, ekkor alakították át. 84 KANYAR 1985. (5. jegyzetben i. m.) 201. és ANDRÁSSY ANTAL: Fonyód a fel­szabadulás után és a szocializmus építése idején. Fonyód története. Szerk. Kanyar József. Fonyód, 1985.495. 85 A SZOT kezelésében lévő fonyódi villákra vonatkozó felújítási költ­ségvetésekben tetőjavítás, válaszfalak húzása, nyílászárók cseréje, fürdőszobák kialakítása szerepel, tervdokumentáció nélkül. Buda­pest, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, SzKL, 9. fond. II. 1948-1976. 235., 252., 298., 299. iratcsomók. 86 Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, Nagyberki 87 Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, X. 233. fond 1 doboz. 2. cs. Alap­szabályok 1894-1941.1934. június 18-án a fonyód-bélatelepi Fürdő­egyesület rendkívüli közgyűlést tartott, ahol felsorolták a villatulaj­donosokat és telkeik számát. E szerint É felől haladva, a mai Bartók Béla utca 22. számtól kezdődően: nemestóthy Szabó Béláné 1 telek, özv. dr. Szaplonczay Manóné 1 telek, dr. Szigethy-Gyula Sándor 1 telek, Vollnhofer Ferenc 1 telek, özv. Schaffer Béláné 1 telek, dr. Ripka Ferenc 1 telek, Rózsa János 1 telek, dr. Hertelendy Dénes ítélek, dr. Gerlóczy Zsigmondné 1 telek, dr. Huszka Jenő 1.5 telek, Fekete Zol­tán 1 telek, Törley Dezső 1.5 telek, Kada Alajos 3 telek, dr. Matolcsy Sándor 1 telek, Csertán Márton 1 telek, dr. Révy László 1 telek, Postás Takarék és Hitelszövetkezet 1 telek, özv. Csorba Lajosné 1.5 telek, Péchy Erzsébet 1 telek, dr. Verebély Tibor 2 telek, Fleischacker Gusz­táv 1 telek, özv. Gordon Róbertné 1 telek, dr. Matolcsy László 1 telek, Lengyel József 1 telek, dr. Scipiades Elemér 1 telek, dr. Sebestyén Jenő 1 telek, Krizsanovits József 1 telek, dr. Buzáth János 1 telek 88 STUMP KRISZTINA: A fonyódi védett villasor zöldfelületi és környezetrende­zési javaslata. Diplomamunka. 1994. 89 A telket dr. Polányi Lajos vette meg 1894-ben, és 1897-ben adta el Depóid Béla műszaki felügyelőnek, az eredeti vételárért, 168 forintért. A jelenleg tulajdonos család birtokában van egy tervlap, Depóid Béla kir. mérnök aláírással, amelyre a lengyeltóti főszolgabíró kiadta az építési engedélyt, 1902. október 17-én, 6106. sz.-ú határo­zatában. Ennek ellent mond, hogy az 1900-as térképen ezen a telken már áll egy épület. Vagy a térkép pontatlan vagy az építkezés már az engedélyezés előtt megkezdődött. 90 Dr. Szigethy-Gyula János (1840-1900), 1870 és 1900 között a ka­posvári kórház igazgató főorvosa, 12 gyermekével együtt nyaralt Bélatelepen. Halála után fia, dr. Szigethy-Gyula Sándor, majd testvé­reinek leszármazottai örökölték a villát. 91 Zádor Mihály Kaposvárról szóló monográfiájában, mint az egyik leg­tehetségesebb és legtöbbet foglalkoztatott kaposvári építőmester­ről emlékezik meg róla, aki egyaránt tervezett és kivitelezett a város­ban. Épületeire jellemző volt - ami egyébként a többi vidéki város építészettörténetében is nyomon követhető -, hogy a romantika, a historizmus, a szecesszió, sőt még a klasszicizmus hatása nem elkü­lönülve, hanem „áthatásban" jelentkezett. Ö kivitelezte a közkórház (később megyei kórház) bővítését (1887), és több melléképületét (1904-1912). Az ő tervei szerint épült meg az új vágóhíd (1889) és a tisztviselőtelep (1900 körül). ZÁDOR 1964. (56. jegyzetben i. mű) 146., 167., 175., 219. 92 Művészet Magyarországon 1830-1870. II. Katalógus. Szerk. Szabó Júlia, Széphelyi F. György. Budapest, 1981. 197.: No 24. „feltehetően Hild József terve szerint". (Komárik Dénes) és KOMÁRIK 1984a. (1. jegyzet­ben i. m.) 187-188. itt is feltételesen Hild József művei közé sorolva. Az újabban megjelent Ybl Miklós életművét áttekintő könyv már Ybl műveként közli: Ybl Miklós. Vál. és szerk. Gerle János, Marótzy Kata. Budapest, 2002.185. 93 Dr. Vaszary János, kaposvári ügyvéd és uradalmi jogtanácsos. 94 Dr. Szaplonczay Manó. 95 Dr. Szigethy-Gyula János. 96 Somogy, 1902. július 20.2. - Fonyód, özv. Bogyay Kálmánné levele. 97 Ld. a 83. jegyzetet. 98 Somogy, 1899. június 25. Fonyód-fürdőtelep. 99 Ld. a 96. jegyzetet. 100 Ld.a 32.jegyzetet. 101 TÖTH-BARANYI 2000. (32. jegyzetben i. m.) 102 Ld.a 83.jegyzetet. 103 Paál József, az Eszterházy hercegi család jószágigazgatója építtet­te 1894-ben. A villa 1912-ben került 24.000 korona vételár ellené­ben özv. Schaffer Ignácné pécsi lakos tulajdonába. Ez után nevezik Annus-villának. 104 Ld. a 79. jegyzetet. 105 Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, Fonyód nagyközség iratai. 1378/ 1941. A dokumentum kiemelve dr. Andrássy Antal gyűjteményében, XXXII. 25.14. doboz. Balatoni vonatkozású helytörténet. 106 Ld. a 80. jegyzetet. 107 Ld. a 68. jegyzetet. 108 Ld. a 114. jegyzetet. 109 GERLE JANIS - KovAcs ANDRÁS - MAKOVECZ IMRE: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. - A századforduló épületei. Fonyód: 248. 110 Uo., Kaposvár: 251-252. 111 SCHWARZ, MARIO: Die Villen der Gründerzeit als denkmalpflegerisches Problem. Landhaus und Villa in Niederösterreich 1840-1914. Hrsg. von Klaus Eggert, Géza Hajos, Mario Schwarz. Wien, 1982.134-146. 112 HAJÓS, GÉZA: Die„Verhüttelung"der Landschaft. Uo., 9-57. 113 SCOTT, BAILLIE: Milyenek a házak és milyenek lehetnének.„Houses and Gardens" című művéből, a szerző jogosításával. A Ház, 4, 1911, 1/2. 34. 114 Vö. LYKA KÁROLY: Családi házak. Művészet, 2. 1903. 119-123.; LYKA KÁR­OLY: Modern otthon. Művészet, 4. 1905. 151-158.; CSÁNYI KÁROLY: AZ angol ház. Művészet, 4.1905.11-15.; PETROVICS ELEK: Lakóház és otthon. Művészet, 6. 1907. 23-29.; SZIGMA: Nyaralók és más egyebek. Levél a szerkesztőhöz. A Ház, 1,1908, 7.178-180.; KORONGHI LIPPICH ELEK: A mű­vészetek és a stílus. Magyar Iparművészet, 11. 1908. 97-120.; CZAKÓ ELEMÉR: Fiatal építészek. Magyar Iparművészet, 11.1908.120-125.; LYKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom