Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor
elméleti szakember és számos szakmai szervezet tagja volt. Alpár Ignác megfogalmazásában: „Nem tervezett és nem épített sem lakóházat, sem palotát, sem templomot és mégis egyik legnagyobb építészünket veszettük el benne." A villa a Bartók Béla utca 76. szám alatt áll. Fittler 1898-ban vette a telket, de még az 1902-es térkép sem jelöl épületet a telken. A nyaraló valószínűleg pár éven belül megépülhetett, örökösei 1920-ban adták el. A részben fazsindellyel burkolt villa eredeti állapotát őrzi. Fittler, Bélatelepre feltehetően Koronghi Lippich Elek művészeti író révén került, aki a 11. számú telekre (ma Bartók Béla utca 42.) építtette villáját, később öröklés révén Huszka Jenő operett szerző családjáé lett. 69 Magyar Pályázatok, 1, 1903, 12. 17-27. II. díjat nyert Szilágyi János (Budapest), Kopeczek György (Budapest), Stróbl Miksa és Fischer és Scheer alternatív terveit nem díjazták. 70 Fischer József (1874-1942), építész. 1893-ban végezte a felső építőipariskolát, 1897-ben kapott építőmesteri oklevelet Budapesten. 1897-1901 között Párizsban az École des Beaux Arts-on tanult. 1901 és 1905 között dolgozott együtt Scheer Izidorral, nyaralók, bérházak, gyárak tervezésén. 71 LÓCZY 1978. (5. jegyzetben i. m.) 331. 72 KÓSA 1999. (6. jegyzetben i. m.) 129. 73 ANDRÁSSY 1985. (5. jegyzetben i. m.) 322. 74 KARDOS - SIMALYA 1907. (9. jegyzetben i. m.) 75 Bőszt 1989. (5. jegyzetben i. m.) 227. 76 KÓSA 1999. (6. jegyzetben i. m.) 222-223. 77 Ma Bartók Béla utca 38. A telket ifj. Folly József kaposvári orvos vette 1894-ben. Villáját 1910-ben 14.500 koronáért eladta. Dr. Gerlóczy Zsigmond 1923-tól volt a tulajdonosa. 78 Ma Bartók Béla utca 46/48. A 12 szobás villát Tevely Béla kaposvári ügyvéd építtette 1899-ben, 1917-ben 50.000 korona vételár ellenében került a Törley család tulajdonába. 79 Ma Bartók Béla utca 32. A telket dr. Csorba Ferenc vette 1894-ben. A Lóczy-féle 1900-as térkép már házat jelöl a telken. A villa tulajdonosa 1907-től haláláig Ripka Ferenc (1871-1944), 1925 és 1932 között Budapest főpolgármestere, 1927-től felsőházi tag. 80 Nagyjaink a Balaton mellett: Dr. Ripka Ferenc. Balatoni Kurír, 1937. augusztus 4.; ANDRASSY 1985. (5. jegyzetben i. m.) 325. 81 Ld. pl. Kada Alajos és a Vigogne Fonó RT. közötti, határozott időre (1948-1953) szóló bérleti szerződést, a ma, a Bartók Béla utca 46/48. szám alatt álló Márffy-villára. E szerint bérlő bérleti díjat nem fizet, de a tulajdonos kötelezi magát, hogy eladás esetén bérlőnek elővásárlási jogot biztosít. Budapest, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, SzKL 9. fond 298. csomó. 82 Ma Bartók Béla utca 60/62. A 19 szobás villa 1896-ban épült és 1925ben került Verebély Tibor budapesti sebészprofesszor tulajdonába. 83 Ma Bartók Béla utca 46/48. 1897-ben építtette verseghi Márffy Emil (1847-1920) bárdibükki földbirtokos. 1920 után a villa Kada Alajos festőművész tulajdonába került, ekkor alakították át. 84 KANYAR 1985. (5. jegyzetben i. m.) 201. és ANDRÁSSY ANTAL: Fonyód a felszabadulás után és a szocializmus építése idején. Fonyód története. Szerk. Kanyar József. Fonyód, 1985.495. 85 A SZOT kezelésében lévő fonyódi villákra vonatkozó felújítási költségvetésekben tetőjavítás, válaszfalak húzása, nyílászárók cseréje, fürdőszobák kialakítása szerepel, tervdokumentáció nélkül. Budapest, Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár, SzKL, 9. fond. II. 1948-1976. 235., 252., 298., 299. iratcsomók. 86 Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, Nagyberki 87 Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, X. 233. fond 1 doboz. 2. cs. Alapszabályok 1894-1941.1934. június 18-án a fonyód-bélatelepi Fürdőegyesület rendkívüli közgyűlést tartott, ahol felsorolták a villatulajdonosokat és telkeik számát. E szerint É felől haladva, a mai Bartók Béla utca 22. számtól kezdődően: nemestóthy Szabó Béláné 1 telek, özv. dr. Szaplonczay Manóné 1 telek, dr. Szigethy-Gyula Sándor 1 telek, Vollnhofer Ferenc 1 telek, özv. Schaffer Béláné 1 telek, dr. Ripka Ferenc 1 telek, Rózsa János 1 telek, dr. Hertelendy Dénes ítélek, dr. Gerlóczy Zsigmondné 1 telek, dr. Huszka Jenő 1.5 telek, Fekete Zoltán 1 telek, Törley Dezső 1.5 telek, Kada Alajos 3 telek, dr. Matolcsy Sándor 1 telek, Csertán Márton 1 telek, dr. Révy László 1 telek, Postás Takarék és Hitelszövetkezet 1 telek, özv. Csorba Lajosné 1.5 telek, Péchy Erzsébet 1 telek, dr. Verebély Tibor 2 telek, Fleischacker Gusztáv 1 telek, özv. Gordon Róbertné 1 telek, dr. Matolcsy László 1 telek, Lengyel József 1 telek, dr. Scipiades Elemér 1 telek, dr. Sebestyén Jenő 1 telek, Krizsanovits József 1 telek, dr. Buzáth János 1 telek 88 STUMP KRISZTINA: A fonyódi védett villasor zöldfelületi és környezetrendezési javaslata. Diplomamunka. 1994. 89 A telket dr. Polányi Lajos vette meg 1894-ben, és 1897-ben adta el Depóid Béla műszaki felügyelőnek, az eredeti vételárért, 168 forintért. A jelenleg tulajdonos család birtokában van egy tervlap, Depóid Béla kir. mérnök aláírással, amelyre a lengyeltóti főszolgabíró kiadta az építési engedélyt, 1902. október 17-én, 6106. sz.-ú határozatában. Ennek ellent mond, hogy az 1900-as térképen ezen a telken már áll egy épület. Vagy a térkép pontatlan vagy az építkezés már az engedélyezés előtt megkezdődött. 90 Dr. Szigethy-Gyula János (1840-1900), 1870 és 1900 között a kaposvári kórház igazgató főorvosa, 12 gyermekével együtt nyaralt Bélatelepen. Halála után fia, dr. Szigethy-Gyula Sándor, majd testvéreinek leszármazottai örökölték a villát. 91 Zádor Mihály Kaposvárról szóló monográfiájában, mint az egyik legtehetségesebb és legtöbbet foglalkoztatott kaposvári építőmesterről emlékezik meg róla, aki egyaránt tervezett és kivitelezett a városban. Épületeire jellemző volt - ami egyébként a többi vidéki város építészettörténetében is nyomon követhető -, hogy a romantika, a historizmus, a szecesszió, sőt még a klasszicizmus hatása nem elkülönülve, hanem „áthatásban" jelentkezett. Ö kivitelezte a közkórház (később megyei kórház) bővítését (1887), és több melléképületét (1904-1912). Az ő tervei szerint épült meg az új vágóhíd (1889) és a tisztviselőtelep (1900 körül). ZÁDOR 1964. (56. jegyzetben i. mű) 146., 167., 175., 219. 92 Művészet Magyarországon 1830-1870. II. Katalógus. Szerk. Szabó Júlia, Széphelyi F. György. Budapest, 1981. 197.: No 24. „feltehetően Hild József terve szerint". (Komárik Dénes) és KOMÁRIK 1984a. (1. jegyzetben i. m.) 187-188. itt is feltételesen Hild József művei közé sorolva. Az újabban megjelent Ybl Miklós életművét áttekintő könyv már Ybl műveként közli: Ybl Miklós. Vál. és szerk. Gerle János, Marótzy Kata. Budapest, 2002.185. 93 Dr. Vaszary János, kaposvári ügyvéd és uradalmi jogtanácsos. 94 Dr. Szaplonczay Manó. 95 Dr. Szigethy-Gyula János. 96 Somogy, 1902. július 20.2. - Fonyód, özv. Bogyay Kálmánné levele. 97 Ld. a 83. jegyzetet. 98 Somogy, 1899. június 25. Fonyód-fürdőtelep. 99 Ld. a 96. jegyzetet. 100 Ld.a 32.jegyzetet. 101 TÖTH-BARANYI 2000. (32. jegyzetben i. m.) 102 Ld.a 83.jegyzetet. 103 Paál József, az Eszterházy hercegi család jószágigazgatója építtette 1894-ben. A villa 1912-ben került 24.000 korona vételár ellenében özv. Schaffer Ignácné pécsi lakos tulajdonába. Ez után nevezik Annus-villának. 104 Ld. a 79. jegyzetet. 105 Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, Fonyód nagyközség iratai. 1378/ 1941. A dokumentum kiemelve dr. Andrássy Antal gyűjteményében, XXXII. 25.14. doboz. Balatoni vonatkozású helytörténet. 106 Ld. a 80. jegyzetet. 107 Ld. a 68. jegyzetet. 108 Ld. a 114. jegyzetet. 109 GERLE JANIS - KovAcs ANDRÁS - MAKOVECZ IMRE: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990. - A századforduló épületei. Fonyód: 248. 110 Uo., Kaposvár: 251-252. 111 SCHWARZ, MARIO: Die Villen der Gründerzeit als denkmalpflegerisches Problem. Landhaus und Villa in Niederösterreich 1840-1914. Hrsg. von Klaus Eggert, Géza Hajos, Mario Schwarz. Wien, 1982.134-146. 112 HAJÓS, GÉZA: Die„Verhüttelung"der Landschaft. Uo., 9-57. 113 SCOTT, BAILLIE: Milyenek a házak és milyenek lehetnének.„Houses and Gardens" című művéből, a szerző jogosításával. A Ház, 4, 1911, 1/2. 34. 114 Vö. LYKA KÁROLY: Családi házak. Művészet, 2. 1903. 119-123.; LYKA KÁROLY: Modern otthon. Művészet, 4. 1905. 151-158.; CSÁNYI KÁROLY: AZ angol ház. Művészet, 4.1905.11-15.; PETROVICS ELEK: Lakóház és otthon. Művészet, 6. 1907. 23-29.; SZIGMA: Nyaralók és más egyebek. Levél a szerkesztőhöz. A Ház, 1,1908, 7.178-180.; KORONGHI LIPPICH ELEK: A művészetek és a stílus. Magyar Iparművészet, 11. 1908. 97-120.; CZAKÓ ELEMÉR: Fiatal építészek. Magyar Iparművészet, 11.1908.120-125.; LYKA