Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

89 ELEKES BOLDIZSÁR IMRE: A Lex Szinyei új alapokra helyezi a magyar műemlékek védelmét. Nemzeti Újság, 1943. január 22.6. 90 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 91/1944. 91 A háború utáni műemlékvédelem története csak nagy vonalakban ismert, alapos feldolgozására még nem került sor. DERCSÉNYI DEZSŐ: A magyar műemlékvédelem a felszabadulás után. Művészettörténeti Értesítő, 1, 1952. 147-154.; DERCSÉNYI DEZSŐ: A magyar műemlékvédelem tíz éve. Műemlékvédelem, 4, 1960, 1. 1 -7.; DERCSÉNYI DEZSŐ: TÍZ év magyar műemlékvédelme. Magyar Műemlékvédelem, 1. Budapest, 1960. 9-28.; ; KAISER 1994. (11. jegyzetben i. m.) 63-75.; FÜLÖP CSILLA: Átmenet és újrakezdés 0945-1949). A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Budapest, 1996. 191-201. továbbá: Széthullott műgyűjtemények. Magyarország kulturális öröksége szisztematikus pusztításának bemutatása véletlenül fennmaradt archív fényképek alapján. A katalógust írta: Mravik László. Keszthely, 1994.; Összefoglaló jelentés a Felderítő csoport 1950 évi működéséről. Magyar Múzeumok, 2, 1996, 2. 28-31.; BOGNAR GABOR: Voit Pál 1945. augusztusi jelentése a nyugat dunántúli műgyűjtemények állapotáról. Műemlékvédelmi Szemle, 8, 1998, 1. 77-94.; BAJZIK ZSOLT: AZ Elhagyott javak Kormánybiztosságának működése Vas megyében 1945-től 1948-ig. Vas Megyei Levéltári Füzetek, 9. Előadások Vas megye történetéből, 3.2000.223-236. A korszakról született szépirodalmi feldolgozások egyike - Sőtér István: Budai oroszlán. Budapest, 1978. c. regénye - több epizódjában is érinti a korszak műemlékvédelmét, elsősorban a Szent Anna-templom tervezett lebontását, illetve a Víziváros emlékeinek pusztítását. A műre Dercsényi Dezső is kitért egy cikkében: DERCSÉNYI DEZSŐ: Műemlékvédelem a szépirodalomban. Műemlékvédelem, 23, 1979, 3. 288-289. Sőtér információ bizonyosan Dercsényitől származnak, hiszen közismerten jó barátok voltak s a regény egyes epizódjai megegyeznek a Dercsényi több írásában megörökítettekkel. 92 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 16/1945. 93 9.300/1935. V.K.M. számú rendelet. AZ 1929:XL. tc.-kel kapcsolatban kiadott végrehajtási utasítás. A múzeum-, könyvtár- és levéltárügy némely kérdéseinek rendezése tárgyában. 94 KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok, 40/1945. HORVÁTH HILDA: Kőszeghy Elemér: Ingó-műemlékek jegyzéke. Iparművészeti Múzeum, Adattár. Műemlékvédelmi Szemle, 8, 1998, 1. 69-76. Az iratból - eddigi ismereteinkkel ellentétben - nyilvánvalóvá válik, hogy a korábbi kezdemények ellenére, az anyaggyűjtés mögött Kőszeghy Elemér hivatalos megbízása állt. 95 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 61/1945. Az anyag egy jelentős része ma a KÖH Tudományos Irattárában található. (Az üres kartonokat azonban még évek múlva is felhasználták, másodlagosan.) 96 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 12/1946. 97 Az 1948/1949. évi költségvetési előirányzatban 20.000 ft. szerepel „Ingó műemléki nyilvántartásra" KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok 20/1948. 1948. január 13. - a költségvetési év tárgyév júniusától következő év májusáig tartott. 98 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 38/1948. 99 MOL XIX-J-I-S 3-3-1108-1948 VKM Elnöki Iratok 100 Ld. a 46. jegyzetet. 101 KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok, 40/1946 102 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 40/1946. Budapest, 1946. október 9. - az adókedvezmény történetéről Id. KAISER 2004. (11. jegyzetben i. m.) 541-551. 103 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 122/1946. 104 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 123/1946. 105 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 101/1947. 106 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 171/1947 107 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 168/1947. 108 KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok, 187/1947. 109GERÓ LÁSZLÓ: Budapest műemlékmérlege 1945 után. Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Lővei Pál. Budapest, 1993.475-487. 110 Lux KALU.AN: Budapest műemlékei, tekintettel a városrendezésre. Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közleményei, 53, 1919, 18. 146. A Generali érdekeltségébe tartozó Trieszti Általános Biztosító Társulat egyébként már 1938-ban is le akarta bontatni az épületet. Az épület történetéről: RADOS JENŐ: Hild József Pest nagy építőmesterének életműve. Budapest, 1958. 94-98.; A. CZÉTÉNYI PIROSKA: A Kirakodó tértől a Roosevelt térig. Építés- Építészettudomány, 17, 1985, 1. 27-43.; KAISER 1996. (12. jegyzetben i. m.) 217, és 224.: 68. jegyzet; ERKI EDIT: Merkur első pesti temploma, a Lloyd-ház. Népszabadság, 1998. július 6. 30. 111 Gerevich a törvénytervezetet 1946. november 25-én küldte be a minisztériumnak. KÖH Tudományos Irattár, MOB-iktatókönyvek, 78/1946.; KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok, 285/1946. 112 HUSZÁR TIBOR: A hatalom rejtett dimenziói. Magyar Tudományos Tanács 1948-1949. Budapest, 1995. 15-37. 113 DERCSÉNYI 1960a. (91 .jegyzetben i. m.) 1-2. 114 DERCSÉNYI 1960b. (91. jegyzetben i. m.) 9. 115 DERCSÉNYI 1980. (17.jegyzetben i. m.) 19-20. Illetve az 1919-es eseményekről: 14-15. 116 Az iktatókönyv szerint:„78/1946. Törvényjavaslat a művészeti és történeti emlékek védelméről. 1946. XI. 25."- BARCZA 1969. (3. jegyzetben i. m.) 16-19. idézett rész: 18-19. 117 KÖHTudományos Irattár, MOB-iratok, 471/1948. (beérkezés 1948. IX. 14.) Gerevich, annak ellenére, hogy ismert német ellenessége miatt minden nehézség nélkül igazolták, nem volt könnyű helyzetben. Az MKP folyamatosan támadta, s már 1946-ban követelte eltávolítását az egyetemről. Elismerték tudományos munkásságának értékeit, de az olasz fasizmus propagátorának tartották. DERCSÉNYI 1984. (88. jegyzetben i. m.) 443.; N. SZABÓ JÓZSEF: A tudományos elit és a hatalmi harc. Hitel, 1993, 2. 103. 118 GABRIEL GARCIA MARQUES: Szerelem a kolera idején. Budapest, 1990.531. 119 Az ügy, amelyre Forster céloz, az volt, hogy az Igazságügyi Minisztérium szabadulni akart a liptóújvári vártól, illetve fenntartásától, kijavításától. Ezért érdeklődött a minisztériumnál, hogy fenntartandó műemlék-e? A választ, a tárgyszerű és udvarias Czobor Béla fogalmazta meg, ebbe azonban egy részt toldott be Forster: „Szükségesnek látszik azonban ezúttal még a következőket jegyezni meg. Elvi szempontból nem tehetünk észrevételt az ellen, hogy valamely történelmi vagy művészeti emlék közvetlen a vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezelése alá helyeztessék, de csak abban az esetben ha ez 1.) vagy nem akar egyedül alkalmul szolgálni arra, hogy fenntartásra köteles és képes tulajdonos a fenntartási költségtől szabaduljon, vagy 2.) ha a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésének keretében gondoskodás történik az átvállalt új terhek tervezéséről. Ámde azt látjuk, hogy a meglevő szükségleteknek sincs fedezete. A költségvetés minden régi tételei emelkednek, új tételek állíttatnak be, ellenben a műemlékek javadalma továbbra is mostohagyermek maradt, miről szomorú tanúságot tehet a visegrádi Salamon-torony, a vajdahunyadi vár, az ákosi templom, melynek helyreállítása az ottani magyarság szégyenére szintén megakadt.Tanúságot tesz erről a bizottság szűk helyisége is. Tanúságot tesz erről különösen az a tény, hogy az állami költségvetés megkímélésével a múltban a vallásalapon, a jelenben pedig az egyházi műemléki alapon nyugszik legnagyobb részben hazai műemlékeink védelme. Azokról a történelmi vagy művészeti emlékekről, melyek egyik vagy másik minisztérium birtokában és kezelésében vannak, maga az illető minisztérium annyival inkább hivatva gondoskodni, mert az emlékek eddig úgyis tényleg használatban voltak és gyakorlati céloknak szolgáltak és elhanyagolásuk s a pusztulásnak átengedésük annyival indokolatlanabb. És miként lehetne a magánosoktól kívánni, hogy a tulajdonukban levő emlékeket fenntartsák, hogy a városokvárfalaikat, tornyaikat- bár azokon műrészlet nincs-a pusztulástól megóvják, ha látjuk, hogy maga az állam, maga a minisztérium a tulajdonában levő emlékek fenntartásáról nem gondoskodik. A műemléki törvényt 1881-ben hozták meg. De a törvény meghozatala előtt is a nemzet múltjának, az ország történetének emlékeit nem volt kötelesség a pusztulástól megóvni? És csak most, 20 évvel a törvény meghozatala után merül fel a kérdés, hogy a liptóújvári vár egyáltalán emlék-e és fenntartandó-e? Hazánkban a közönyön, az idők rombolásán kívül a háborúk és ezek kapcsában a váraknak politikai szempontokból foganatosított elpusztítása az emlékeknek kőbányákképpen elhasználása annyi és annyi emléket semmisített meg, hogy a még fennálló emlékek megvédését a nemzet múltja iránt való kegyelet parancsolja és éppen azért szabad remélnünk, hogy a magyar igazságügy minisztérium meg fogja akadályozni, hogy a liptóújvári várnak az utóbbi húsz év alatt bekövetkezett romlása tovább terjedjen." 120 Forster, illetve a MOB javaslatot tett a siroki, szarvaskői és kisnánai várak pusztulásának megakadályozására. A „Magas Minisztérium"