Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium VII. főosztály 212.789 szám. Érk. 1948. febr. 2. Előirat:­Utóirat: ­Tárgy: A műemlékek védelméről és az országos Műemléki Hivatal szer­vezetéről szóló törvényjavaslat tervezete. Letisztázta: Elintézve 1985/1948. A VII. főosztály még 1946. őszén megkezdte a műemlékek védel­méről szóló törvényjavaslat szövegezésének előkészítő munkálatait. A munkálatokban a Műemlékek országos Bizottsága részéről részt vettek: dr. Gerevich Tibor egyetemi nyilvános rendes tanár, elnök, dr. Dercsényi Dezső egyetemi magántanár, a MOB h. vezetője, valamint a műszaki és ingatlan műemlékvédelmi munkálatokban dr. Lux Kálmán építészmér­nök, műszaki előadó, a VII. főosztály részéről dr. Pogány Károly miniszteri tanácsos. A javaslat tárgyalása során a szükségeshez képest egyes szak­emberek meghallgatására is sor került. A javaslatot a továbbiakban a keb. elnöki főosztály jogi csoportjával kívánjuk tárgyalni, mivel annak szakrésze - legalább alapelveiben - kimunkálást nyert. Szíves tanulmányozás és továbbiakra vonatkozó javaslatának meg­tétele végett r. u. a keb. elnöki főosztály jogi csoportjához tisztelettel át­teszem. Budapest, 1948. február hó 2. Dr. Pogány Károly L. Bókai 58 II. 3. 4/A. A VII. főosztály törvénytervezete Törvényjavaslat a műemlékek védelméről. I. Fejezet: A műemlékekről és azok gondozásáról. 1. § /1/A műemlékeket védelemben kell részesíteni. /2/ A törvény alkalmazása szempontjából műemlék a földben vagy a föld színén lévő minden építmény /épület, épületrész/ és tartozéka, valamint minden olyan ingó dolog, amely kiemelkedő történeti /régé­szeti/ vagy művészi /iparművészeti/, népismereti értékkel bír vagy bár­mely más ezzel kapcsolatos jelentős közérdekből megőrzésre méltó. /3/Védelemben kell részesíteni továbbá: a/ a műemlék jellegű építmények építészeti és tájképi környezetét, valamint b/ a történelmi jellegű földmíveket /földsáncokat/ pl. avargyűrűket, kunhalmokat, stb. 2. § /1/ Az 1. § 121 bekezdésében meghatározott műemlékek, valamint az 1. § /3/ bekezdése értelmében védelem alatt álló ingatlan dolgok vé­delmének, gondozásának biztosítására, illetve ezek felügyeletére Orszá­gos Műemléki Hivatalt/továbbiakban: Hivatal/ kell felállítani. 121 A Hivatal intézkedik a műemlékvédelem körébe tartozó mind­azokban az ügyekben, amelyekre a jelen törvény vagy egyéb jogszabály más hatóság hatáskörét nem állapítja meg. /3/ A Hivatal intézkedési jogköre nem terjed ki az élő művészek al­kotásaira, valamint az ötven évnél nem régibb ingó és ingatlan dolgok­ra. 3. § /1/ Az 1. § 121 bekezdésében megjelölt ingatlan és ingó dolgokat tulajdonosaik kötelesek a Hivatalnak a jelen törvény hatálybalépésétől számított hatvan nap alatt bejelenteni. 121 Ha a tulajdonos a bejelentésben akadályozva van, vagy a tulaj­donjog kérdésében kétség merülhet fel, a bejelentést a dolog birtokosa köteles teljesíteni. /3/ Az állam, törvényhatóság, megyei városi, község, valamint val­lásfelekezet tulajdonában, illetve birtokában levő műemléket a kezelé­sére hivatott hatóság /szerv/tartozik bejelenteni. /4/ Be kell jelenteni az 1881 :XXXIX. tc. 3. §-a159 alapján már fenn­tartandónak nyilvánított műemlékeket is. 4. § /1/ A Hivatal a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy mely dolgok tartoznak az 1. § 121 és /3/ bekezdésének hatálya alá s ezeket a védetté nyilvánított emlékek jegyzékébe foglalja. A jegyzéket a vallás- és közoktatásügyi miniszter hagyja jóvá. 121 A védetté nyilvánított emlékek jegyzékbe vételéről, valamint a későbbi törlésről és egyéb változásokról a Hivatal a tulajdonost, illetve a birtokost értesíti. /3/ A Hivatal a védetté nyilvánított emlékekről készített jegyzéket első ízben a törvény hatálybalépésétől számított két év alatt, azután pe­dig tízévenként nyomtatásban közzéteszi. 5. § /1/ Aki olyan épületet, vagy épületrészt fedez fel, amelyről felteheti, hogy az 1. § 121 bekezdés értelmében műemlék, tartozik azt - vagy köz­vetlen a Hivatalnak vagy a községi elöljáróságnak /városban a polgár­mesternek, Budapesten a kerületi elöljárónak/ - haladéktalanul bejelen­teni és a Hivatal intézkedéséig érintetlenül hagyni. 121 Hasonlóan tartozik eljárni a hatóság, hivatal, intézet vagy intéz­mény is, amely a rendelkezésére álló adatokból felteheti, hogy valamely épület vagy épületrész az 1. § 121 bekezdése értelmében műemlék. /3/ Nem kell bejelenteni a műemlékek jegyzékébe felvett, vagy a Hivatal részéről már védelembe vett ingatlanokat. 6. § /1/ Aki olyan ingó dolgot talál, amelyről felteheti, hogy az 1. § 121 bekezdése szerint műemlék, tartozik azt a Magyar Nemzeti Múzeum­nak, vagy a községi elöljáróságnak /városban a polgármesternek, Buda­pesten a kerületi elöljárónak/ - haladéktalanul bejelenteni és a Magyar Nemzeti Múzeum intézkedéséig megőrizni. A Magyar Nemzeti Múze­um a bejelentésekről a Hivatalt értesíti. 121 Az a hatóság, hivatal vagy intézmény, amely a rendelkezésére álló adatokból felteheti, hogy valamely nála bejelentett, vagy őrzött, ta­lált ingó dolog az 1. § 121 bekezdése értelmében műemlék, az /1/ be­kezdés szerint tartozik eljárni. 7. § /1/ A községi elöljáróság /polgármester, kerületi elöljáró/ az 5. § alapján tett bejelentésről a Hivatalt a 6. § alapján tett bejelentésről pe­dig a Magyar Nemzeti Múzeumot késedelem nélkül értesíti. 121 A Hivatal, illetve a Magyar Nemzeti Múzeum intézkedéséig a községi elöljáróság /polgármester, kerületi elöljáró/ ellenőrzi a bejelen­tett emlék érintetlen fenntartását és a halaszthatatlan intézkedéseket megteszi. /3/ A Hivatal műemlékké, illetve védett emlékké nyilvánítás ügyé­ben a bejelentés vagy az értesítés vételétől számított harminc nap alatt intézkedik és az érdekelteket értesíti. 8. § /1/ A műemlékké, illetve védett emlékké nyilvánított ingatlannak a Hivatal által vezetett jegyzékből való törlését a Hivatal - amennyiben az művészeti vagy egyéb közérdeket nem sért - a tulajdonos érdekében és kérelmére elrendelheti. 121 Az /1/ bekezdés alapján történő törlés esetében a tulajdonos tartozik a felszabadított műemlék értékének - eladás esetén eladási árá­nak - 10 %-át a Művészeti és Történeti Emlékek Országos Alapjába befi­zetni. /3/ Ha a 121 bekezdés szerinti értékelésben az érdekeltek megálla­podni nem tudnának, az értéket hatósági becsléssel kell megállapítani. 9. § /1/ A műemléke vagy védett emlékek jegyzékébe felvett ingatla­nok - istentisztelet céljait szolgáló ingatlanok kivételével - művészeti, vagy más jelentős közérdekből kisajátíthatok./13. §/

Next

/
Oldalképek
Tartalom