Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

121 Az IM bekezdés alapján kisajátított ingatlan műemléki jellegének fenntartását a Hivatal megfelelő módon tartozik biztosítani. 10. § /1/ A föld alatt levő vagy másutt elrejtett és onnan előkerült olyan ingó dolgokról, amelyekről a körülményeknél fogva fel kell tenni, hogy nem állanak senki tulajdonában és amelyeket a Hivatal műemlékké nyilvánított, egyharmad rész a rejlő dolog tulajdonosát, egyharmad rész a megtalálót, egyharmad rész pedig az államot illeti. Ill Ha a megtaláló és a tulajdonos azonos személy, őt kétharmad rész illeti meg. 131A Hivatal a tulajdonost és a megtalálót illető részt pénzzel vagy más értéktárggyal az állam részére megválthatja. 141 Ha az 1. § /21 bekezdésben megjelölt ingó dolgot kutatásra vagy ásatásra felfogadott személy találta, találónak a jelen § alkalmazása szempontjából a felfogadót kell tekinteni. /5/ Aki ingó emléket idegen dologban az arra jogosult engedélye nélkül végzett kutatás során talált, azt a jelen § értelmében a találót megillető jogok nem illetik, hanem ezek a jogok arra a községre szállnak, amelynek területén a dolgot találták. 161 Ha az /1/ bekezdésben megjelölt emléket a tulajdonos vagy a találó szándékosan vagy gondatlanságból megrongálja, az őt illető rész az államra száll. 11. § /1/ Ha a 10. § értelmében érdekelt felek a lelet megosztásában vagy a megváltásban nem egyeznek meg, a találás helye szerint illetékesjárásbíróság elnöke által szervezett bizottság dönt. 121 A 10. § szerint érdekelt felek bármelyike kérheti az/l / bekezdés értelmében illetékes járásbíróság elnökétől a bizottság megalakítását. 131 A bizottság elnökét a járásbíróság elnöke jelöli ki, egy tagot a Hivatal, egy tagot pedig a tulajdonos, illetőleg a megtaláló jelöl ki. Ha a bizottságban a tulajdonos és a megtaláló külön jelölt egy-egy tagot, a Hivatal két tagot jelöl ki. /41 A bizottság véleménykülönbség esetében szótöbbséggel határoz. Ha a szavazatok száma egyenlő, az elnök szava dönt. 12. § /1/ Az államot illető, vagy a 10. § 131 bekezdése alapján megváltott ingó leletrész elhelyezése ügyében a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa dönt. 13. § IM Az 1. §-ban meghatározott ingatlan műemlékek felkutatását szolgáló ásatások folytatására és elrendelésére csak a Hivatal jogosult. Megokolt esetben intézményeknek, vagy magánosoknak is adhat engedélyt rá. 121 Ingó emlékek felkutatása érdekében folytatott ásatásokra a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa ad engedélyt. 131 ha a föld tulajdonosa az ásatás ellen kifogást emel, az ásatásra kijelölt területet ideiglenesen, vagy véglegesen ki lehet sajátítani. A kisajátítást a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli el. /41 A kisajátítási eljárás befejezéséig a kisajátításra kijelölt ingatlanon olyan változtatást, ami az ásatás eredményességét veszélyeztetné, nem szabad végezni. 14. § IM Ásatásokból előkerült ingó emlékek tulajdonának megosztása tekintetében a 10. § rendelkezései irányadóak. 121 Az így előkerült ingó emlékek elhelyezéséről a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa határoz. 15. § IM Az 1. § értelmében védett építményeket és tartozékokat a tulajdonos saját költségén épségben fenntartani kötelesjavításokat, bővítéseket vagy átalakításokat azokon csak a Hivatal engedélyével s az általa megjelölt módon végezhet. 121 Ez a kötelezettség vonatkozik az építménynek nem csak építészeti állagára és alkatára, nem csak a homlokzatra, az alaprajzra és az egész felépítményre, hanem az építmény művészi megjelenésének minden tényezőjére /díszítés, vakolat, festés, korabeli berendezések, stb./ s általában minden oly nemű átalakításra, ami bármelymódon befolyásolhatná az építmény műemléki jellegét és veszélyeztetné biztonságát. 131A javítást, bővítést vagy átalakítást célzó minden tervet két példányban kell a Hivatalnak benyújtani, amelyek egyikét a Hivatal visszatartja. /4/ A Hivatal az engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő helyreállítási, vagy átalakítási munkálatok abbahagyását elrendelheti. /5/ A tulajdonos köteles az építménynek átalakítás előtti, valamint utáni állapotáról műszakilag és tudományosan használható fényképfelvételeket készíttetni és azokat két példányban a Hivatalnak a munkálatok megkezdése előtt haladéktalanul, azok befejezése után pedig nyolc nap alatt beszolgáltatni; amennyiben ezt elmulasztaná, a Hivatal a fényképeztetést maga végezteti el, s a költségeket a tulajdonos közigazgatási végrehajtás terhe alatt megtéríteni köteles. 161 Amennyiben a jelen törvény védelme alatt álló építményeken a tulajdonos az IM bekezdéstől eltérő módon végez munkálatokat, a Hivatal a munkálatokat bármikor felfüggesztheti. Ha a tulajdonos a munkálatokat vonakodik a Hivatal előírása szerint folytatni, a Hivatal azokat a tulajdonos terhére maga végeztetheti, vagy - a nem egyházi célt szolgáló ingatlan esetében - a kisajátítás iránt intézkedik. A munkálatokkal felmerülő költségek közigazgatási úton biztosíthatók. Ili Az 1. § értelmében védett építményen felirati, cég- vagy hirdetőtáblák, valamint távíró és rádióantennák csak a Hivatal engedélyével és az általa megjelölt módon helyezhetők el. A Hivatal feliratok, hirdetések, plakátok megfelelő elhelyezésére utasítást adhat, ha azok az építmény külső megjelenését zavarják. 16. § /1/ A műemléknek tekintendő építmény védett környezetének /1. § 131 bek./ határát az esztétikai és biztonsági szempontok figyelembevételével a Hivatal állapítja meg. 121 Az így megállapított környezetben minden újabb építés vagy egyéb, a környezet esztétikai hatását és az építmény biztonságát befolyásoló változtatás csak a Hivatal jóváhagyásával végezhető. 131 A védett területen a helyes esztétikai és biztonsági környezet megfelelő kialakítása érdekében szükséges intézkedések megtételére a Hivatal illetékes. 17. § /1/ A telekkönyvi hatóság a Hivatal megkeresésére a telekkönyvben köteles feljegyezni, hogy az ingatlan a műemlék védelméről szóló jelen törvény védelme alatt áll. 121 Az ilyen ingatlan tulajdonában beálló változásról a telekkönyvi hatóság a Hivatalt értesíti. 131 Aki az 1. § rendelkezései szerint műemléknek tekintendő vagy a műemlék védett környezetéhet tartozó ingatlant jogügylet, hatósági intézkedés, vagy bírói határozat alapján birtokba vesz, tartozik ezt a körülményt a Hivatalnak nyolc nap alatt bejelenteni. /4/ Az ilyen jellegű épületek rendeltetésének megváltozásáról az ingatlan tulajdonosa vagy kezelője, köteles a Hivatalt nyolc nap alatt értesíteni. 18. § /1/ Az 1. §-ban meghatározott ingatlan emlék tulajdonosai kötelesek a tulajdonukban /kezelésükben/ lévő védett építményeket fenntartani, az ennek érdekében a Hivatal által megjelölt, műemléki szempontból szükséges munkálatokat elvégezni. 121 Ha a tulajdonos /kezelő/ az/1/ bekezdésben szabályozott kötelezettségének a Hivatal felszólítása ellenére nem tesz eleget, a munkálatokat a Hivatal a tulajdonos költségére maga végeztetheti el és ezeket közigazgatási úton behajthatja. Hivatalnak a költségek megtérítésére kötelező határozata ellen - annak kézbesítésétől számított nyolc nap alatt - a Hivatal útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés halasztó hatályú. 19. § /1/ Az 1. §-ban meghatározott ingatlanok lényegesebb költséggel járó átalakítását, vagy az ingatlan megóvását szolgáló munkálatok esetében a Hivatal javaslata alapján az illető ingatlan legfeljebb 30 évig terjedő ideiglenes házadómentességet nyer, amely esetben a helyreállítás vagy átalakítás ellenőrzése fejében a tulajdonos a Műemlékek országos Alapjába a helyreállítási vagy átalakítási költségek után 10 %-ot köteles befizetni. 20. § /1/ A védett emlékek jegyzékébe felvett ingatlan és ingó emléket a