Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

107. kép. Mansfeld Pál gyárának samott téglái: a: (mm), b: (md). BWAPÏST 108. kép. Gruber János Budapest feliratú téglája, illetve FI' monogramos samott tégla (m, m). lett. „Foglalkoztat, mintegy 70 munkást, a gépeket 30 lóerejű gép hajtja."

283 A gyár termékeinek téglajelei, a - Mansfel-időszakban - ovális idomban: MANSFELD és balra csillag, illetve balra dőlt M volt. (707. kép) Ismerünk azonban Gruber János Budapest, vagy FI, jelű samott-téglákat is, de bizonyára még sok kisebb cég sokféle jele fordul elő. (108. kép) Mivel ezek a termékek más iparágak részére készített „eszközjellegű segédanyagok voltak, lényeges lett az előírásokba foglalt tulajdonságoknak, elsősorban a hőálló képességnek pontos közlése. így később a felhasználók alak, méret és minőség iránti igényei mellett a jelzések nem csak a gyártó nevét, hanem inkább a termék tulajdonságait közlik betűk és számok kombinációival. A sokféle betűjel között, gyakori az SK jel, ami számokkal kisérve a termék hőálló képességét jelzi. A MIM betűcsoport feltehetően a Magnezitipari Művek jele. (109. kép) Magyar Magnezittermékek Gyára Rt. A Magyar Magnezittermékek Gyára Rt. 1896-ban létesült a Gömör megyei Mucsány és Jolsva telephelyekkel, és ugyancsak magnezit-termékeket gyártott. Központi irodája: Budapest V., Füdő utca 1., majd 1898-tól azV., Izabella utca 70. alatt volt.

284 Magnezitipar Rt. A Magnezitipar Rt. 1900-ban alakult a Mansfeld cégből, Budapest V., Erzsébet tér 1. alatti irodával. A Magnezitipar Rt. és a Magyar Magnezittermékek Gyára Rt. 1903-ban egyesült.

285 „A Magnezit-ipar r. t., mely 1900-ban alakult meg szolgálja ennek az iparágnak az érdekeit. A kohászati célokra alkalmas magnezit csak hazánkban és Ausztriában kerül kiaknázásra s így e két országból fedezi ebbeli szükségletét úgyszólván az egész világ. A verseny tehát az osztrák és magyar iparra szorítkozik. Sajnos a földrajzi fekvés az osztrák iparnak kedvez. A gyár minden lehetőt elkövet a nehézségek leküzdésére és így külföldi üzletköre évről-évre emelkedik."

286 Ez utóbbi megállapítás még 1913-ban született. A Magnezitipar Rt. a trianoni döntés következtében két részre oszlott. A Gömör megyei telephelyeinek termékei égetett magnézium, samott, sav és lúgálló téglák voltak. Központi irodája Pozsonyba került

287 (Gaj utca 9.). A budapesti telephely az 1920-as években, mint a Magyar Magnezitipar Rt. Magyarországi Fióktelepe működött. Telephelye változatlanul a Gyömrői úton, irodája a V., Nádor u. 26. alatt volt. Termékei: égetett magnezit, magnezit tégla és habarcs, samott tégla, habarcs és őrlemény, tűzálló gyártmányok. A Magyar Általános Hitelbank intézkedésére 1935-re megépült a telep számára a Kőbánya-Alsó pályaudvarhoz kapcsolódó iparvágány.

288 A II. világháború után itt is bekövetkezett az államosítás, majd a bővítések, üzemegységek szétválasztásai és összevonásai. A Magnezitipari Művek 1945-ig az ország egyetlen önálló tűzállóanyag gyára volt. 1950-ben Magnezitipari Nemzeti Vállalat, később Magnezitipari Tűzállóanyaggyár néven működött. Jelenlegi gyáregységei: Magnezit (Magnezitipari Tűzállóanyaggyár), Samott (volt Budapesti Tűzállóanyaggyár), Kerámia (volt Kerámia Tűzállóanyaggyár). A fejlesztést saját kutatólaboratórium (3 ë _ ZH '2. - S\? ' SX32K - :-i A "

K-T4. H3 j 109. kép. SK, MIM, SZVI, l,T betűjelű samott téglák.