Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

Téglajele: több változatban, külön mélyítésekben SE - címer - RT.

2

"'

5 (104-105. kép) Budapesti Állandó Szabadtéri Téglaipari Kiállítás 1976-ban a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsági határozata alapján, a kerület társadalmi szervezeteinek összefogásával megkezdték, „az Újhegyi lakótelep mellett lévő régi, Guttmann téglagyári agyagbánya helyén lévő tó környékének" rendezését. A bányatavakat folyamatosan feltöltötték, csak a Bányató utca és Újhegyi út sarkánál volt tavat hagyták meg. Ezt csak részben töltötték fel, és környékén sétányokat alakítottak ki. A munkálatok 1977-ben nagy társadalmi munkával végezték el, és a park a Szocialista Brigádok parkja elnevezést kapta. Ma, közepén a Mély Tó-val, az Újhegy park nevet viseli.

277 „A rendezett terület nagysága 3,5 hektár, közepén terül el a bányató. A park természetes adottságai hasonlóak a XI. kerületi Feneketlen tóhoz."

2

'

8 A tavak feltöltése, a területek rendezése után iskola, strand és sporttelepek, üzemi területek létesültek - a legelső nevét megőrzött -, egykori Guttmann-téglagyár helyén. A Bányató utca sarkán meghagyott Guttmann-tó és környéke különleges helyet foglal el Kőbánya téglagyártásának történetében. Itt ugyanis jelentős ipartörténeti emlékhely alakult ki. A Kőbányai Helytörténeti Munkabizottság (Tomaskovics Sándor vezetésével) 1970-ben kezdte meg „az ipartörténeti szempontból számításba vehető, jelekkel ellátott bontási téglák rendszeres gyűjtését. E budapesti, kis hányadában vidéki 50-60 db, jellel ellátott tégla" volt a gyűjtemény alapja. Dr. Gecse Albert javasolta a Guttmann-tó környékén kialakítandó téglakiállítás létrehozását. 1977. november 4-én megnyílt a Budapesti Állandó Szabadtéri Téglaipari Kiállítás. Itt négy betontáblába ágyazva mintegy 300 db téglát mutattak be a kőbányai, pesti, óbudai téglavetők és gyárak termékeiből, a 18. századtól a kiállítás megnyitásáig terjedő időből. A téglakiállítás mellett 2,5 x 3 m-es, zománcozott vaslemez emléktábla is állott felirattal, de ezt később eltávolították.

279 A kiállítás tablóit és környezetét 2000-ben felújították. A Kőbányai Helytörténeti Munkabizottság a téglakiállítás megvalósításával nem fejezte be ez irányú tevékenységét. Má^helytörténeti tárgyak és dokumentumok mellett, Budapesten és vidéken, továbbra is gyűjtötték a bélyeges téglákat. Munkájuk eredményeként az elmúlt évtizedek alatt figyelemre méltó bélyeges tégla gyűjtemény jött létre. A kiállítás létrehozásával egyidejűleg a Helytörténeti Gyűjteményben elkészült a Budapesti Állandó Szabadtéri Téglaipari Kiállítás kalauza című füzet, mely ma is egyike a bélyeges téglákat ismertető, kevésszámú kiadványnak.

280 (706. kép) « WAOAOM«. multa* «IYSIÎMUJK II «<ni{ 1; ÚJHEGYI ÚT ntU ». I.m. /«lui/ 106. kép. A Budapesti Állandó Szabadtéri Téglaipari kiállítás helyszínrajza, 1977. MAGNEZITIPAR A tűzálló téglák, magnezit, samott-termékek gyártása nem tartozik közvetlenül a téglagyártás körébe, de mint különleges anyagú termékek, melyeknek technológiája alapjában véve hasonló a téglákéhoz, meg kell róluk emlékezni a kőbányai téglagyárak sorában. Annál is inkább, mert, mint láttuk, a nagyobb téglagyárak, kevés kivétellel, mind készítettek e körbe tartozó termékeket. A készítmények egyes fajtáit az egyszerű, háztartási fűtőberendezésekhez, nagyobb részét az ipari létesítmények részére készítették, illetve készítik ma is. „A tűzálló tégla tűzálló anyagból készül, a különböző tüzelések követelményeinek megfelelő különböző minőségekben. Égetése igen magas hőfokot kíván s a rendes téglagyári kemencékben nem végezhető s ez okból a tűzálló tégla szintén kívül esik a téglagyártás keretén."

281 (Tűzálló anyagoknak nevezzük a kerámiaiparban azokat az anyagokat, amelyek 1580°C-nál nagyobb hőfokon olvadnak. Több fajtájuk ismeretes: a szilika, a tűzálló agyagtégla, a samott, a magnezit-tégla, kvarctégla stb. Égető-, olvasztókemencék, kazánok, tüzelőberendezések, kohók, nagy reakcióhőt álló kémiai berendezések falazására szolgáló téglák és idomdarabok, olvasztótégelyek és égetőtokok készülnek belőlük.) A kőbányai tűzállóanyag-ipar önálló telepe az Óhegyalja beépülése során a Gyömrői úton alakult ki. (8. kép) Mansfeld Pál Samott- és Magnezittégla Gyára „Mansfeld Pál Samott- és Magnezittégla Gyára" 1884-ben létesült a Gyömrői út 48. számú telken (hrsz. 8511-8513), ahol samott és magnezittéglát gyártott.

282 1894-ben Rt.