Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

zeum Tanácsának hozzájárulásával folytatott más rendszeres ásatás során ingatlan dolog kerül elő, erről az ásatás vezetője a Főfelügyelőséget haladéktalanul értesíteni tartozik. 7. §. Ha az ingatlan vagy ingó dolgot munkálatra felfogadott munkás fedezte fel vagy találta és ezt a munkaadónak vagy munkavezetőnek jelentette, a további jelentéstétel kötelezettsége alól mentsül. 8. §. /1/ Az 1. §-ban foglalt rendelkezés szerint minősíthető dolog tulajdonosa a Főfelügyelő felhívására köteles a dologra vonatkozólag kívánt adatokat két hónapon belül beszolgáltatni. 121 Az egyházi tulajdonban vagy egyháznál letétben lévő ilyen dolgokra vonatkozó adatokat az egyházak, illetőleg az illetékes egyházi hatóság által kijelölendő egyházi szervek, a törvény életbeléptetésétől számított hat hónapon belül, összefoglaló jegyzékben bocsátják a Főfelügyelő rendelkezésére. /3/ Közgyűjtemény tulajdonában lévő vagy ott letétképpen őrzött ilyen dolgokra vonatkozó adatokat a közgyűjtemény tulajdonosa /fenntartója/, e törvény életbeléptetésétől számított három hónapon belül, összefoglaló jegyzékben bocsátja a Főfelügyelő rendelkezésére. Azt, hogy e rendelkezés alkalmazása szempontjából mely gyűjteményt kell közgyűjteménynek tekinteni, a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 9. §. /1/ A Főfelügyelőség, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati szervezetébe tartozó közgyűjtemény /1934:VIII. tc. 1. §./,145 illetőleg egyéb közgyűjtemény/1929:XI. tc. 1. §./146 által az 1929:XI. tc. 19. §. 1.147 bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében folytatott ásatás alkalmával véglegesen kisajátítható az államkincstár javára az ásatás által igénybe veendő földterület az alatta levő vagy felette álló épülettel /építménnyel/ együtt. 121 Ideiglenesen kisajátítható az a földterület, amely felett épület nem áll. /3/ A kisajátított ingatlan birtokrendezés, tagosítás vagy más címen más ingatlannal fel nem cserélhető és el nem darabolható. /4/ Az első bekezdésben meghatározott ásatások alkalmával eszközlendő kisajátításnál a kisajátítási anyagi jogra és az eljárásra nézve az 1881 :XLI. tc. rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel: a/ a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe utalt teendőket ilyen kisajátítás esetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter végzi. b/ a karbantartási összeg megállapításánál a kisajátított földterületen álló vagy a földterület alatt levő épület /építmény/ történeti, művészeti vagy tudományos értékét nem lehet figyelembe venni. A kisajátított földterületen felfedezhető vagy található és az 1. vagy 2. §-okban, valamint az 1929:XV. tc. 21. §-ának 1.148 bekezdésében foglalt rendelkezés szerint minősíthető ingó dolgok értéke nem vehető figyelembe. c/ mindaddig, míg a kártalanítási összeget jogerejű egyezséggel meg nem állapították, illetőleg amíg a kártalanítás felett első bírói határozat nem keletkezett, a Főfelügyelőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa jogosítva van a kisajátításból visszalépni s az esetben a kisajátítási eljárást azonnal meg kell szüntetni; akik azonban az eljárás folyamatba tétele által kárt szenvedtek, ezért per útján teljes kártérítést követelhetnek. III. Fejezet. A műemlékké és védett területté nyilvánítás, ezek és nyilvántartott emlék védelme. 10. §. /1/ A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletét, mellyel a dolgot műemlékké /1./, illetőleg a 3, §-ban meghatározott dolgokat védett területté nyilvánítja, a Budapesti Közlönyben közzé kell tenni. 121 Az ingatlan dolognak műemlékké történt nyilvántartását a telekkönyvben fel kell jegyezni. A feljegyzés a Főfelügyelőség megkeresésére történik. A telekkönyvi hatóság a feljegyzés időközben érintő változásról a Főfelügyelőt értesíteni tartozik. /3/ A dolognak műemlékké nyilvánításáról, a műemlékké nyilvánításnak a telekkönyvben történt feljegyzéséről, valamint a védett területté történt nyilvánításról a műemlék tulajdonosát, illetőleg a védett területen fekvő ingatlanok tulajdonosait értesíteni kell. Ugyanezekről egyidejűen értesíteni kell a műemlék fekvése vagy őrzési helye és a védett terület fekvése szerint illetékes közigazgatási hatóságot /vármegyében az alispánt, városokban a polgármestert/, amely ezt haladék nélkül közölni tartozik az építési, illetőleg bontási engedély megadására illetékes saját szervével. Ingó dolognak műemlékké történt nyilvánításáról, az előbb felsoroltakon felül, a vámhatósággal való közlés végett, értesíteni kell a pénzügyminisztert is. /4/ A vallás- és közoktatásügyi miniszternek műemlékké vagy védett területté nyilvánító rendelete módosítására vagy hatálytalanítására kibocsátott újabb rendeletének közlése tekintetében az előbbi bekezdésekben foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. 11. §. /1/ A Főfelügyelőség a műemlékekről és a védett területekről zár alatt tartott s a visszaéléseket kizáró módon készített és megfelelően rovatolt törzskönyvet vezet. 121A törzskönyvben fel kell tüntetni a műemlék megnevezését, ingatlan vagy ingó jellegét, a műemlék fekvését, illetőleg őrzési helyét s a műemlék tulajdonosának nevét és a tulajdonban beálló változásokat. Fel kell továbbá jegyezni a műemlékké nyilvánító vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendeletnek, valamint e rendelet esetleges módosítása, illetőleg hatálytalanítása ügyében kibocsátott újabb rendeletnek számát és kibocsátásának idejét. A műemlék szakszerű leírásában fel kell tüntetni, ha ismeretes, a műemlék tervezőjének vagy készítőjének nevét és keletkezésének korát, a műemlék kétségtelen azonosításához szükséges adatokat, a műemlék anyagát, készítési módját /technikáját= és fenntartásának állapotát. /3/ A védett területre vonatkozóan a törzskönyvben fel kell tüntetni, hogy az műemlékkel kapcsolatos-e, vagy a 3. §. 121 bekezdésében foglalt rendelkezés szerint minősül. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek rendeletét a jelen szakasz második bekezdésében meghatározott módon kell feljegyezni. Tüzetes pontossággal kell megjelölni a védett terület határát, az ezen belül fekvő ingatlanokat, valamint a történeti, művészeti vagy tudományos szempontból fontos vagy jellegzetes egyéb dolgokat vagy körülményeket, és az ingatlanok tulajdonosainak nevét. Végül szó szerint kell feljegyezni azokat a korlátozásokat /18. §, 61/ és 121 bekezdés/, amelyek a védett területté nyilvánítással egyidejűen állapíttattak meg. /4/ A műemlékre és védett területre vonatkozó alaprajzok, rajzok, fényképek, leírások stb. a törzskönyvnek mellékletei és ezeket a Főfelügyelőség egyéb gyűjteményeitől elkülönítve, elzárható helyen kell őrizni. /5/ A törzskönyv hivatalos okirat jellegű; abban bejegyzés vagy törlés csak a Főfelügyelő utasítására vagy tudtával történhetik. 12. §. /6/ A nyilvántartott emlékekről a Főfelügyelőség jegyzéket vezet. Ebbe fel kell jegyezni a nyilvántartásba vétel idejét, az emlék megnevezését, fekvésének vagy őrzésének helyét, az emlék kétségtelen azonosításához szükséges adatokat, tulajdonosa nevét és a tulajdonában beállt változásokat. 13. §. /1/ A műemlék tulajdonosa köteles a tulajdonában lévő műemléket a műemlékké nyilvánítás időpontjában volt állapotában és őrzési helyén és módján fenntartani és megőrizni. Köteles továbbá a műemlék épsége érdekében elrendelt megóvási, javítási vagy helyreállítási munkát, valamint a műemlék eredeti állapotát eléktelenítő dolgok eltávolítása végett elrendelt munkát elvégeztetni. Ezer pengőig terjedő költséggel járó ilyen munkák elvégzését a Főfelügyelő, ezer pengőn felüli költséget okozó ilyen munkák elvégzését a Főfelügyelő javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeli el. 121 A műemlék belsejének vagy külsejének bárminő megváltoztatása, abban vagy azon bárminő berendezés vagy felszerelés alkalmazása s a műemlék őrzési helyének és módjának bárminő megváltoztatása csak a Főfelügyelő előzetes hozzájárulásával és az általa megjelölt módon végezhető. /3/ A Főfelügyelő előzetes hozzájárulása nélkül, vagy nem az általa megjelölt módon végzett megváltoztatást, illetőleg alkalmazott berendezést vagy felszerelést, valamint az őrzési hely és mód megváltoztatását a Főfelügyelő, mihelyt arról értesült, a cselekmény jogkövetkezményének bevárása előtt, a cselekmény elkövetőjének költségére és veszélyére a közigazgatási hatóság útján azonnal megszüntetheti és az eredeti állapotot állíttathatja vissza.