Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Bardoly István: Gerevich Tibor és a műemlékvédelmi törvény. Adalékok a magyar műemlékvédelem történetéhez I.

/4/ A második bekezdésben meghatározott cselekmények csak akkor végezhetők el a Főfelügyelő előzetes hozzájárulása nélkül, ha a cselekmény elhalasztása a műemlékre nézve, vagy egyébként, veszedelemmel járna. Ilyen esetben a Főfelügyelőt a cselekmény elvégzéséről azonnal értesíteni kell. /5/ A műemlék tulajdonosa köteles a Főfelügyelőt haladéktalanul értesíteni, ha a műemléket valamilyen károsodás érte vagy olyan veszély fenyegeti, amelyet elhárítani nincs módjában. /6/ A Főfelügyelőnek joga van a műemléket a tulajdonos előzetes értesítése mellett, illetőleg a műemléket fenyegető veszély esetében az előzetes értesítés mellőzésével, bármikor megvizsgálni. A tulajdonos tűrni tartozik, hogy a tulajdonában lévő műemlékről a Főfelügyelőség fényképfelvételeket, rajzokat és műszaki felvételeket készítsen és azokat kiadványaiban közölje. A közlés jogára vonatkozó rendelkezés a Magyar Nemzeti Múzeum és egyéb közgyűjtemény tulajdonában lévő ingó műemlékre nem vonatkozik. Ill Az ingó műemléknek a Főfelügyelő hozzájárulásával és az általa megjelölt módon történt lényegesebb változtatását közölni kell a pénzügyminiszterrel. /10. §. 3. bekezdés/ /8/ Műemléket megsemmisíteni csak a vallás- és közoktatásügyi miniszternek a Főfelügyelő javaslatára és a Minisztérium hozzájárulásával megadott engedélye alapján szabad. A Főfelügyelő csak a Történeti, Művészeti és Tudományos Emlékek Országos Tanácsa határozata alapján tehet ez iránt javaslatot. 19/ Műemléknek liturgikus szempontból szükséges megváltoztatása tekintetében az egyházi hatóság, illetőleg a 8. §. második bekezdése alapján kijelölendő egyházi szervek saját hatáskörükben járnak el. tartoznak azonban a liturgikus követelmény és műemlékvédelmi érdek lehető összeegyeztetése céljából előzőleg a Főfelügyelő tanácsát kérni. 14. §. /1/ A műemlék tulajdonosa a 13. §. 1. bekezdésében meghatározott megóvási, javítási, vagy helyreállítási munkát saját költségén köteles elvégeztetni. /21 ha a műemlék házadó köteles épület, az elrendelt munkának a Főfelügyelő által megjelölt módon történt elvégzésekor az épületre legfeljebb 30 évig terjedő ideiglenes házadókedvezmény engedélyezhető, abban az esetben is, ha az elvégzett munka csak a műemlékvédelem célját szolgálja. /3/ Az ideiglenes házadókedvezmény mérvét az elvégzett munka költségének a házadóalap összegéhez viszonyított nagysága szerint, a tulajdonos vagyoni helyzetére, valamint arra való tekintettel kell megállapítani, hogy a munka költségét a tulajdonos az épület bérjövedelméből, vagy sajátjából fedezte. Méltányos esetben a költség 100 %-a vonható le a házadóból. /4/ Az ideiglenes házadókedvezmény akkor is engedélyezhető, ha a tulajdonos, a Főfelügyelő előzetes hozzájárulásával, az ingatlan műemlék belsejét a kor követelményeinek megfelelően, de a műemléki jelleg sérelme nélkül átalakíttatja. Ilyen esetben az ideiglenes házadókedvezmény legföljebb 15 évre terjedhet és mértékét a /3/ bekezdésben meghatározott szempontok szerint kell megállapítani. /5/ Az ideiglenes házadókedvezmény engedélyezésének részleteit a pénzügyminiszternek a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértésben kibocsátott rendelete szabályozza. /61 Lakás vagy egyéb célra használhatatlan ingatlan műemléken / rom/ csak a további pusztulást megakadályozó munkát lehet elrendelni. 15. §. /1/ ha a műemlék tulajdonosa a 13. §. /1/ bekezdésben meghatározott kötelességének nem tesz eleget, a Főfelügyelő a műemlék fenntartásához vagy megőrzéséhez szükséges munkát, illetőleg az elrendelt helyreállítási vagy javítási munkát a felszólítást követő hatodik hónap elteltével a tulajdonos költségére végrehajthatja. A tulajdonos a felmerült költségeket a Főfelügyelő, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter felszólítására három hónapon belül megtéríteni tartozik. 121 Ha a tulajdonos az előbbi bekezdésben meghatározott megtérítés kötelezettségének nem tesz eleget, a megtérítendő összeget közadók módjára kell behajtani. A Főfelügyelő, illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter a megtérítendő összeg nagyságát méltánylást érdemlő körülményekre való tekintettel mérsékelheti. /3/ A Főfelügyelő megkeresésére a megtérítendő értéknek előreláthatóan megfelelő összegű biztosítéki jelzálogjogot a műemléken, illetőleg a műemléket magában foglaló ingatlanon be kell kebelezni. /4/ Ha a műemlék tulajdonosának anyagi helyzete nem engedi meg a helyreállítás vagy javítás költségének viselését, a Főfelügyelő javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter a költséget részben vagy egészben az állami költségvetésben a műemlékek fenntartására megállapított összegből fedezheti. 16. §. Az ingó műemléket, ha tulajdonosa a Főfelügyelő felszólítása ellenére nem őrzi vagy gondozza megfelelően, a Főfelügyelő a közigazgatási hatóság útján lefoglalhatja és ideiglenesen őrizetbe veheti. Az őrizetbe vétel mindaddig tart, amíg a tulajdonos a megfelelő megőrzés vagy gondozás felől nem nyújt a Főfelügyelő megítélése szerint kellő biztosítékot. 17. §. /1/ Ha a tulajdonos a Főfelügyelőnek bejelenti, hogy a tulajdonában lévő ingatlan műemléket tovább használni nem kívánja, a műemlék használatának joga, abban az esetben, ha a műemlék lakásra vagy egyéb hasznos célra alkalmas, a Főfelügyelőségre száll, amely szabadon rendelkezik afelől, hogy az emléket milyen célra használja. A Főfelügyelőség használati joga a használatbavétel évét követő év január 1-től számítandó tízévi időtartamra terjed, hacsak arról közben a tulajdonos javára le nem mond vagy az emléknek műemlékké történt nyilvánítása meg nem szűnt. Amíg a műemlék használati jogát a Főfelügyelőség élvezi, a tulajdonos a 13. §. /1/ bekezdésében meghatározott kötelességekteljesítése alól mentesül és a kötelességeket a Főfelügyelőség tartozik teljesíteni. 121 Ha a tizedik év június 30-ig a tulajdonos vagy örököse/jogutódja/ azt a szándékát nyilvánítja, hogy a műemléket saját használatba kívánja venni, a műemléket az használatába kell átengedni. Ha a tulajdonos ilyen szándékot nem nyilvánít, a műemlék használati jogában az első bekezdésben meghatározott feltételek mellett folytatólagosan további húsz évig a Főfelügyelőség marad. /3/ Ha a tulajdonos vagy örököse /jogutódja/ a harmincadik év június 30-ig nem nyilvánítja abbeli szándékát, hogy a műemléket saját használatba kívánja venni, a műemlék a harmincadik év letelte után az államkincstár javára kisajátítható. Ilyen esetben a kártalanítási összeg megállapításánál, a kisajátított terület értékén felül, csupán a műemlék anyagának értékét /bontási értékét, a bontási költségek levonásával/ lehet figyelembe venni. /4/ A műemlék tulajdonában beállott változás a Főfelügyelőség használati jogát nem érinti, hacsak erről a Főfelügyelőség le nem mond. /5/ Ha az ingatlan műemlék, amelyet tulajdonosa nem használ, istentiszteleti célokra szolgáló épület vagy építmény, a tulajdonos továbbra is köteles a műemlék pusztulását megakadályozó munkát elvégeztetni. 18. §. /1/ A védett területen nem szabad olyan változtatást végezni, ami a műemlék történeti és művészeti környezetét vagy művészeti érvényesülését avagy sértetlen épségét, illetőleg a műemlék nélküli védett területnek a védetté nyilvánítás időpontjában volt állapotát befolyásolja. 121 Azt, hogy az előbbi bekezdésben meghatározott érdekeket az adott esetben és általánosságban mi veszélyezteti, illetőleg mi óvja, vagy szolgálja, a vallás- és közoktatásügyi miniszter a területet védett területté nyilvánító rendeletében állapítja meg. A rendeletből folyóan szükségessé váló munkálatok elvégzése és a munkálatok költségének, illetőleg költségtöbbletének viselése tekintetében a 14 §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A rendelet nem korlátozhatja a tulajdonost /bérlőt/ a védett területen fekvő tulajdonának /bérleményének/ olyan használatában vagy hasznot hajtó művelésében, amely a védet területnek a védetté nyilvánítás időpontjában való állapotát lényegesen nem változtatja meg. Ha ilyen korlátozásra mégis okvetlenül szükség volna, akkor az ebből a korlátozásból folyó kárért kártérítést kell fizetni. A kártérítés összegét megállapodás hiányában a Főfelügyelőség és a tulajdonos által kijelölt két-két szakértőből és az ezek által választott elnökből választott bizottság javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. /3/ A121 bekezdésben foglalt rendelkezés alapján kiadott rendeletben megállapított munkálatokról, illetőleg korlátozásokról a Főfelügyelő értesíti az érdekelteket, valamint a védett terület fekvése szerint illetékes