Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

85. kép. Rost Ottó téglagyárának bélyeges téglái: a, b: (md, m). 86. kép. A Hungária Gőztéglagyár címeres bélyeges téglái: a, b: (md). 87. kép. A Hungária Gőztéglagyár monogramos, illetve monogramos és dátumos bélyeges téglái: a: (md), b: (md, m). Óhegy utca 8025-31. hrsz. telken alakult ki. Itt az üzemhez tartozó építményeket, - köztük egy kis kemencét és egy körkemencét - a nem túl nagy telken zárt rendben, sűrűn telepítették az út mellé. Tőle délre, a térképen „Hungária Gőztéglagyár részvény-társaság" felirattal jelölt telep, a Gyömrői útig terjedt ki, de ekkor ezen a Gyömrői út és Gergely utca közötti nagy területen csak egy körkemence, néhány épület és szín állt. (83. kép) A Hungária 1895. június 8-án egyesült, a Magyar Kerámiai Gyár Részvénytársasággal, és feladta addigi nevét, amely azonban ugyanúgy tovább élt, mint a Dräsche név. Téglajelei: a gyár rövid „Hungáriás" működése alatt többféle téglajelet is használt. Egyik jele a téglalap bal oldalán négyzetes mélyítésben H, középen koronás magyar címer volt. Használta betűjelzés nélkül, a lap közepén elhelyezett koronás magyar címert is (86. kép), majd mélyítésben Hg lett a jele.

246 (87. kép) Magyar Kerámiai Gyár Rt. „Magyar Kerámiai Gyár R.-T. Alapíttatott 1891-ben. Eredetileg csak a Maglódi-úton volt telepe, de 1895-ben a Gyömrői-úton lévő s még 1809-ben (?) létesült Hungária Gőztéglagyárral egyesült."

247 Kezdetben a Gyömrői út 63. szám alatt, a Gergely utcáig terjedő telken, egy körkemencével és néhány épülettel működhetett a téglagyár, amellyel a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, az AngolOsztrák Bank és a Wiener Bankverein 1891-ben a Magyar Kerámiai Gyárat alapította.

248 Ez később tűzálló és különféle téglaárúkat, samottot, keramitot és színes burkolólapokat gyártott.

249 A térképek általában a többi gyárnál sem adnak pontos tájékoztatást a gyárak belső fejlődéséről, mikor, milyen új termék gyártására építenek új üzemegységet, vagy új technológiát vezetnek be. Rost Ottó Maglódi úti gyárát, mely több mint tíz évig működött, alig jelzik térképek.

250 Az 1891. szeptember 1 -én kelt „Alapítási tervezet és aláírási ív" szerint a Maglódi úti gyárral „mint nem készpénzbeli betéttel járulnak" egy alapítandó „részvénytársasághoz" az alapítók„Rost Otto, Hirsch Sebestyén és Fia czég, és Popper István mérnök. [...] Alulírottak egy részvénytársaság alapítását tervezzük, melynek tárgya tűzálló téglák, agyagcsövek, és minden e szakba vágó építési anyagok gyártása és eladása; ilyen gyárak felállítása és üzemben tartása és saját gyártmányainak beépítés útján való értékesítése." Érdekes, hogy a felsorolásban a tégla nem szerepel.„Az alapítók a Budapest főváros pesti részeinek [...] 7751-7754 hrsz. alatt bevezetett ingatlanaikat, és az ezekre épített és a technika legújabb vívmányai szerint berendezett gyártelepet összes ingó és ingatlan beruházásaival együtt az alakítandó részvénytársaságra ruházzák." Ezeken a telkeken állt Rost Ottó Maglódi úti gyára. Rost gyárának értéke 150.000 ft. volt, a társulat alaptőkéje 200.000 ft, amiből a belépő új tagok egyenként 50.000 ft értékű részvényhez jutottak.„Rost Ottó úr [...] az átadandó ipartelep részére 1891. évi ápril hó 22-én [...] biztosított állami kedvezményekhez való jogosultságát is [...] átruházza". Az új részvénytársaság telepe, melyhez Rost és társai csatlakoztak - legalább a nem említett 50.000 ft. tőke értékében - a Gergely utcától délre, a Gyömrői út 63. számhoz kapcsolódó telek és épületek lehettek. Alapítók ugyanis már a tervezetben felajánlják „hogy amennyiben [a részvénytársaság] még egy körkemence építését elhatározná, [...] 38.000 forintnyi munkabérért felépítik és teljesen felszerelve átadják." Vagyis, mint azt az 1895-ös helyrajzi térképen látjuk, már egy állt a Gyömrői úti telepen. (83. kép) Az 1893. évi közgyűlésen jelzik a 3. körkemence felépítését és új munkásházak építését. Ekkor irodájuk a VII., Erzsébet krt. 24. alatt volt. Itt tartották a rendes, évi közgyűléseket is. 1894-re befejezték a jelzett, 3. kemence építését. A Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank a 100.000 ft-os tőkeemelés részvényeit befogadta. Az 1895. évi közgyűlésen az igazgatóság javasolta a téglagyártás bevezetését. Erre kedvező mód egy meglevő üzem átvétele a folyó termelés zavarása nélkül. Ezért „Készségesen léptünk érintkezésbe az egyesülésre ajánlkozó Hungária részvénytársasággal, mely gyártelepünk közvetlen szomszédságában a technika legújabb vívmányai szerint berendezett ipartelepen virágzó üzletet folytat [...] a társaság [...] nagy kiterjedésű, értékes és e