Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Kádár József: Kőbányai téglagyárak
84. kép. Az 1896-ban közölt helyrajzi vázlat már az egyesített gyártelepet, és a Rost-féle, Maglódi úti telepet is bemutatja. Középen, a Gergely utcánál látható a Hungária telepe. A Gyömrői úti telepen két körkemence áll, és a terület fele - eltérően az 1895. évi hivatalos helyszínrajtól - már sűrűn beépített. A Gergely utca fölött már nagy terület tartozik a gyárhoz. A vázlat külön ábrázolja a Maglódi úti gyártelepet, ahol ekkor már három nagy épület áll, köztük a régi kemence is. (Edvi-lllés 1896.575.) telken alapított téglagyárat. Ez a terület a Maglódi útnak a Sírkert utca utáni szakaszán, az eredetileg Óhegy és Újhegy közötti területen volt. (98. kép) Ezen a területen ma a Szőlőtelep utca - Kovakő utcai telkek vannak. Az 1895 előtt 9.500 D-ÖI területű telepen az út mellett egy kisebb, hátul egy kb. 65 x 15 méteres épület, és egy négyzetes kemenceépület állt. Ezen a telken ekkor körkemencét a térképek nem jelöltek/ 3 " Rost Ottó irodája 1890ben a„V. Nádor u."-ban volt. 240 Ez a gyár 1891 szeptemberében egy új részvénytársaság, a Magyar Kerámiai Gyár Rt. része lett. Az 1896-ban közölt helyszínrajz szerint további épületeket is emeltek. 24 ' (84. kép) A telep 1901-ig működött. Berendezéseit ezután a másik, Gyömrői úti telepre szállították át. A gyár területét 1904-ben adták el. Az itt gyártott téglák jele ovális mélyítésben domború, vagy mélyített hatágú csillag, általában egy vagy kétoldalt római számokkal kiegészítve. (85. kép) Otto Rost használta a mélyített O R jelet is. 242 A „Patent Rost" feliratú hornyolt szalagcserép Rostnak valószínűleg későbbi szabadalma volt. 243 A Hungária telepe tömören telepítve épült ki, míg a félévvel korábbi Kerámiai gyár telepe alig alakult ki. Területe ugyan mindkettőnek volt, de nagyobb, bányászásra alkalmas, csak a Hungáriának. A Gyömrői út 63. számú telekhez kapcsolódó Magyar Kerámiai Gyár Rt. területe (és a vele majdnem azonos időpontban alakult, Gergely utcai Hungária Téglagyár) később az Óhegy-aíjától a Harmat utcáig terjeszkedett. Ezekhez a gyárakhoz kapcsolódott Rost Ottó korábban alapított téglagyára, mely a Maglódi út jobb oldalán, a Sírkert utca utáni területen volt, és a Magyar Kerámiai Gyár Rt. része lett. (83. kép) Hungária Gőztéglagyár Rt. „Az első téglagyárat 1890-ben (sic!) állították fel, mikor Budapesten még szó sem volt gyáriparról. Ez a Hungária téglagyár volt, mely később beolvadt a Magyar Kerámiagyárba.", írta Dausz Gyula, 1913-ban. Más helyen viszont azt írja a Magyar Kerámiai Gyárról, hogy:„a Gyömrői-úton lévő s még 1809-ben létesült Hungária Gőztéglagyárral egyesült." A 19. század során, egészen a kiegyezésig, a téglagyárakat a tulajdonos családi nevén ismertük. A téglagyártó társulatok, részvénytársaságok mind a kiegyezés után alakultak. A térképek a Gyömrői út - Gergely utca - Noszlopy utca közötti területen sem névvel, sem anélkül téglavetőt nem jelölnek, míg az Óhegy, Téglagyár-dűlő, Alsóvaspálya út térségeiben a bányák, téglavetők ábrázolása és változásai jól követhetők. A régi téglagyárak természetesen primitív módon voltak berendezve s így termelésük is csekély volt. Egy mezőkapitányi jelentésben olvashatjuk, hogy 1866-ban az egyes téglagyárak a következő mennyiségben állítottak elő téglát, „legnagyobb a Dräsche 8 millió db, Lechner, Feszt (sic!) Ágoston, Feszi Frigyes, Hofhauzer" végül a legkisebb mennyiséggel a Zách-féle téglavető 12.000 db téglával. 244 A felsoroltak között nem szerepel az, amelyik később a Hungária nevet felvehette volna. Az 1880-as helyrajzi térkép e területen még közepes méretű telkeket jelez. így nem tudjuk, hol, és kié volt az a feltételezett téglavető, mely - ha kicsi volt is - 1809 óta névvel, vagy a térképeken, kellett volna, hogy megjelenjen. (83. kép) A Hungária Gőztéglagyár 1892. márc. 11-én alakult (fél évvel a szomszédos Magyar Kerámiai Gyár után). Aláírási lap kelte: „1892. mártius 28". Német neve: „Hungária Dampf-Ziegelei Actiengesellschaft."A vállalat sikeresen indulhatott, mert már 1893-ban 300.000 Ft-ról 500.000 Ft-ra emelik a tőkét. 24i Az 1895. évi térkép szerint a Hungária Téglagyár először a Gergely utca - Noszlopy út sarkán, az
