Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

83. kép. A Gyömrői út a Vaspálya utca folytatásaként a Kőér utcától a Gergely utcával párhuzamosan halad az Óhegytől délre. E hosszú útvonal mellett az idők folyamán, változó nevekkel, több téglagyár működött. A térképek során megfigyelhető a Magyar Kerámiai Gyár Rt., illetve a vele egyesült Hungária Téglagyár területének fejlődése, a) 1900, b) 1926., c) 1952, d) 1977. (Térképjegyzék: No 22., 28., 30., 32.) kavicsbányát vásárolták meg 1869 nyarán. (11. kép) 1872 nyarán sor került a közelebbi, harmadik telektömb, 233 majd később a második megvételére is. Később már a Kőér utca másik oldalán, az első tömb­ben is kis telkek sorakoztak, de közöttük egy üres telek méretű, rövid utca vezetett a gyár irányába. Ezen keresztül szállították az agyagot, amíg a négy nagyméretű gödröt el nem árasztotta a talajvíz. Az 1895-ös térképen már mind­egyikben „Vízállás" volt. 234 E terület fölött, a Cserkesz utcának ez a szakasza még nem volt szabályosan kialakítva, de a másik oldalán ekkor már nem kis szőlők, hanem nagyobb, üres telkek álltak. Ezek egy része, a Kerecseny utca és Szlávy utca mellett 1908-ra beépült, de már korábban, amikor a gyár területe kezdett üresedni, a Gyömrői úti gödrök térségével össze­nyitott, Gútor tér körüli területen is gödör- és kéményjel tűnt fel. (12. kép) „A X. Vaspálya u. kiszélesítésének terve" 1914-ben ké­szült, eszerint a Román utcát már megnyitották, de a Bol­gár, Ihász és Kelemen utcákat még csak keresztben beje­lölték. A telek ugyan még gyári épületekkel volt beépítve, de a Kőér utcai felső sarkon, a Kerecseny utcával szemközt, már hiányoztak a téglaszínek. A gyár amit lehet, még kiter­melt és feldolgozott a régi helye környékén. 235 A Vaspálya út és Cserkesz utca közötti területeken 1930-ban már a meglévő utcák elnevezéséről dont a Fő­város. A Gyömrői út és a Cserkesz utca fölötti kettős telek ekkor még rendezetlen. A Gútor tér körül kialakított utcá­kat csak 1939-ben nevezik el. 236 (12. kép) A gyár téglajele a mozdony rajzával díszített KG -TGy jel volt. 237 (80. kép) Rost Ottó téglagyára Rost Ottót „a kontinens első téglagyártó szakereje"-t, 238 akit Merseburgból hívtak meg a KTTP Jászberényi úti gyá­rába, az 1880-as években a Maglódi út 129-131. számú

Next

/
Oldalképek
Tartalom