Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

tulajdonosának ízléséről: [belépünk]„a tágas hallba, melyről talán még szebb a kilátás, mint az alsó teraszról. Itt az ember figyelmét mindjárt felkelti az a közel 1 1/2 méter átmérőjű, korona alakú remekbe faragott facsillár, melyen a magyar motívumú virágok egész erdeje ékeskedik. Körül a székeken pedig mindenütt leterített buzsáki varrottas és faragott kulacs árulja el, mennyire pártolja a ház ura a magyar népművészetet. De a szomszéd szoba csillárja sem mindennapi: ott meg egy hatalmas aratókoszorú csüng alá piros és kék mezei virágoktól tarkítottan a kalászok között."

106 A végső romlás 1945 után következett be az Annusés Ripka-villák életében. Vállalati üdülővé történő előléptetésük után a két épületet eredeti, illetve megmaradt tagozataiktól, oromzataiktól megfosztották, a nyílászárókat kicserélték, a belsőket az új funkciónak megfelelően átalakították, majd a jellegüket vesztett épületeket egy modern, földszintes szárnnyal összekötötték, az egybenyitott kerteket betonutakkal és parkolóhelyekkel szabdalták szét. Bár mindkét épületről számos képeslap ábrázolás maradt fenn, a „gondos" átépítések eredményeként ma már szinte reménytelen az eredeti állapot visszaállítása. Sajnos még lehetne sorolni azon villák számát, amelyeket szintén erőteljesen átalakítottak, azonban nagyjából változatlan tömegükkel, gazdag növényzetű kertjeikkel máig hangsúlyos meghatározói az utcaképnek. Érdemes megemlékezni arról a nyaralóról is, amelynek tulajdonosa Fittler Kamill építész volt, és valószínűleg maga is tervezett.'

1

'

7 (15. kép) Bár élete során keveset tervezett, - főként művészeti szakíróként tevékenykedett, és mint az Iparművészeti Iskola igazgatója, vagy az 1900. évi párizsi világkiállítás magyar osztályának egyik rendezője, fontos irányító szerepet játszott a művészeti életben, feltehető, hogy nyaralója saját elképzeléseit tükrözi, és nem véletlenül tér el a historizáló, svájci stílusú nyaralóktól. Fittler 1898-ban vette meg a mai Bartók Béla utca 76. szám alatti telket, de a térképek tanúsága szerint 1902-ig nem építkezett. A nyaraló téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, részben beépített tetőterű épület, utcai homlokzatának jobb oldalán Fachwerk motívumos oromzattal lezárt rizaIittaL Egyenes és szegmensíves záródású nyílászárói keret nélküliek, jellegzetes a homlokzatot részben borító fazsindely. Egyszerű tömege, a stílusidegen elemektől való mentessége jól tükrözik tulajdonosa preferenciáit, aki egy olyan lapnak - a Magyar Iparművészetnek - volt a szerkesztője, ahol pl. az 1903. évi 6. számban Koronghi Lippich Elekes Kőrösfői-Kriesch Aladár rajzokkal illusztrált, lelkes cikkben mutatta be Kalotaszeg építészetét, közöttük számos fazsindelyes házat, és ahol a következő években gyakran propagálták a legprogresszívebb, egyszerre nemzeti és modern építészetet.

108 15. kép. Fittler-villa, 2002 16. kép. Molnár-villa, 1900-as évek eleje Nem a villatelep részeként de szintén a tárgyalt korszakban, a Várhegy lábánál, az egykori Wekerle Sándor (ma József Attila) utcában épült fel a Molnár-villa, amelyet Molnár Endre kaposvári építész a maga számára épített 1909-ben.

109 (16. kép) Ö tervezte Kaposvárott a Nemzeti Kaszinót és a Kossuth Lajos utcai református templomot.

110 Később a villa Jankovich-Bésán Endre öreglaki földbirtokos vadászlaka, majd a háború után SZOT üdülő lett, az eredetileg kéthektáros telket ekkor felparcellázták. Az épület megközelítően eredetei állapotát őrzi, tömege, tetőformája változatlan, megvannak egyedi kiképzésű, míves nyílászárói és szerelvényei, üvegezett zárt erkélye és tornya, csak egy hatvanas évekbeli erkély csúfítja egyik oldalhomlokzatát és belül átalakították az üdülő funkciónak megfelelően. (17 kép) 2001-ben felújították az épületet, színezése ugyan hagy némi kivetnivalót maga után, de még így is reprezentatív darabja a Balaton-part villaépítészetének, A Fonyódon nyaralni vágyó megrendelők konzervatív szemléletére jellemző, hogy az a nyaraló épülhetett az általánosan elterjedt svájci villa stílustól eltérően, ahol az építtető és a tervező személye azonos volt,