Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Csejdy Júlia: A fonyód-bélatelepi századfordulós villasor

donosokra vonatkozóan pontos kimutatást tartalmaznak a fonyód-bélatelepi Fürdőegyesület iratai is.

14 A felhasznált irodalom és források alapján következtetéseket lehetett levonni a tulajdonosok társadalmi státuszát, foglakozási csoportjait, stb. illetően is. A POLGÁRI VILLA, MINT ÉPÜLETTÍPUS: ILLESZKEDÉS EGY ÉLETMÓDHOZ ÉS ILLESZKEDÉS A TÁJBA A villákra vonatkozóan nincs pontos formai vagy méretbeli definíció, ezért egy adott épületet leginkább funkciója vagy tulajdonosa társadalmi állása miatt nevezünk villának.

1

' A kastély vagy kúria főként birtokközpontként funkcionált, míg a villa a mindennapi élet nyüzsgéséből elvágyódó polgár kikapcsolódásának színtere. A 18-19. század fordulóján a szentimentalizmus természetrajongása következtében a városi polgárság az év egy részében igyekezett a városból a természet közelébe kerülni, majd később, kerttel övezett lakóházát a városközponttól nem túl távol felépíteni. A villa, a zöldövezeti családi ház némi öncsalás árán ugyan, de szabadságot, függetlenséget fejez ki, a kert az elvonulást és a természettel való összefonódást biztosítja. Mivel főként az üzleti életben vagyont szerzett polgárok építkeztek és ők az üzlet folyamatossága miatt hosszabb időre nem hagyhatták el a várost, elsősorban azok közelében épültek ki a kedvelt nyaralóhelyek, mint Bécsben a Wienerwald, vagy Pesten a Városliget, Budán a Sváb-hegy.'

6 A balatoni fürdőhelyek is eredetileg egy-egy vidéki város vonzáskörzetében alakultak ki (pl. Kaposvár, Székesfehérvár), kivétel volt Füred, ahol a születési, szellemi- és pénzarisztokrácia találkozott. A Balaton déli partján a Budát Trieszttel összekötő Déli vasút szakaszának 1858-1861 közötti kiépülése, a déli parton 1875-től meginduló állandó gőzhajó forgalom jelentette a nyitányt. A kiegyezés utáni gazdasági fellendülés nyomán felgyorsult a Balaton déli partjának beépülése.'

7 Az itáliai reneszánsz villa, a vidéki kastély vagy kúria és a kerti lak ötvöződéséből létrejött polgári villa, mint épülettípus igazi jelentőségét Magyarországon a 19. század utolsó harmadában érte el, ami érthető, hiszen elterjedése a megerősödő polgárság életformájával függött össze. A műfaj európai változatai közül, a„cottage"stílusú nyaraló, amelynek jellemzője a terek változatos elrendezése, a sima falak, a meredek, háromszögű oromzatok, a zárterkélyek, vagy az aszimmetrikus elrendezésű, különböző méretű tömegekből szerkesztett, tornyos, rusztikus itáliai villa nem honosodtak meg villaépítészetünkben.'

8 Példaként említhetjük, hogy a Városligeti fasorban, az 1838-as árvíz után megindult nagyobb arányú építkezések során emelt villák legtöbbje klasszicista stílusban épült és csak három viselte magán az„itáliai villa-stílus"jegyeit.

19 Valószínű, hogy nem csak a kivitelezés hiányosságai miatt nem akadt egyetlen lakója sem Pesten az Andrássy út 127. szám alatt felépült „Bellevue" villának. A Weber Antal által itáliai stílusban tervezett 1872-1875 között felépült villa egy ideig zenés mulatóként üzemelt, majd a vizesedő épületet új tulajdonosa 1904-ben lebontatta.

20 Pedig ez az épülettípus a 19. század közepére igen kedveltté vált Németországban, elsősorban porosz területen, Franciaországban, Angliában és Amerikában is. Az itáliai rusztikus villa megjelenése többféle inspirációs forrásra vezethető vissza: az idealizált itáliai tájábrázolások staffázsépületeire, az építészek itáliai útjai során keletkezett vázlatkönyvekre (Németországban Schinkelt említhetjük, aki 1803-1805 között járt először Itáliában), és a meglehetős számban megjelenő építészeti mintakönyvekre, traktátusokra.

21 A rusztikus itáliai villára jellemző magas, aszimmetrikus elhelyezésű, elsősorban szimbolikus-heraldikus jellegű torony, vagy a„cottage"stílus egyes elemei Magyarországon azonban inkább csak az 1850 utáni kastélyépítészetünkben jelennek meg.

72 A 19. században épült villáink jellemzően két fő épülettípusba sorolhatók: az egyik, a század első felében legelterjedtebb típus, a Palladio szellemében emelt szimmetrikus alaprajzi elrendezésű, oszlopos-portikuszos, timpanonnal lezárt homlokzatú klasszicista villa, amely továbbélt a század második harmadáig.

2

' A másik, osztrák közvetítéssel meghonosodott és a század második felétől népszerűbb épülettípus az ún. „svájci villa", amely tulajdonképpen az alpesi térség parasztházainak erősen stilizált utánzása volt. Ausztriában a Semmering vasútvonal 1838-1854 közötti kiépülése során, a parasztházak mintájára megvalósult állomásépületekhez hasonlóan kezdték a helyi anyagokat, motívumokat és építési technikákat alkalmazni a villaépületeknél. Kedvelt volt a nyers kő vagy tégla homlokzat, az alacsony dőlésszögű zsindelytető, a faszerkezetű felső szint, ún. Fachwerk és/vagy a nyitott, lombfűrészelt díszű, faragott oszlopos veranda.

24 Ennek a jellegzetes, fűrészelt díszű fatornáccal és oromzattal ékes típusnak korai hazai példái voltak az 1847-ben épült, Sváb-hegyi Perger-villa, és a Feszi-társulás nevéhez fűződő Kochmeister-villa, amelyek a Budai hegyvidéken az ötvenes évektől meginduló villaépítkezések mintájává váltak.

25 Ugyanehhez a típushoz sorolhatók a Füreden 1868-ban megépült Écsy, Huray-, Kocsi-Horváth-nyaralók is.

26 Ezek az épületek még a klasszicista kúria alaprajzi megoldását vették át, de lombfűrészelt oromfallal, fatornáccal variálták, megtartva a horizontális elosztású tömeget és szimmetrikus tagolást. Ez a sokkal inkább az üdülést és pihenést, mint a reprezentációt szolgáló praktikus építési mód a polgárosult rétegek igényeit volt hivatva szolgálni. A típus későbbi variánsai nagyszámban megtalálhatók az 1894-től kiépülő