Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

60. kép. A Csengery-villa bővítési terve. Limburszky József, 1867. kevéssel Csengery halála után a Vasárnapi Újságban.

29- 7 Az időrendben kissé laza, nem megbízható híradás a környezet leírásában hitelesnek tűnik.„A kert már szépen kezdett fölcseperedni, mikor közepébe a ház épült. Nem nagy, de igen czélszerűen beosztott s az által kis helyen is sok kényelmet nyújtó nyári lak ez. Két homlokzata közül egyik keletre, ki a liget sűrűjére, a másik nyugotra, a kertre néz. Délelőtt emitt, ott délután van árnyék s azt élvezni, mind a két oldalon széles és tágas veranda nyílik, 61. kép. A Csengery-kertben állt kis villa tervrajza. Hild Károly, 1869. melyre nyolcz-tíz lépcső vezet föl. A verandából két sor szoba nyílik, három-három, összesen hat; ennyi az egész; de nincs is többre szükség, mert a háztartási, konyhai, kamra, mosó, stb. szükségletekről a souterrainben van gondoskodva. A keletre néző szobasor közepén áll a szalon, melybe a verandáról lépünk s ettől jobbra az aszszony-, balra az úr szobája. Mind nagy tágas, világos, szép szobák. A szalonból a másik szobasorba lépve középen a tágas ebédlőt találjuk, melyből a nyugati verandára vezet ki az ajtó, míg jobbra és balra lakószobák nyílnak, az ifjú nemzedékéi. A szobákban minden egyszerű, semmi a fényre, minden csak a kényelemre számítva, házias, barátságos üde." A fogadószoba, a szalon 3° x 2°3', az ebédlő 2°4'x 2°3', a férfi és az asszony szobája egyformán 2°2'x 2°3' ablakuk nyílt a fő- és oldalhomlokzatra is; valóban meglehetősen tágasak, az utóbbiak világosak is lehettek. A jobb oldali „gyermekszoba" 1°2'x 2°3' méretével - feltehetően a fiú, Csengery Lóránt szobája - és a bal oldali 1 °5'x 2°3', amelynek hátsó sarkából egy 3'x 3'oldalú háromszög terület a melléklépcső indításához le volt metszve, a három lány számára inkább szűkös lehetett.

298 „A közben megnőttek a gyermekek is; a lányok egymásután fölcseperedtek, s észre sem vette az ember, már férjhez menők; egyszerre kérő, vőlegény, vő került a házhoz; aztán még kis unokák is. A kerti lak szűk lett. Oldalt egy kisebb házat is kelle még építeni; hamar elkészült az is, kisebb családnak, jó folyosóval, három szobával, földszint, de egészen árnyba rejtve, oly kedves, oly otthonos."

299 A kis ház három helyisége (a tervrajz szerint középen konyha és kétoldalt egy-egy szoba) nem volt sokkal kisebb, mint a nagyobb házbeliek: 3° mélység mellett 2°, 1°4'és 2°2'szélesek voltak. Ha étkezni a szülőkhöz jártak, használhatták szobaként a konyhának tervezett középső helyiséget is. A gyermekek majdani felnövekedésére gondolva megépített kis házat eleinte baráti szívességből „kiadhatták".

300 A Fővárosi Lapok 1870-ben adott hírt arról, hogy „Arany Lászlót városerdei lakásán (a Csengery villában) meglopták, s ruháit, óráját, tárcáját elvitték."

301 Nagyon valószínű, hogy a besurranó tolvaj a telek utcai sarkában álló alacsony házacskába tört be, amelynek két ablaka is nyílt az utcára. A föld színén épült, alápincézetlen ház ablaka kb. 4' magasságban nyílt; nem lehetett nehéz belépni rajta. A húszas évei második felében járó, még nőtlen Arany László - aki a Földhitelintézetnél beosztottja is volt Csengerynek - valószínűleg a különálló kis házban lakott, és nem a négygyerekes családnál alkalmatlankodott benn a villában. Annál is inkább, mert tudott, hogy sok látogatója volt a városligeti Csengery-villának.„Sok jó barátot, sok látoga-