Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

faanyagot, az összetákolt, kellően meg nem erősített deszkafalakat és a mindebből adódó életveszélyt. Megemlítik, hogy az épületben összegyűlhető közönséghez mérten szűkek a kijáratok, nem biztosítják tűz esetén a menekülést. Mindezért a javítások elvégzéséig az előadások megtartását nem engedélyezik, és a tulajdonost a szükséges javítások elvégzésére, illetve azok terveinek bemutatására kötelezik.

160 Alsdorf (Pfisterer) Károly folyamodására bizottság szállt ki a helyszínre a helyreállított Thália-színház megvizsgálására. 1866. május 19-én kelt jelentésükben megállapították, hogy a színház olyan állapotban van, mint áprilisban,„csupán csak a karzat bal oldali mellvédén néhány deszka lett szeggel megerősítve". A„szinielőadásokat meg nem engedtetni" javasolják.

161 A további fejleményeket nem ismerjük, de nem tűnik valószínűnek, hogy a már akkor is csőd alatt álló

162 Alsdorf képes és hajlandó lett volna a költséges javításokat elvégeztetni. A közönség elmaradozása mellett tehát tárgyi okai is lehettek annak, hogy Alsdorf Thália-színházi vállalkozásával felhagyni kényszerült. Komárik Dénes egykori sajtóhíradásokra támaszkodva írta, hogy a színházat 1867 őszén lebontották. Alsdorf ekkor még 8803 forinttal és a kamatokkal tartozott a kivitelező ácsmesternek.

163 Talán ez is lehetett az oka, hogy Gundy György 1867 nyarán új nyári színkört építtetett a városligeti régi aréna téren, ahelyett, hogy átvette volna a már álló, alig hétéves épületet.

164 AThália-színházat tehát lebontották, és építőanyagát elárverezték 1867. október 12-e után.'" 1868 tavaszán Ciniselli G. [Gajetan] kívánt a Terézvárosban, a lövöldével szemben az „Alsdorf Aréna" helyére lovardát (Circus-t) építeni.

166 A faszerkezetű cirkusz felépült, de csak 1868. május 31 -e és augusztus 25-e között működött.

167 Utána hamarosan lebonthatták, mert Halácsy 1869-es térképén nyoma sincs sem a Thália-színháznak, sem a helyére épült Circus-nak, jól látható azonban a színház előtti előkert kört formázó facsoportja.

168 Szintén 1860-ban készült terv a polgári lövölde megnagyobbítására és átalakítására. A tervet Pan József budai építőmester szignálta.

169 (33. kép) Az átépítés a lövölde hátsó, a Három dob utca felé forduló frontjára vonatkozott elsősorban. Az eredeti épület központi terét, a nagytermet alápincézték, és területét több mint kétszeresére növelték; így az eredetileg 4°2'x 8°4'alapterület 9°1 'x 8°4'-re növekedett. Az alsó szinten az új terembővítmény alatt kapott helyet a lövöldék előcsarnoka, a régi terem alatt pince (Keller), illetve előtte az előcsarnok felé talán borospince (Kellerei) létesült. Az előcsarnok két oldalán a fölső szintre vezető egykarú lépcső, azon túl a két terem a lőállásokkal, majd a raktárszoba (Ladezimmer). A fasor felől földszintes épület a kert, illetve a Három dob utca felé kétszintesnek mutatkozott, mivel az alsó szint alacsony földszintként jelent meg, 33.a.b. kép. Az átalakított Polgári Lövölde tervrajza: homlokzatok és keresztmetszet.; alaprajzok Pan József, 1860. és fölötte a nagyterem emeletként. Noha a tervek ezt nem jelzik, biztosnak tekinthetjük, hogy a terep lejtését használhatták ki, vagy lemélyítették a kerti oldalt, így szabadítva ki az alagsort a föld alól. Az alacsony földszinti helyiségek valóban alacsonyak lehettek - tervrajzról mért belmagasságuk alig másfél öl. A lövészterem valamivel magasabb, 2 öl; a teknőboltozatos nagyterem belmagassága azonban megközelítőleg 4 és fél öl lehetett. A nagyterem funkcióját a tervrajz nagy gyűlés-, vagy táncteremként jelöli (Grosser Versammlungs oder Tanzsaal); ebből nyílt balra (a Liget felé) a két végfalán öt-öt ablakos étterem, amely biliárd-