Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

teremként is szolgálhatott (Speise oder Billardsaal), jobbra (a város felé) egy kisebb, három-három ablakos étterem (Speisezimmer), majd ennek folytatásaként a garderobe, és abból az épület testéből toldalékként kinyúló„Retirade" a férfiak részére négy, a hölgyeknek két fülkével. A funkciójelölésekből és a fülkék számából arra következtetünk, hogy a lövöldét csak ritkábban, rendkívüli alkalmakkor látogathatták a hölgyek. Az intézmény első sorban a férfiak szórakozását (céllövészet, biliárd) szolgálhatta, de alkalmanként bálokat is rendeztek a nagyteremben, és akkor az oldalsó nagy biliárdterem étteremmé alakult át. Az udvar felőli kétoldali oszlopfolyosót beüvegezték, ám a középtengelyben a négyoszlopos portikusz nyitott maradt. A nagyterem túloldalán a régi hátsó portikuszt természetesen elbontották és helyette a megnövelt terem végén újat építettek; ezt azonban beüvegezve a zenekar helyéül jelölték ki. Kialakítottak tehát egy megközelítőleg 250 m- alapterületű, 8 m belmagasságú báltermet, amely a legszükségesebb kiegészítő helyiségekkel is el volt látva. Arra sajnos semmi jel sem utal, hogy a nagyterem mögötti kertet is igénybevették-e a mulatságok alkalmával. A bővítés valószínűleg elkészült, mert Halácsy térképén a polgári lövölde alapformája a bővített épületének felel meg.'

70 VlLLÁK Az 1860-at követő években épült villák és egyéb kerti épületek elhelyezkedéséről a korábbiaknál többet tudunk, mert ekkortól már egyre gyakoribbak lettek az új építkezésekre vonatkozó helyszínrajzok is, tehát az épületnek a telken belüli elhelyezkedéséről is van információnk. Az 1860 után épült első villa nem is igazi villa, hanem csak egy már meglévő, de általunk nem ismert villaszerű épület bővítése 1861-ből. A terveket Hild József szignálta a városligeti34. számú telekre építkező Rupp testvérek számára.

171 (Ld. 143. o.) Rácz Pál és neje Papp Verona 1863-ban Anton Lohrrai terveztettek kis villát a városligeti 13. számú kertjükbe, nagyjából a telek fasor felőli felének közepe tájára (22° távolságra a fasori telekhatártól).

172 A kicsike ház mindössze 5°5'oldalú négyzet. (34. kép) A földszintes épület alápincézetlen, két szobasorában három szoba, előszoba, konyha és kamra - ebben padláslépcső - volt. A főhomlokzat előtt 1

0 x 2°-es faszerkezetű, nyitott tornác egészítette ki az épületet. A tornácról nyílt bejárat a főhomlokzati nagy szobába (2°4'x 3°2'), onnan a szomszédos kis szobába (2°4'x 2°), tovább a hátsó homlokzat felőli kis szobába (2°2'x 2°) lehetett jutni. Az előszoba a hátsó frontról nyílt, és belőle ajtó vezetett a nagyszobába, a hátsó fronti kisszobába és a konyhába, illetve a padláslépcsőre. Mindhárom szobának 34. kép Rácz Pál villájának tervrajza. Lohr Antal, 1863. (Városliget No. 13.) nyílt ablaka az oldalhomlokzatra is. A konyhának csak az oldalhomlokzatra, míg a kamrának a hátsóra nyílt ablaka. Az épületet a főhomlokzattal párhuzamos gerincű nyeregtető fedte. A tornácnak négy karcsú faoszlop tartotta, háromszög alakú, rács mintázatú ácsolt oromzata volt. Szintén 1863-ban engedélyezte a Tanács a Fleischmann és Weber cég hármas telkére emeletes villa felépítését.

173 Nem tekinthetjük teljesen bizonyosnak, hogy ez a villa felépülte, mert a Halácsy térképen, ahol az 50.51.52. számú hármas telken öt téglaépület is szerepel, közülük egyik sem azonosítható a Feszi Frigyes által készített terven láthatóval. A Fleischmann és Weber cég működése területén tapasztalható nagyfokú mozgékonyságot látva, az is elképzelhető, hogy nem építtették meg a megtervezett villát, de az is, hogy 7-8 éven belül lebontották. Az épület létére egyelőre nincs megfogható bizonyítékunk. A Feszi Frigyes által Pesten 1863. február 17-én szignált tervrajz feltöltött alapfalú egyemeletes épületet mutat, amely rövid oldalával fordul a „Gassenfront"-ra. (35. kép) A rajzon látható fél homlokzatrajz szerint a földszinten két, az emeleten egy ablak nyílott erre - a hátsó homlokzatra szintén. Az oldalhomlokzat azonban - az alaprajzok szerint - hét tengelyes volt, vagy lett volna. Az épület mérete (a külső lépcsők nélkül) 9°3'x 4°5'. Az alaprajzi elrendezés meglehetősen egyszerű, szintenként egy sorban elhelyezett három szoba (a középső 3°, a szélsők 2°3'6"szélesek és egyformán 3° mélyek) - a földszinti szélső szobák keresztirányban egy-egy válaszfallal megosztottak, így nyerve helyet a mellékhelyiségeknek. A földszint belmagassága