Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)
Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)
19. kép. A Szepessy-villa alaprajzai, metszet- és homlokzatrészlete. Hild József, 1845. (Városliget No. 38.! nyeregteteje. Röviden: a középrész vertikálisan kiemelkedett az oldalszárnyak fölé. A Budakeszi út 38. sz. alatti egykori Hild-villa (1844) eredeti állapotában hasonló lehetett a Szepessy-villához. 101 A villa alaprajza a sokáig továbbélő háromosztású villa alaprajz-típus változata. Középen, a portikusz mögött a nagyszoba (3° x 4°), amelynek kétoldalán két-két szoba van, a főhomlokzat felé a nagyobb (2°3'x 2°5'), a hátsó homlokzat felé a valamivel kisebb (2°3'x 2°T). A nagyterem mögött a hátsó bejárat előszobával, innen nyíló mellékhelyiséggel, 105 illetve az alagsorba vezető lépcsőházzal. A szobák ablakai az első, illetve a hátsó homlokzatra nyílnak, az oldalhomlokzatok zártak. (A terv szerint az alagsornak a főhomlokzat felé nincs ablaka, az oldalhomlokzatokra három-három; a fennmaradt fotón azonban a főhomlokzaton is van alagsori ablak.) Az alagsorban a fenti lakás konyhája, raktárhelyiségek és talán egy külön lakás is lehetett. (Ennek le-, illetve bejáratát nem találni az alaprajzon.) A földszinti belmagasság 12', az alagsori 9'volt. Az alaprajzból ítélve valószínűnek látszik, hogy a villát az alagsorból légfűtéssel fűthették. Erre utal az alagsori alaprajzon a középső és a jobb oldali traktusban egy-egy kör alakú tűzhely rajza, amelyek felett a magasföldszinti falakon három-három szobába nyíló kisebb nyílások láthatók; ilyen a középső nagyszobába kétfelől is nyílik. Az épülettervekhez - különös módon - nem tartozik 20. kép. A Szepessy-villa a 20. sz. elején. homlokzatrajz, a két alaprajz mellett csak metszetrészlet és homlokzati részletrajz található az egyetlen tervlapon. (19. kép) Ismerünk azonban egy pontosan azonosítható fotót (20. kép), amely meglehetősen leromlott állapotú, már érezhetően halálraítélt, bár csak alig átépített klasszicista villát mutat. 106 Buth Sándornak a városligeti 14. számú telekre 1845ben épült villájának stiláris meghatározása már sokkal kevésbé egyértelmű. 10/ Talán a klasszicizmusnak abba a késői változatába tartozott, amelyet Renate Wagner-Rieger
