Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Gábor Eszter: Stadtwäldchen Allée – Városligeti fasor (1800-1873)

kubusos stílusnak nevezett. A Kasselik Ferenc által tervezett magasföldszintes kis villa 3°3'x 4°3 alapterületű és 3°3' párkánymagasságú volt. Zárt tömegét csak a félemeleti lakáshoz vezető kétkarú külső lépcső egészítette ki. Főhomlokzata 3 tengelyes volt, két ablak között a bejárati ajtóval. A bejárati ajtó alatt, a kissé mélyített udvarszintről nyílt az alagsor ajtaja. A két szint között nem volt belső összeköttetés, bár úgy tűnik, hogy konyha csak az alagsorban volt, mellette egy nagy szoba, talán ebédlő. Volt az alagsorban további két egymásból nyíló helyiség is. Megjegyzendő, hogy az 1°2' boltmagasságú alagsornak mindössze az 1/3 magassága volt a talajszint alatt. A magasföldszinti lakáshoz előszoba és három szoba, meg egy pontosan meg nem határozott rendeltetésű helyiség tartozott, amelynek teréből a padláslépcső vett el jelentős hányadot. Két-két ablak nyílt az első és a hátsó homlokzatra, és egy további az egyik oldal felé, az oldalhomlokzatokon azonban vakablakok pótolták a hiányzó nyílásokat. (21. kép) Bizonytalanok vagyunk, hogy ez a villa valóban felépült-e, mert további sorsáról nincs nyom, átépítési terv nem készült, és az épület jele Halácsy térképén nem szerepel. A városligeti 57. számú telekre 1846-ban Wanko Dániel építtetett villát Pollack Ágostonnal. Pontosabban fo21. kép. A Buth-villa tervrajza. Kasselik Ferenc 1845. (Városliget No. 14.) galmazva: a telken már - ismeretlen idő óta - álló négyzet alapú épületet egészíttette ki villává.

108 (22. kép) Az eredeti, 2°5'x 2°5' méretű épület alápincézetlen, a fő- és hátsóhomlokzat felé egyaránt 3 axisú (két ablak által közrefogott ajtó) volt. Oldalhomlokzatai zártak, vakablakokkal vagy/és falpillérekkel voltak tagolva. A Pollack Ágoston által tervezett épület kétszintes, két szobasoros tornyos villa volt. A különös épület a már meglévő alápincézetlen, 2°5' x 2°5' területű, egy helyiségből álló kerti lak kiegészítéseként oly módon jött létre, hogy az eredeti épület hátsó falát mindkét oldal felé 1-1 ölnyire meghosszabbítva, 3 öl mélységű tömböt emeltek. Az új tömb már pincézett volt, a földszinti lakóhelyiségek egy öl magasra kerültek a talajszint, és 5' magasságra az eredeti szoba padlószintje fölé. Az új épület földszintjét belülről három részre tagolták: a régi épület felé, a szintkülönbséget áthidalandó, egy előszoba funkciót is betöltő 5'szélességű folyosó került - benne lépcsővel

109 -, majd mögötte két, egyenként csaknem 2° x 2° területű négyzetes szoba egymás mellett. A jobb oldali szoba mögött hozzá vezető szabad lépcső, a bal oldali mögött zárt lépcsőház, amely az épület egésze fölé emelkedő - lapos sátortetővel fedett - toronyként végződött. A villa a kert mélye felé fokozatosan magasodott. Az alápincézetlen régi tömb nyeregtetője az 1846-ban megmagasított falú padlásszobát is fedte, oromfala a főhomlokzat része. A magasföldszintes új szárny nyeregtetőjének gerince merőleges volt az előbbire, oromfalai az oldalhomlokzatokra kerültek; a padlásszint hármas ikerablakai a párkányok virágdíszeivel itt is lakószobáról vallanak. A csatlakozó négyzetes torony osztott ikerablaka kilátó funkciót sugall, a lapos sátorfedést magasra nyúló pálca, feltehetően villámhárító egészítette ki. A Pollack Ágoston által tervezett villa a fasorban társ nélküli, közelebbi rokonságot mutat néhány potsdami épülettel, mint szomszédaival. A villa tervezésekor Pollack Ágoston (1810-1882) már harmincas éveinek második felében járt, messze túl milánói és berlini tanulmányain.

110 E villa összhatását tekintve a Schinkel utáni berlini, potsdami építészetet idézi, noha különös formáját részben a meglévő adottságoknak köszönhette. Kevéssel korábban, 1843-ban épült Ludwig Persius terve szerint Potsdamban a Villa Schöningen, amely meglepően hasonló alaprajzi elrendezést mutat, azzal az eltéréssel, hogy ott az aszimmetrikus nézet a fő-, a szimmetrikusan táguló az oldalhomlokzat. A kis alapterületű előtag után két irányban egyformán szélesedik a belülről kettéosztott főtömeg. A két tömeg között öszszekötő folyosó is van, ami a potsdami villán nyaktagként jelentkezik. A Villa Schöningen nagyobb, mint a pesti Wanko-villa; résztömegei belülről több helyiségre