Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

tartalom éppen a Dräsche gyár agyagbányáiban fordul elő leggyakrabban,abban azelosztásban,ami a mettlachihoz hasonlóan lehetővé tette, hogy megkíséreljék a nagy nyomással sajtolt cseréplapok tömörre égetését."

191 A KTTP-be n a mettlachi lapok gyártása 1916-ban indul meg. A II. világháború alatt elpusztult az akkori padlólap gyár. 1968-ban nagyarányú gyártmány és gyártásfejlesztésbe kezdtek/

92 Az árjegyzék a termék ismertetése, fotók, referenciák után (25 cég) rajzban és adattáblázatokban mutatja be a választékot: kis és nagy méretű, 4-, 6-, 8 szögletű elemek felezőidomokkal, lábazati elemekkel, együtt negyvenkettőféle idom, mindez nyolcféle színváltozatban. A bőséges forma és színválaszték felhasználását harmincötféle mintát tartalmazó, színes lapok segítik. (71. kép) Samott A samott és más tűzálló anyagok és gyártmányok ugyancsak nem tartoznak közvetlenül a téglaipar körébe. A kohók, kazánok, kémiai üzemek, kályhások, stb. részéről folyamatos az igény az e körbe tartozó gyártmányok iránt, ezért több nagy gyár is foglalkozott előállításukkal. A KTTP 1916-ban kezdte meg a samott-termékek gyártását. A II. világháborúban a korábbi samottüzem elpusztult, de helyette új létesült, mely 1950-ben Tűzállóanyag gyár néven önálló lett.

193 $M 3d 72. kép. A „Dräsche" samott téglái: a, b: ék alakú (m), c: kályhás (m). Az árjegyzék az eladási és szállítási feltételek, referenciák után (32 cég) negyvenháromféle különböző idomú és méretű terméket ismertet rajzokkal és adattáblázatokkal. A jelzésekben szereplő SK mellett álló szám a termék hőállóságát fejezi ki. (72. kép) Különféle áruk A háromféle kőagyag csatornaelem, és a huszonegyféle méretben készített virágcserepek mellett készítettek a keramit útburkoló tégla méretében porcelán anyagú, fehér színű, elemet is, az útburkolatokban kialakítandó jelzésekhez. (73. kép) J - ' — ^ 1 .. 7 73. kép. Fehér porcelán útjelző keramit. Porcellán- és Fayencegyár - Kőbányai Porcelángyár A X., Tárna u. 4. szám egyetlen hosszú telek volt, területén korábban különböző tulajdonosok (Weber, Samueli, Örley) téglavető üzeme, illetve gyára működött. A terület leválasztott fölső vége a Jászberényi út mellett, sokáig nem került beépítésre. A KTTP tulajdonába kerülve, 1908tól kialakították a Porcelán utcát és a Tűzálló közt. A KTTP a gyárban, illetve területén termékváltást hajtott végre és 1908-tól téglagyára szomszédságában létrehozta Porcellán- és Fayencegyárát, melyet már 1912-ben bővített.

m Ezt a gyárat valószínűleg a századforduló táján bekövetkezett ipari fejlődés és ennek kapcsán a kibontakozó elektrotechnikai igények kielégítésére hozták létre. A termékek főleg elektrotechnikai szigetelő és szerelőanyagok voltak. Ez a termékcsoport anyagánál és felhasználásánál fogva lényegesen eltért a többi terméktől. A gyártmányok alapanyagát, a kaolint, a Bereg megyei Kovászon (Kvaszove, Ukrajna) található bányából szállították. Az 1935. évi árjegyzék szerint a termékek túlnyomó része elektrotechnikai célokat szolgált. „A nagyfeszültségű cikkeket a V. D. E. (Verein Deutscher Elektrotechniker) előírásai szerinti kivitelben gyártjuk és a vizsgálati adatok is mindenben a német szabványokat követik."

195 (74. kép) E cikkek termelésbeli túlsúlyát mutatja, hogy a tizenegyféle gyógyszertári edény és a tizenegyféle jelentéktelen 74. kép. Nagyfeszültségű porcellán szigetelők kiégetetlen állapotban a Porcelángyárban, kép a KTTP 1935-ös árjegyzékében.