Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 13. Budapest, 2006)

Kádár József: Kőbányai téglagyárak

háztartási cikk mellett, ötven nyolcféle elektrotechnikai terméket összesen 181 méretváltozatban gyártottak. Az üzem 1941 és 1945 között hadiüzemként működött. 1948-ban államosították, ekkor Kőbányai Porcelángyár néven kivált a KTTP-ből,'

96 majd különböző pesti és vidéki gyárakkal közös irányítás alá vonták. A Finomkerámiaipari Művek (FIM), a magyar finomkerámiaipar gyárainak egyesítésével jött létre 1963-ban. Később további üzemeket csatoltak hozzá. Főbb gyártmányai: herendi, háztartási, díszmű-kerámiák, csiszoló- és köszörülő szerszámok, műszaki, híradástechnikai és építési kerámiák, továbbá kiegészítő tevékenységként: kerámiagyártó berendezések, kerámiaipari és csiszolókorong-ipari gépek, berendezések tartalék alkatrészek tervezése és kivitelezése. 1982-ben fölszámolták s üzemei ismét önállóak lettek. Helyén ma a KÖPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat működik.'

97 Fajansz A fajansz árucsoport a KTTP-ben a fali csempe volt és mint a gyár neve is mutatja, nem a Törzsgyárban készítették, hanem a szomszédos porcelángyárban. Az árjegyzék az eladási feltételek és referenciák ismertetése után huszonhatféle egész, felezett, legömbölyített lap, lábazati és szegélyidom rajzát, adattáblázatát közli. Mindez a választék hat színben volt megrendelhető. (75. kép) Örley-féle téglagyár Az Örley-féle téglagyár 1882-ben létesült az akkor már KTTP néven működő, egykor Miesbach-Drasche-gyár mellett, a Gránátos utcáig elnyúló, hosszú sávban. Ez a Drasche-gyárat körülölelő telek nyugati része volt. Korábban ennek a Tárna utca melletti területnek déli felében működött a Weber-, illetve Samueli-féle téglagyár. A gyárat 1892-ben bővítették, „foglalkoztat mintegy 75. kép. Fajanszgyártó üzemegység a porcelángyárban, a KTTP 1935ös árjegyzékében. 76. kép. Anyagmozgatás csillével, de kézi erővel az 1960-as években. 300 munkást, a gépeket 150 lóerejú gőzgép hajtja. Készít különféle kézi és sajtolt téglát valamint cserepet."

198 Az 1895-ös térképen

199 az Örley-féle téglagyár területén - a korábbi épületek helyén -, két négyzetes kemence áll, és a színek az épületektől felfelé is megjelentek. Az 1908-as térképen viszont, az 1892-es kibővítés következtében, már egy körkemence is látszik.'

00 A színek felfelé is tovább terjeszkedtek egészen a később megnyitott Tűzálló utca vonaláig, lefelé a korábbi telekvégen túl a Gránátos utca felé, de a Tárna utca másik oldalán is megjelent néhány szín. A gyárat dr. Örley Lajos, majd később özv. Orley Lajosné és Örley Márta téglagyárosok vezették.

20

' Nem tudjuk, hogy Örley dr. kőbányai lakos volt-e, de a plébániatemplom befejezéséhez ő is bőkezű adománnyal, az oltárképre 2800 Ft-tal járult hozzá.

2

'

2 A gyárat 1907-ben eladták a KTTPnek, mely itt fajansz és porcelán gyárat létesített. Téglajele: ovális idomban ÖL. (77. kép) 77. kép. Örley Lajos dr. téglagyárának bélyeges téglája (md). A Téglagyár-dűlő harmadik része, melyet a legkésőbb vettek használatba a téglagyárak, a Maglódi út mellett elterülő, Akna utca - Gránátos út - Venyige utca által határolt terület. E területnek használatbavétele is több szakaszban történt. Az 1848-as térképen a Miesbach-Drasche-gyártól délre teljesen üres, parcellázott terület van. (37. kép) Az 1863-as térkép ezt a területet még mint üres, „városi haszonbéres földek"-et említi, de már kialakult az Akna utca pontos helye, mely a Gránátos utca törésének irányába mutat.18 (30 d. kép)