Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Előszó
ELŐSZÓ A MAGYAR MŰEMLÉKVÉDELEM Évkönyv előző IX. kötete 1984 évi impresszummal 1985 elején jelent meg, ezért amikor most több mint egy évtizedes szünet után a következő kötetet - ha csonkán is útjára bocsátjuk, bevezetőül vissza kell tekintenünk ennek az elmúlt időszaknak a magyar műemlékvédelem történelében bekövetkezett sorsdöntő eseményeire és változásaira, amelyekről mindeddig átfogó beszámoló nem jelent meg, és amelyek közvetve hozzájárultak ahhoz, hogy az Évkönyv kiadásának folytatása hosszabb időre késedelmet szenvedett. Ez a rövid visszatekintés természetesen nem pótolhatja azt a részletes beszámolót és számvetést, amelyet erről az időszakról el kell készíteni és a korábbi kötetekhez hasonlóan közreadni s amelyet ez a kötet még nem tartalmazhat. Az előző kötet megjelenését követő években mindinkább felerősödtek azok a tendenciák, amelyek a politika, az államigazgatás és a társadalom életének minden területén az addig kialakult helyzet átértékelését és megváltoztatásai célozták, és amelyek néhány év alatt az ország gyökeres átalakításához vezetlek. A műemlékvédelem területén is felszínre kerültek azok a problémák, amelyekből világossá vált, hogy annak helyzete, hatásköre és eszközrendszere - egyes részeredmények ellenére - alkalmatlan az ország pótolhatatlan nemzeti értékét képező műemlék-állomány egészének hatékony védelmére és sorsának szakszerű kézbentartására. A műemlékvédelmi szervezet vezetői és felelős munkatársai számára nyilvánvalóvá vált, hogy erőiket első sorban arra kell összpontosítaniok, hogy a meginduló mozgások sodrában minden lehetőséget felhasználjanak a műemlékügy helyzetének feltárására és érdekeinek kormányzati szintű érvényesítésére. Ennek első lépése volt 1988 márciusában ,A műemlékvédelem helyzete és hosszú távú feladatai " c. előterjesztés kidolgozása, amelyet az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és az Országos Tervhivatal által kezdeményezett és a hazai épületvagy on állapotának távlati felmérését célzó kormány-koncepció keretében, annak műemléki munkarészeként sikerült beépíteni. Az. előterjesztés kedvező fogadtatása kapcsán merült fel az a gondolat, hogy a műemlékvédelem helyzetét és megoldásra váró feladatait külön is az Országgyűlés illetékes Bizottsága elé terjesszük, hogy ezen keresztül a parlamenti szférában is ismertté váljanak, és a Bizottság kedvező állásfoglalása és határozatai esetén előrelépés történjék a legégetőbb problémák terén. Ebben a reményben dolgoztuk ki 1988-ban „A műemlékvédelem helyzetéről, időszerű és hosszú távú feladatairól" címen azt az átfogó, minden részletre kiterjedő, adatok-