Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Krónika - Fejérdy Tamás: Az ICOMOS és a magyar műemlékvédelem (1981-1985)
Román A.) és a kó'konzerválási (Záclor M.) bizottságokban való részvétel. Az^ICOMOS/UNESCO történeti városokkal foglalkozó, két évenként megrendezésre kerüló', posztgraduális jellegű továbbképző tanfolyamán 1982-ben egy, 1984-ben két fő magyar résztvevő volt. 34 A tanfolyam (Helsinki szellemének megfelelő) információcsere jellegéhez tartozik, hogy a párizsi ICOMOS központban megtartott általános „előkészítő" előadások meghallgatása után (kb. egy hetes program) a résztvevők különböző, az övéktől eltérő társadalmi berendezésű országok gyakorlatát a helyszínen tanulmányozzák, majd az olt szerzett tapasztalatokat egy tanulmányúd jelentésben összefoglalják. Ennek megfelelően Magyarország is fogadta 1984-ben e kurzus két hallgatóját. 35 A szakemberképzés kapcsán említendő, hogy az ICOMOS műemléki posztgraduális tanfolyamán, Leuvenben - a megelőző évekhez hasonlóan - 1981-84-ben is megtartotta rendszeres előadásait dr. Horler Miklós, Nemzeti Bizottságunk tagja. Hallgatói 1985-ben ellátogattak Magyarországra is; ez a helyszíni tanulmányúi újabb lelkes barátokat szerzett a magyar műemlékvédelemnek (s ezzel országunknak), mégpedig a fiatal szakemberek köréből. Az Egri Nyári Egyetemnek, mint a műemlékvédelemmel kapcsolatos képzés egyik fontos hazai fórumának UNESCO rendezvénnyé való fejlesztése továbbra is csak elérendő cél maradt. Ennek ellenére számos országból érkeztek előadók, valamint résztvevők - az ICOMOS küldötteiként - e rendezvényekre. Évek óta nehéz kérdési jelent - mind az ICOMOS egészét, mind a magyar műemlékvédelmet tekintve - a szakmai publikációk helyzete. E téren különösen nagy gond voll a MONUMENTUM-nak, az ICOMOS legfontosabb szakmai kiadványának folyamatos megjelentetése. Mint a szervezel tudományos orgánuma, nagy szakmai tekinlélyre tett szeri a lap, kiadása mégis (kezdettől fogva) deficites maradt. A lapot 1981-ig az ICOMOS Belga Nemzeti Bizottsága adta ki. A deficitet a belga fél, az ICOMOS-nak nyújtott támogatásként, magára vállalta. Az 1981. évi VB ülésen R. Lemaire, az ICOMOS leköszönő elnöke bejelentette, hogy ezt országa a továbbiakban nem tudja biztosítani. A megoldást akkor az jelentette, hogy az angol Butterworths nevű tudományos és művészeti kiadó, reklámnak tekintve a MONUMENTUM megjelentetését, vállalta e feladatot. így jelent meg (némiképp felújított formában) 1982-ben és 1983ban a lap. Az 1983 évi novemberi VB ülésen Derek Linstrum, főszerkesztő közölte, hogy az ő kiadója sem tudja tovább vállalni a deficitet: ha azt nem sikerül 1984 végéig felszámolni, megszüntetik a lap kiadását. Mivel az UNESCO szubvenció, illetve az előfizetések nem fedezték a kiadásokat, a VB a tagországok ötleteit és segítségét kérte a MONUMENTUM megmentése érdekében. 36 A Magyar Nemzeti Bizottság (az illetékes főhatóságokkal előzetesen lefolytatott konzultáció alapján) kész lett volna átvállalni - az UNESCO szubvenció, valamint a forintban fizetett tagdíjak zárolt számlán kezelt összegéből történő támogatás felhasználásával - a MONUMENTUM gcsztorálását. Javaslatát, de más országok (pl. Olaszország, Brazília) Nemzeti Bizottságának javaslatait sem tárgyalta meg érdemben a VII. közgyűléshez kapcsolódó VB ülés. így nagy meglepetéssel, sőt megütközéssel fogadták az érdekeltek (elsősorban is az Egyesült Királyság Nemzeti Bizottsága) az ICOMOS elnökségének azt a döntését - 1984 nyarán - amely gyakorlatilag a MONUMENTUM kiadásának megszüntetését jelentette. E szerint 1985-től ICOMOS Information címmel jelenik meg a korábbi ICOMOS Nouvelles bővített formájaként - az ICOMOS ezidő szerint egyetlen „egyesített" profilú, információs és szakmai sajtóorgánuma, évenként négy alkalommal. Kiadására, az olaszországi „Edizioni Scientifiche Italiane - E.S.I." kiadóval kötött szerződést az elnökség. A szerényebb kiállítású folyóiratot előfizetés nélkül kapják meg a tagdíjat befizető lagok. E döntéssel talán sikerült a "MONUMENTUM kiadásával kapcsolatos deficit gondokat megoldani, mindazonáltal kérdés maradt (az intézkedést megelőző testületi döntés többek által hiányolt voltán túl) az, hogy az új lap vajon pótolni fogja-e minden tekintetben neves elődjét. Elvileg érvényben van még az a VB határozat is, amely szerint egy ad hoc bizottságnak kell megvizsgálnia a MONUMENTUM esetleges „feltámasztásának" lehetőségét - erre azonban (mármint a bizottság létrehozására) mindezideig nem került sor. A magyar műemlékvédelem eredményeinek ismertetésére kiváló lehetőséget nyújtott az, hogy a nemzetközi mércével mérve is egyik legjelentősebb szakfolyóirat, az olasz „Restauro" egy magyar számot jelentetett meg. (Ez az