Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)

Helyreállítások - Ágostházy László: A Flórián téri közlekedési csomópont építészeti és műemlékhelyreállítási munkái

lehetetlennek tűnt, végül mégis megvalósult a csomópont is, a műemlékhelyreállítás is, azzal a kivételes örömmel, amelyet a közös küzdelemnek minden résztvevője az együttes erőfeszítés nagyszerű eredményei láttán érezhetett. II. A CSOMÓPONT TERÜLETE ÉS A GYALOGOS ALULJÁRÓ A Flórián térre tervezett csomópont Budapesten a legnagyobbak közé tartozik: kereken 23 000 m

2-nyi területen helyezkedik el, amelyből a fedett aluljáró területe mintegy 6000 m

2

, a többi részén szabad felületek vannak a gyalogos forgalom és a zöldterületekbe ágyazott romkertek részére. Nyitottan és fedetten összesen mintegy 14 000 m

2-t tesz ki a műemléki terület, tehát az, ahol kisebb-nagyobb csoportokban a romok találhatóak. Témánk szempontjából az aluljárónak inkább a gyalogos zónája érdemel nagyobb figyelmet, hiszen ennek a különböző szinteken elhelyezkedő részein találjuk a konzervált emlékeket. A gyalogos zóna lényegesebb részei az alábbiak: - a fedett aluljáró folyosók, az Óbuda történetét illusztráló kiállításokkal - a Pacsirtamező út (korábban Korvin Ottó út) kétoldalán elhelyezkedő két nagyobb nyitott felület, a keleti oldali ivókúttal, a nyugati oldali a táborkapu maradványaival, - a Flórián áruház előtti nyitott területek, egyrészt kisebb épületmaradványokkal és az oszlopsor jelzésével, másrészt a perisztiliumos lakóház maradványaival - a kél útpálya által közrefogott területen az elzárt múzeumi rész, mely a nagy katonai fürdő maradványait mutatja be. A felsoroltak s maga az aluljáró olyan kiterjedésű lerületen helyezkednek el, amelynek észak-déli hossza a 250 métert, szélessége pedig a 150 métert is meghaladja. Érthető ez a nagymértékű szétszórtság, hiszen a déli szélső pont annak a falnak a közelében van, amely az egykor 480 x 520 méter területű hatalmas római legióstábor egyik határát jelentette, az aluljáró északi szélét képező átjáró folyosó pedig a tábor középpontjának közelébe esik. így a végigjárható maradványok jól szemléltelik a hajdani katonai tábor méreteit és épületeinek kialakítását. Arra már utaltunk, hogy ez az aluljáró méreteiben a megszokottól eltérő. Azt is állíthatjuk, hogy látványában is, belső kialakításában is újszerűnek tekinthető. Az átlagos - magyar és külföldi - gyalogos aluljáró egyetlen centrális vagy hosszan elnyúló tér, amelyből „csápok", kiágazások vezetnek a felszín különböző pontjaira. Ezek térszervezete legtöbb esetben egyetlen pillantással átfogható és méretében is meghatározott. Ezt a teret az emberek 130. kép. A romterület és a csomópont nyugat felől