Magyar Műemlékvédelem 1980-1990 (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 10. Budapest)
Helyreállítások - Kaba Melinda: Az aquincumi Thermae maiores feltárása (1778-1984)
123. kép. Lambaesis tábori iheima (Krencker 1929. 207.280) caustum padozat egyenletesen lesimított terrazzőból készült. A hypocauslumokban vegyesen használlak tufából és andezitből faragott oszlopokat vagy téglából rakott pilléreket. A 35. számú sudaliőnál megfigyelhető, hogy az apszis részt látták cl téglából készült pillérsorral. Miután a tégla az intenzív meleghatásra kedvezőbben viselkedik mint a kő, feltételezzük, hogy itt helyezték el a melegvizű kádat. A tetőszerkezeteknél alkalmazott antefixek több töredékét találtuk a törmelékrétegben, de felszínre került néhány jő állapotban lévő példány is. A fali tubuláciő téglái oldalaikon nyílással kapcsolódtak a falakhoz (31. cs 35. sz. helyisegek). Jellegzetes építészeti részlet a palaestra falhoz simuló pilléreinek sorát a lábazatnál körülölelő nagy méretű igen puha mészkőtömbökből faragott plasztikus tagozat, amely az exedránál több bemélyítelt nyílást is megőrzött. A konzerválás és rekonstrukció A fürdő felszínre került maradványait konzerváltuk, egyes részeit kiegészítettük, de csak a helyiségek áttekinthető alaprajzának értelmezhető mértékéig (122. kép). 16 Teljes rekonstrukciók, magas felfalazások sehol sem készültek. Ennek a munkának részleteit e kötet következő tanulmánya tárgyalja. A ROMAI BIRODALOM FÜRDŐI A római birodalom területén feltárt több ezer fürdőmaradvány, alaprajzi és helyiségbeosztási sajátosságaik tekintetében, kél nagy csoportra osztható: a Traianusig felépült fürdők és a Hadrianus kori fürdők csoportjára. Traianus korával nagyjából lezárult az a fejlődési folyamat, mely a fürdők kialakulásától kezdve alapvelő változásokat hozott létre a fürdőarchitektúrában. Azokat az építészeti megoldásokat, amelyeket ezek a Traianus-kori fürdők létrehoztak, Hadrianus korában csak a méretek szárnyalták túl, de már nem sok újat nyújtottak. Közismert, hogy a tengert különösen szerető Hadrianus császár korában a fürdő kultusz és ezzel együtt a thermák építése is nagyobb lendületet kapott, de ezeken mind felismerhetők a Traianus-kori megoldások befolyása. Közismert, hogy a római kori fürdőépületek megjelenési formája betartotta ugyan a klasszikus helyiségbeosztásokat, a Vilruviusi szövegben talált utalások szinte valamennyi részlete felfedezhető az egyes megoldásoknál, de a végső, harmonikus egységben megvalósuló kép topográfiai és geológiai helyzetüktől és még sok más tényezőtől függően más és más. Az ásatások publikációiból megismert számos fürdőalaprajz őriz az aquincumi Thermae Maioreshez hasonlítható építészeti részletet, de leginkább Lambaesis, Odessos, Leptis Magna és Augusta Treverorum (Barbara therma) fürdőivel hasonlítható össze. Lambaesis 11 thermajának fürdőtermei a szimmetriatengely két oldalán, szabályos elosztásban sorakoznak, melyeket északon egy négyzetes alaprajzú palaestra falhoz simuló oszlopokkal konstruált architektúrája zár ( 123. kép). A kompozíció rendszere az aquincumi Thermae maiorcs-ével közeli rokonságot mutat. Az utóbbi évtizedekben került felszínre a várnai Odessos thermája 78 , melynek építészeti részletei sokban közösek az aquincumival